II. tétel A) Zrínyi és a barokk A. XIII. - XVI. századig a polgárság megerősödött, de a hatalmat nem tudta átvenni. A XVI. század végén újra megerősödött a feudalizmus, az egyház hatalma, és kialakult az abszolút monarchia. Ez a társadalmi háttere a barokk társadalmi irányzatnak, amely a reneszánszt követő korszak. A művészet minden ágában megtalálható ez az irányzat (irodalomban a művek stílusán és szerkezetén érzékelhető). Tartalmilag erős érzelmi hatás jellemzi, formailag újszerű rímtechnika, gyakori metaforák, gazdag költői képek. Bonyolult körmondatok, szóhalmazok, rokon értelmű mondatok, meghökkentő ellentétek jellemzik. Létrejött a barokk eposz, amelyre jellemző a sok részlet, az epizód, monumentális szerkezet. A magyar irodalomban a XVI. század elejétől kezdődik és a felvilágosodás kezdetéig tart (kb. 150 évig). Zrínyi Miklós 1620 - 1664. Politikus, hadvezér volt. Híres törökverő. Az irodalom csak kedvtelés volt számára. Nagybirtokos családból származott, a család Habsburg-hű és nagyon vallásos volt. Célja a törökök kiűzése volt az országból, és ezért az Eréllyel való összefogás volt a terve. Függetleníteni akarta az országot a Habsburgoktól, és ezért szervezkedett. 1664-ben egy vadászaton végzetes sebet kapott egy vaddisznótól, és ebbe belehalt. Művei: Az török áfium ellen való orvosság, ebben a nemzeti hadsereg felállításáról ír. Fő műve a Szigeti veszedelem. Műfaja eposz. A magyar irodalom első eposza. A XVII. század közepén írta. Témája: a dédapjának Zrínyi Miklósnak állít emléket, aki Szigetvár hőse volt, várvédő. Eposzi kellékek: a törökök elleni várvédelmet világméretű harcnak tulajdonítja. Eposzi magaslatra emeli. A csatajelenetek monumentális kompozícióban találhatók. Vallásos elemekkel vegyíti a valóságos eseményeket, ezáltal misztikussá teszi. A vitézeket, a várkapitányt csodás erővel ruházza fel. A mitológiai elemek a keresztény vallásból származnak. Eposzi kellék a témamegjelölés: Zrínyi erkölcsi és katonai nagyságát emeli eposzi magaslatra. Ő száll szembe Szulimán hatalmával. A 3 - 6. versszakban van a segélykérés, Szűz Máriának könyörög, hogy tudjon az igazságnak megfelelően írni a vértanúkról, mert példaként akarja őket állítani a magyar nép elé. Véleménye szerint a magyarok hálátlanok voltak mindazokért a jókért, amivel az isten megajándékozta őket (honfoglalás, szent királyok). És mivel hálátlanok voltak, büntetésül küldte a törököket. Dédapja, Zrínyi Miklós Krisztus katonája volt, és halála mártírhalál. A magyar vitézek erkölcsi fölényben voltak a törökökkel szemben.