III./35. A fehérjék

1.  Jellemezzük  a  fehérjék  felépítését,  élettani,  biológiai   hatásait,
sajátságait!
A fehérjék (-aminosavakból épülnek fel. Makromolekulák, nagyon  fontosak  az
élő szervezetekben. Ma már több mint 25 aminosavat ismerünk, ezek  közül  20
vesz részt a fehérjék felépítésében.
A fehérjék élettani hatásai:
Sejtek és szövetek szerkezetének felépítése, működése, anyagcseréje.
Oxigénszállítás (de más anyagoké is).
Mozgás (izomfehérjék).
Idegen anyagok elleni védekezés (immunf.).
Tartaléktápanyagok is lehetnek.
Enzimek felépítése.
Tehát az életfunkciós teljességet hordozzák magukban.
2. Mutassuk be az amidkötés kialakulását, a fehérjék konstitúcióját!  Hogyan
jellemezhető  egy  polipeptidlánc  (gondoljunk  az  alaplánc  és  a  láncvég
szerkezetére)?
Az  aminosavak   úgy   reagálnak   egymással,   hogy   az   egyik   aminosav
aminocsoportja és a másik karboxilcsoportja vízkilépés  mellett  kapcsolódik
össze.
[pic]
A két aminosav között amidkötés alakul ki, amit peptidkötésnek is  nevezünk.
Az így létrejött molekula dipeptid. Ezen molekula 2 vége különbözik,  hiszen
egyiknek az  aminocsoportja,  másiknak  a  karboxilcsoportja  szabad,  ezért
mindkét  végén  újabb  peptidkötések   kialakítására   képes.   A   fehérjék
amidkötésekkel kapcsolódó aminosavrészekből felépülő poliamidláncok.
A poliamidok molekulájának is különbözik a két vége: ahol  a  szabad  -NH3+-
csoport található, azt a véget N- terminálisnak, ahol pedig a szabad  -COO--
csoport van, azt C- terminálisnak nevezzük.
3. Mit jelent az aminosav-szekvencia?
A fehérjékben az aminosavak kapcsolódási  sorrendjét  aminosav-szekvenciának
nevezzük.   Egy   adott   fehérjében   az   aminosav-szekvencia    szigorúan
meghatározott.












4. Csoportosítsuk a fehérjéket; jellemezzük szerkezetüket!
Megkülönböztetünk (-hélix,  és  (-lemez  ((-redő)  alakú  fehérjéket  (ez  a
másodlagos szerkezet). Az (-hélix szerkezetű fehérjékben molekulán belüli H-
kötések,  még  a  ?-lemez  szerkezetűekben   molekulák   közötti   H-kötések
találhatók. [pic]
A harmadlagos szerkezet  alapján  pedig  vannak  fibrilláris  és  globuláris
fehérjék.  A  fibrilláris  fehérjék  vagy  csak  (-hélixből,  vagy  csak  (-
lemezekből épülnek fel.
Pl.: -keratin: a haj szerkezete (3 darab (-hélix összecsavarodva)
      -fibroin: a hernyóselyem alkotója ((-lemezek)
A golbuláris fehérjékben (-hélix és  (-lemez  is  van.  Ilyenek  például  az
enzimfehérjék.
5. Milyen funkciókat látnak el a fehérjék az élő szervezetben?
Sejtek és szövetek szerkezetének felépítése, működése, anyagcseréje.
Oxigénszállítás (de más anyagoké is).
Mozgás (izomfehérjék).
Idegen anyagok elleni védekezés (immunf.).
Tartaléktápanyagok is lehetnek.
Enzimek felépítése.