XII. tétel

                            Fémek tulajdonságai.

Fizikai tulajdonságok:
áramvezetés:  elektromos  áram  hatására  a  delokalizált  kötő   elektronok
(elektronsereg) egy  irányba  mozdulnak  el.  Szilárd  fémeknél  nagyobb  az
áramvezetés, mint az olvadékoknál;
hővezetés: a  rácspontokban  lévő  atomok  rezgőmozgása  és  a  delokalizált
elektronok segítségével történik;
fémes fény és szín: a delokalizált elektronok a minden  irányból  jövő  fény
egy részét elnyelik, másik részét visszaverik, ezért szürkék;
olvadás- és forráspont: függnek  a  fém  atom  tömegétől,  atomátmérőtől,  a
közöttük lévő kötési energia és a koordinációs nagyságától,  fémenként  nagy
az eltérés,  mert  a  d  alhéj  elektronjai  is  részt  vesznek  a  kovalens
kötésben;
sűrűség: az atom tömegétől függ;
szívósság, rugalmasság: maradandó alakváltozás részleteit lásd a fizikában;
ötvözetek: ha a fémeket más fémekkel  összeolvasztjuk  ötvözetet  kapunk.  A
fém  olvadékában  más   fémek   feloldódnak   és   együtt   kristályosodnak,
tulajdonságuk nagyon megváltozik;

Kémiai tulajdonságok: a fémek a kémiai reakciók  során  mindig  oxidálódnak,
mert kicsi  az  ionizációs  energiájuk  és  az  elektronegativitásuk.  Ebből
következik,  hogy  vegyületeikből   a   fémek   csak   költséges   redukciós
folyamattal vagy eljárással állíthatók elő:
kémiai korrózió: a korróziót oxidációs folyamat okozza, aminek  az  az  oka,
hogy  külső  elektronjukat  könnyen  leadják,  ilyenkor  gázokkal   és   nem
elektrolit olvadékokkal reakcióba lépnek. Néhány  fém  felületén  összefüggő
oxidréteg alakul ki,  pl.  az  alumínium  felületén  az  alumíniumoxid,  más
fémeknél az oxidréteg porózus, és alatta  az  oxidáció  tovább  folytatódik,
ilyen, pl. a  vas  felületén  a  vasoxid,  a  rozsda.  Ez  kivédhető  a  fém
passzivitásával, pl. a vasat rövid időre tömény salétromsavba mártjuk,  majd
sósavoldatba. Az arany és a platina nem korrodálódik.
elektrokémiai korrózió: a kémiai energia elektromos energiává  alakul  át  a
folyamatban, ezt gyorsítja  a  nedvesség,  különösen,  ha  van  a  levegőben
széndioxid (CO2) vagy kéndioxid (SO2), a párában ezek feloldódnak, és  savas
elektrolitok keletkeznek. Tovább gyorsul  a  folyamat,  ha  a  vashoz  rezet
kötnek,  de  lassul,  ha  cinket  kötünk  (a  mai  autógyártásban  az  autók
karosszériáját cinkfürdőbe mártják, és így érik el a 20  éves  átrozsdásodás
elleni védelmet).