III./24. A telített szénhidrogének. Az alkánok. 1. Jellemezzük a telített szénhidrogéneket! A telített szénhidrogénekben kizárólag szén- és hidrogénatomok vannak. A vegyületekben csak egyszeres kovalens kötés van. Ebből következik hogy minden szénatom négyligandumos. Egy alkán szerkezete: H H H H H H Mivel "hasonló hasonlót old", az apoláris alkánok a | | | | | | poláris vízben gyakorlatilag nem, míg az apoláris H-C-C-C-C-C-C-H szén-tetrakloridban (CCl4), benzolban (C6H6), | | | | | | éterben jól oldódnak és folyékony állapotban egymással H H H H H H korlátlanul elegyednek. Az alkánok lehetnek nyílt láncúak vagy gyűrűsek. Utóbbiak a cikloalkánok, és ezekben a két láncvégi hidrogén helyett az 1. És az utolsó szén között kovalens kötés van, ezért ezekben kettővel kevesebb hidrogén van. Az alkánok színtelenek, és vagy benzinszagúak, vagy szagtalanok. A telített szénhidrogének égése nyílt láncúakra: CnH2n+2+(n+[pic])O2=nCO2 +(n+1)H2O, gyűrűsekre: CnH2n+1,5n=nCO2 +nH2O. 2. Mit jelent a paraffin elnevezés? Mutassunk be egy normális, illetve elágazó szénláncú paraffint egy-egy példán! Ez a régi latin elnevezésük, ami arra utal, hogy a reakciókészségük kicsi: parum affinis = csekély reakciókészség. Példák: a bután és a 3- etilpentán: H H H H H H H H H | | | | | | | | | H-C-C-C-C-H H-C-C---C---C-C-H | | | | | | | | | H H H H H H H-C-H H H | H-C-H | H 3. A vegyületek milyen sorát nevezzük homológ sornak? Amikor az alkánok szénatomszáma mindig egyel nő. A sor első tíz tagja: metán, etán, propán, bután, pentán, hexán, heptán, oktán, nonán, dekán. a, Mitől függ a homológ sorban a vegyületek olvadás- és forráspontja? Ahogy emelkedik az alkánokban a szénatomszám, úgy emelkedik a forráspontjuk és az olvadáspontjuk. A forráspont a szénatomszámmal nő, míg az olvadáspont a páros és a páratlan szénatomszámú alkánoknál figyelhető jól meg. Ezen kívül minél több elágazás van a molekulában (minél gömbalakúbb), annál inkább csökken a forráspont és nő az olvadás pont. A cikloalkánok olvadás- és forráspontja viszont magasabb az azonos szénatomszámú n-alkánnál. b, Milyen általános képlet felel meg az alkánok összetételének? Mivel minden szénatomon van két hidrogén, és a lánc két végén egy- egy, ezért az általános képlet CnH2n+2. A cikloalkánoknál hiányzik a két láncvégi H, mert ott kapcsolódnak össze. Ezek képlete: CnH2n. 4. A C5H12 és a C5H10 összegképletű vegyület is alkán. a, Milyen vegyületekről van szó? Mivel öt szénatomosak, ezért mindkettő pentán. Viszont az első a nyílt láncúak általános képletének felel meg, míg a második a gyűrűsekének, ezért az első az n-pentán, a második a ciklopentán. b, A megadott forráspontértékek közül melyik adat melyik vegyülethez tartozhat? 49?C, 36?C A 3/a pont miatt a 49?C a ciklopentán, a 36?C az n-alkán forráspontja. 5. Hol fordulnak elő az alkánok? A kőolajban, a földgázban, a. 6. Mi az alkánok felhasználásának gyakorlati jelentősége? A kőolaj lepárlásával keletkezik a könnyűbenzin (autókba), a nehézbenzin (ebből rovarirtó, műszál festék, műgumi, robbanóanyagok, vegyszerek, műtrágya), a kerozin (repülőgépekbe, fűtéshez), a gazolin (dízelmotorokba), a pakura (ipari kenőolajhoz).