I./11.
                            Az oldódás folyamata

1. Értelmezzük az oldódás folyamatát!
Az oldódás során az  oldandó  anyag  részecskéi  az  oldószer  részecskéivel
lépnek  kölcsönhatásba.  Oldódás  közben  megváltozhat  az  anyagok   és   a
környezet belső energiája. A részecskék közül hidrátburok alakul ki.
2. Magyarázzuk meg
a, a NaCl és a H2O kölcsönhatását oldódáskor!
A nátrium-klorid vízben való oldásakor felszakad az ionkristályt  összetartó
ionkötés: Na+ és Cl- ionná  bomlik.  Az  ionok  és  a  dipólus  vízmolekulák
között pedig másodlagos  kötés  jön  létre.  Oldáskor  a  vízmolekulák  csak
körülveszik  a  konyhasó  ionjait.  Protont  egyik  ion  sem   vesz   át   a
vízmolekulától. A nátrium-klorid kémhatása semleges.
NaCl(.....) = Na+(ag) + Cl-(ag)

                                    [pic]


b, a hidrogén-klorid-gáz vízben való oldását!


A  HCl-  és  H2O-molekula  között  protonátmenettel  járó   kémiai   reakció
játszódik le. A protont (H+-ion) a HCl  adja  át  a  vízmolekulának.  A  HCl
savas kénhatású.


                (m)

H2O + Cl = H3O+ + Cl-
3. A tapasztalat  alapján  milyen  általános  törvényszerűség  érvényesül  a
különböző anyagok oldásakor? Mondjunk példákat!
Az anyagok egy része ionokat képez oldódása során ami hidrogénatomokkal  van
körbevéve (elekrolitos disszociáció) vagy hidrogénkötések  alakulnak  ki  az
oldott anyag (pl.: alkohol) és a víz molekulái között.
4. Milyen adatokkal jellemezhető az oldatok összetétele?
Oldat = oldószer + oldott anyag












Az oldószer folyékony halmazállapotú (pl.: víz, alkohol, benzin,  éter).  Az
oldott anyag lehet: szilárd (cukor), folyékony (alkohol), gáz  (oxigén).  Ha
két cseppfolyós  anyagból  készült  az  oldat,  oldószernek  azt  tekintjük,
amelyikből lényegesen több van az oldatban. Ha egyenlő, elegyről  beszélünk.

m/m% (tömeg%) = oldott anyag tömege
                                    oldat tömege
5. Mire használják az úgynevezett fiziológiás konyhasóoldatot?
A fiziológiás NaCl -oldat 0,9 m/m%-os oldat. Ennyi  az  ionkoncentrációj  az
emberi sejteknek, így az ozmózisnyomás egyenlő a sejten kívül  és  a  sejten
kívüli        folyadék        esetében,        így         nem         indul
meg................................. (pl.: Injekció, infúzió)