III./29.Oxovegyületek és tulajdonságaik
1. Az alkoholokból kiindulva vezessük le az oxovegyületeket!
                      oxidáció
Primer alkohol  ( aldehid
                             oxidáció
szekunder alkohol ( keton
a, Jelöljük meg a jellemző funkciós csoportokat!
                                    [pic]
b, Nevezzük meg a képződött vegyületeket!
                                    [pic]
2.  Az  oxovegyületek   forráspontja   magasabb,   mint   a   velük   azonos
molekulatömegű alkánok forráspontja! Indokoljuk ezt az állítást a  molekulák
között működő kölcsönhatások alapján!
Az oxovegyületek molekulái  között  dipólus-dipólus  kölcsönhatás  lép  fel,
mert poláris molekulák. Az alkánok között  diszperziós  kölcsönhatás  alakul
ki, ez gyengébb, mint a dipólus-dipólus. Így  alacsonyabb  a  forráspont  az
alkánok esetében.
3. Hogyan viselkednek az oxovegyületek oxidációs hatásokra!
Az  oxovegyületek  oxidáció  során  karbonsavvá  alakulnak.   Aldehidből   a
megfelelő  szénatomszámú  karbonsav   keletkezik.   Ketonból   láncbontással
keletkeznek karbonsavak.
                          [pic]              [pic]

4. Mi történik, ha az oxovegyületek redukciót hajtanak végre?
Redukcióval  az  oxovegyületek  alkohollá  alakulnak:  Lásd  az  1.  Reakció
megfordítása.













5. Ismertessük a formaldehid és az acetaldehid legfontosabb  tulajdonságait,
felhasználásukat!
A formaldehid: H-CH=O, tiszta állapotban  színtelen,  szúrós  szagú,  vízben
jól oldódó gáz. A gyakorlati életben  35-40  tömegszázalékos  vizes  oldatát
használják, ezt nevezzük formalinnak. A formalin erős sejtméreg (kicsapja  a
fehérjéket), ezért régen nagy mennyiségben használták  fertőtlenítésre  vagy
állatpreparátumok készítésére. A formaldehidet nagy mennyiségben gyártják  a
metanol oxidációjával, azaz dehidrogénezésével. A  formaldehid  nagy  részét
műanyag gyártására használják, egy részét pedig  paraformaldehid  formájában
tárolják.
Az acetaldehid: CH3-CH=O, színtelen, alacsony forráspontú és szúrós,  kábító
szagú  folyadék,  igen  könnyen  polimerizálódik.  AZ   acetaldehid   fontos
köztitermékként   képződik   az   alkoholos   ecetsavas    erjedésnél.    Az
acetaldehidet  régebben  acetilénből   (vízaddíció)   vagy   etil-alkoholból
(dehidrogénezés) kiindulva gyártották, később etilén, újabban  metanol  lett
a kiindulási anyag. Bár a vegyipar  manapság  csak  feleannyi  acetaldehidet
igényel, mint formaldehidet, az acetaldehid továbbra  is  fontos  kiindulási
anyag az ecetsav és származékai előállításához.
6. Metánból kiindulva, hogyan lehetne acetaldehidet előállítani?
                              [pic]      [pic]