I. tétel Balassi Bálint A XVI. század magyar nyelvű irodalmának legnagyobb teljesítménye Balassi Bálint költészete (1554 - 1594). Zólyom várában született arisztokrata földesúri családban. Apjától nem csak zabolátlan természetét, de kegyvesztettségét, pöreit, ellenségeit is örökölte. Balassi tanítója Bornemissza Péter, a század legjelentősebb prédikátora, írója. Apját letartoztatták, emiatt a család Lengyelországba menekült. Báthory István erdélyi fejedelem elleni hadjáratban fogságba esett, de barátként kezelik. Így Balassi Báthory fejedelmet "urának" fogadta el, ez a Habsburg-udvar szemében egy volt a felségárulással. Apja halála után vagyonuk "elveszett". Balassi 24 éves korában ismerte meg Losonczy Annát, akibe szerelmes lett. Verseiben Júliának nevezte. Kapcsolatuk 6 évig tartott. Egerben, mint hadnagy 4 évig harcolt a török ellen. 1584 karácsonyán, hogy anyagi helyzetét rendezze, érdekházasságot kötött első unokatestvérével, Dobó Krisztinával, és hozományként elfoglalta Sárospatak várát. Házasságát vérfertőzés miatt felbontották. Harcol és botrányosan él. Az úgynevezett "hosszú háború" Esztergomban volt, a harc alatt megsebesült - mindkét combját golyó járta át -, s e sebbe bele is halt. Kora legműveltebb embere volt. Kora földesurának tipikus képviselője, a földi örömöket kereste. Júlia ciklus: fiatalkori, udvarló költemények. Idegenből való utánzás, nem eredeti. Petrarca hatása érezhető. Az elérhetetlen szerelmét írja meg Losonczy Annának, "Júliának". A költemények ugyan nem hozták meg a várt eredményt, de Balassi költői tudatossággal versciklussá, magyar "Daloskönyvvé" szerezte verseit. Ezek - a szerkesztés eredményeképpen - a boldog találkozás ujjongó örömétől a lemondás teljes reménytelenségéig széles skálán helyezkednek el, s ezzel párhuzamosan Júlia elérhetetlen eszménnyé, az élet egyetlen jelképévé válik. Kifinomult ritmika, új strófa jellemzi verseit. Hogy Júliára talála, így köszöne neki című vers elemzése: az egész vers elragadtatott, ujjongó bókok halmaza. 1. versszak: örömet fejez ki, hogy találkozik vele, mert nélküle nem ér semmit ez az élet, ezután köszön neki "Ez világ sem kell már nekem nálad nélkül, szép szerelmem," 2 - 4. versszak: metafora sorozat, ezzel érzelmeit fejezi ki. " ... szivem vidámsága, lelkem édes kévánsága,", majd a főúri része "drágalátos palotám" oly értékes neki, majd a nő szépségéről ír "szemüldek fekete széne / Két szemem világos fénye ..." majd a virágokat említi (nem volt népi költő, a népköltészetben található viola, rózsa). 5. versszak: az érzelmek fokozása olvasható "Én szivem, lelkem, szerelmem, idevez légy én fejedelmem!" 6. versszak: ő a szerelmes lovag, aki az úrnője előtt térdet, fejet hajt, s ezen Júlia csak elmosolyodik "Térdet fejet neki hajték, kin ő csak elmosolyodék" Egy katonaének című vers elemzése: latinul a "végek dicsérete". Visszaemlékezés a harcokra, amikor el kellett hagyni hazáját és Lengyelországba menekült. A históriás éneket írta át lírára. A hazáért, a kereszténységért vívott harcot dicsőítette. Ami szenny volt életében, eltűnt, csak a szép maradt meg emlékeiben. 1 versszak: a vitézségről, a vitézeknek szól. Nincs szebb élet a vitézekénél. A természet szépségeivel érvel, költői kérdéseket tesz fel "Vitézek mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél?" 2 - 4 versszak: igazolja állításait a végvári élet mozzanatainak felsorolásával "... vitézkedik, homlokán vér lecsordul" 5. versszak: a vitézek erkölcsi nagyságáról írt. Emberség egyenlő vitézséggel. Az édes hazáért való harc erkölcsi szépsége. A katona teszi a legtöbbet a hazáért. "Emberségről példát , vitézségről formát mindeneknek ők adnak," 6 - 8. versszak: a vitézi élet árnyoldalairól ír "Csatán való éhség, szomjúság, nagy hévség...", "Sok vad s madár gyomra gyakran koporsója vitézűl holt testeknek." 9 vesszak: a világon ismerni fogják a vitézek nevét, örök dicsőség övezi őket. "... szerte-szerént vagyon mindenkinél jó neve," Balassi ütem: 6-6-7 szótag. 6a-6a-7b 6c-6c-7b belső rím 6d-6d-7b A Balassi-strófa 3 sorba szerkesztett strófa. Minden strófa 3 egységre tagolódik a belső rím miatt. Tartalmilag 3 pillérre tagolódik: 1-5-9-es versszakokban van a fő gondolat. Ütemhangsúlyos verselés: a vers ritmusát a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja. Alapegysége az ütem. Egy hangsúlyos ütem után lehet 1, 2, 3 hangsúlytalan ütem. 3 féle ütem van: 2, 3 és 4 szótagú. Az értelmi és a nyelvtani nyomaték nem feltétlenül esik egybe.