2002. III. évfolyam Folytatás: Fehérjék: felépítésében 20 fele aminosav vesz részt. Csak megfelelő körülmények között képesek működni. Ezért úgy hívjuk specifikusak. Hő hatására kicsapódnak /koagulálnak/ megfordítható és nem megfordíthatatlan folyamatok. Tartós magas láznál a szervezetben kicsapódik a fehérje, és ez halálhoz vezethet. Szervezetünk a fehérje tartalmú ételeket aminosavakká bontja, majd felépíti a ránk jellemző fehérjekészleteket. Szervezetünk: - elsődleges aminosavak kapcsolódási sorrendje. - Másodlagos: I. alfa helix - II. béta lemez - harmadlagos: a fehérjék térbeli elrendezése szerint. - Negyedleges: összetett fehérjék globuláris elrendezésűek. |héliu|He| |m | | |Neon |Ne| |Argon|Ar| |Kript|Kr| |on | | |Xenon|Xe| |Radon|Rn| Szerves kémia Nyolcadik főcsoport elemei a nemesgázok: Tagjai: Jellemzésük: Színtelen, szagtalan, gáz halmazállapotúk. - az égési folyamatokat nem táplálják. - Színtelen, szagtalan, gáz halmazállapotúak. - - nem reagálnak más anyagokkal, mert külső elektron héjuk telitett. - Kémiai kötésket sem alakittanak ki. Előfordulási helyeik: - légkörben megtalálható /napban/ Felhasználásuk: - lufikban - léghajókban - fénycsövekben - izzólámpákban argon, kripton, xenon - nem gázok radon, rádium sugárzás terméke. - Randon tartalmú gyógyvizek, gyógyításra alkalmazzák. Hidrogén: jele: H A periodikus rendszer legelső eleme. Egy e- és egy p+ ja van, n0 nincs neki. Tulajdonságai: - szinten, szagtalan, gáz halmazállapotú. - A lekisebb sűrűségű anyag. - Vízzé fog elélni. - Robbanás veszélyes anyag. Elfordulás főként vegyületekben: - lufi - léghajó Régen töltésükre használták. Felhasználás: - vegyipar - Margarinkészítésre is használják. Legfontossabb vegyülete a víz. 2 H2O+O2 ( 2H2O reakció egyenlet Tulajdoságai: - Színtelen, szagtalan folyékony halmazállapotban előfordulhat. - Sürüsége +4 C a legnagyobb - Kémiailag tiszta víz a desztillált víz. - Csak hidrogén és oxigén van benne. - Ivóvíz vezeti az elektromos áramot. - A desztillált víz nem. - Nagyon jó oldószer. - Van, amit nem old ilyen a zsír, olaj, pirospaprika. Víz keménysége: Sokféle vízkeménység lehet: a) változó /forrással szüntethetjük meg. b) Állandó A vízben magnézium és kálium ionokat tartalmazó vegyületek okozzák a víz keménységét. A német keménységi fokokkal jellemezhetjük a víz keménységét. Az állandónál /kemény/ víznél nehezebben föl meg a bab és a borsó. Vízlágyítás: 1) forralással lehet megszüntetni. 2) Calgonizállásal olyan vegyszert alkalmazunk, amelyek megkötik a magnézium és kalcium. 3) Ioncserélés: a kalcium és a magnéziumionokat más ionokra cseréljük /vegyi anyagokra/ A 7. főcsoport elemei és vegyületei: |Név |Vegyje|Szín |Halmazállapo| | |l | |t | |Fluor |F |Zöldessárg|Gáz, légnemű| | | |a | | |Klór |Cl |Sárgászöld|Gáz | |Bróm |Br |Vörösesbar|Gáz | | | |na | | |Jód |J |Szürkie |Szilard | |Asztáciu|At |Szürkésfek|Szilard, | |m | |ete |radioaktív | Halogén elemek: /így nevezzük őket/ Klór jellemzése: - fojtó szagú, mérgező - fertőtlenítő és fehérítő hatású - vízben közepesen oldódik Vegyületei: - hidrogénklorid 2 HCL ( H2 CL2 színtelen szúrós szagú gáz. - Vízben jól oldódik poláris kovalens kötéssel H CL, kapcsolódik össze. - Dipólus molekula: töltéssel rendelkező molekula a H felőli része elektron hiányos ez (+) a CL felőli része, pedig elektron többlet jelentkezik (-) Sósavak: a hidrogénklorid vizes oldata szinttelen, szúrós szagú. Folyós a legtöményebb 38 tömeg % a háztartási sósav 10%-os maróhatású. Képlete: HCL Reakciói: - a fémek nagy részével reagálnak, kivéve réz, ezüst, arany, és a higany. - Ha a fémet oldja, akkor kloridok és hidrogéngáz keletkezik. Cink és sósav reakciói: Zu + 2HCL ( ZuCL2 + H2 Cink-klorid Fe + 2HCL ( FE CL2 + H2 Vas-klorid Vízzel való reakciója: HCL + H2O ( H3O + CL - Oxónium ion - klorid ion Felhasználása: - fertőtlenítés, vízkőoldás |140 g vasból sósavval? g |0.5 g H-ból ? g hidrogén-klorid | |hidrogén lesz? |lesz? | | | | |Fe + 2HCL ( Fe CL2 + H2 |H2 + CL 2 ( 2 HHCL | | | | |56 g ( 2g |2g ( 73g | |140g ( x |0,5 g ( x g | |X= 140/56 2 = 5 g H2 vagy X= |x= (0,5 *73)/2 = 18,25g HCL vagy x =| |(140g*2g)/56g = 5g H2 |(0,5/2) * 73 = 18,25 g HCL | A reakció egyenletben a gázhalmazállapotú anyagok molekulaként jelöljük :H2;O2;N2;CL2;F2 A hatodik főcsoport. Oxigén: jele: O hat külső elektronja van. Két e- felvételével negatív ionná alakul és így telitetté vélik. Kétatomos molekulát alkot jele: O2 Tulajdonságai: - színtelen - szagtalan - gáz halmazállapotú - levegővel azonos sűrűségű. - Vízben oldódik. A levegő 20 térfogat % át ez az anyag alkotja. A legfőbb elemekkel reakcióba lép, az égés egyik feltétele. Reakció: - szén égése: C + O2 = CO2 - Magnézium égése 2Mg +O2 = 2MgO Magnizium oxid a végtermék. - Legfontossab vegyülete a víz = H2O Kén: jele S hat külső elektronja van nyolcatomos molekulákat, hoz létre. Jele: S8. Több féle módosulata létezik. Alacsony olvadáspontú. Tulajdonságai: - sárga - Szilard anyag - éghető Égési reakció ideje: S + O2 = SO2 kéndioxid fontos vegyülete a kéneknek. A kéndioxid tulajdonságai: SO2 - szinttelen - szúrósszagú - gáz halmazzá. - mérgező - köhögésre ingerlő Tovább oxidálható: 2 So2 + o2 2 So3 kén trioxid tulajdonságai: - színtelen - szagtalan - olajszerű folyadék - maró hatású - vízben oldódik - a szerves anyagokat roncsolja - 98 % - bán a legtöményebb Reakció egyenlete: A kénsav reakciói: - a legtöbb fémmel a híg kénsav reagál. - A vasat, a tömény kénsav passziválja. Vas: Fe + H2SO4 = FeSO4 + H2 vasszulfát jele: Fe Ha a fémeket reagáltatjuk a kénsavakat, szulfátok keletkeznek. Dolgozat ápr.3. téma: - H vegyületei - Klór vegyületei - Nitrogén vegyületei - Szén vegyületei 5. Főcsoport Nitrogén vegyületei jele: N Tulajdonságai: - színtelen - szagtalan - gáz - levegő térfogatának 78 % átalkotja - neghez reagál más anyagokkal. - Oxigénnel csak nagyon magas hőmérsékleten lép reakcióba, pl. villámláskor. - Nitrogén-monoxid. - Nitrogén-dioxid Szerkezete: - nitrogén molekulák, alkot, N2 amiben 3*-os kötés van. Amonia Vegyjele: NH3 Tulajdonságai: - színtelen - szúrósszagú - gáz - levegőnél könnyebb - vízben jól oldódik - kis mennyiségben lehet használni, de nagy mennyiségben halálos lehet. Keletkezése: N2 + 3H2 (( 2NH3 szintézisnek nevezzük, a vegyület elemeiből állítják elő. Vízzel való reakciója: NH3 + H2O = NH4 (+) + oh (-) ( NH4OH /ammónium szalmiák, szalmiákszesz/ Salétromsav: képlete: NHO3 Tulajdonságai: - színtelen - szúrósszagú - folyadék - vízben oldódik - bőrre jutva sárga foltot okoz, mert a fehérjéket kicsapja. - 65%-os a legtöményebb - sötét üvegben tároljuk, mert a fény hatására elbomlik Tömény salétromsav a vasat nem oldja de a rezet igen. Választóvíz: a tömény salétromsav feloldja az ezüstöt. Királyvíz: tömény salétromsav és tömény sósav 1: 3 arányának elegye, amely az aranyat és a platinát oldja. IV Főcsoport Az elemei a szén két módosulata a grafit és a gyémánt. |Grafit |Gyémánt | |Szerkezetileg: szénatomokból állnak. Kovalens kötéssel kapcsolódnak | |egymáshoz | |1 C atomhoz 3 C atom kapcsolódik |1 C atomhoz 4 szénatom kapcsolódik | |Réteges szerkezetű |Térhallos szerkezetű | |Tulajdonságai szerint: | |Szilárd, magas olvadáspontúak | |Sötét színű |Áttetsző | |Puha |Legkeményebb | |Jól vezeti az áramot |Nem vezeti az áramot | |Felhasználásuk | |Ceruzakészítés |Ékszer | |Grafit elektródákat gyártanak |Ipari gyémánt | A szén 'c' vegyületei: A szén tökéletes égésekor széndioxid keletkezik. Co2 C+02 = CO2 Tulajdonságai: színtelen szagtalan, gáz halmazállapotú, levegőnél nehezebb, nem éghető, Mérgező. A széndioxid CO2. A szén elégésekor keletkezik, ha nincs elég oxigén. CO2+ C = 2CO Tulajdonságai: színtelen, szagtalan, éghető, gáz, mérgező. Szénsav: a széndioxid vizes oldata. CO2+H20 ( H2CO3 (szódavíz) Tulajdonságai: színtelen, szagtalan, folyékony, gyenge erősségű, fogyasztható, állás közben a szénsav elpárolog, gyógyító hatású.