10.  A nemzet és az emberiség gondja Vörösmarty
költészetében
                  Romantikus világlátás és nyelvhasználat szabadon
választott mű alapján
                  (pl.: Csongor és tünde, Gondolatok a könyvtárban, Az
emberek, A vén czigány)

Vörösmarty Mihály  (1800-1855)
   - elszegényedett középnemesi család
   - tanulmányai : Székesfehérvár
I. költői korszaka:
   - 1824 ügyvédi vizsgát tett
   - 1826-tól Pesten él és az irodalommal foglalkozik
   - nemesi-függetlenségi mozgalom indul => Zalán futása 1825
         - ezzel a nemességet serkentette Habsburg-ellenes harcra a honfog-
           laló ősök, a dicső múlt felidézésével
   - Perczel Etelka - házitanítósodott, reménytelen szerelem
   - az 1825-27 -es országgyűlésen a függetlenségi mozgalom visszaesett, ez
     kiábrándította a nemesek bíztatásából, a mozgalomból
   - ezeket a műveket a romantika jellemzi. A romantika táplálta a múltba
for-
     dulását, és ennek hatására fordul később a nép, a mesék világába
II. pályaszakasz:
   - nemzeti problémák, nép felé fordulás
   - a nép felemelkedésének szükségességét vallotta műveiben és politikai
     nézeteiben
   - Csongor és Tünde  1826
     - - - - - - - - - - -
   - folyóiratokat szerkeszt: Tudományos Gyűjtemény, Koszorú, Athénem (Tol-
      di Ferenccel és Bajza Józseffel)
III. pályaszakasz: bekapcsolódik a reformkori küzdelmekbe
   - 1832-36 orsz.gy. hatására figyelme a közéleti problémákra terelődött
      -- fordulópont pályáján: Szózat  1836
                       - a múlt példáit idézve buzdít a reform-
                         küzdelmekre
   - 1840-es évek: hazafias ódák
                - a kultúra és a haladás kérdései
                - az emberek céljának az igazságos, békés jövőért való
                  küzdelmet tartotta
                - A Guttenberg-albuma, Gondolatok a könyvtárban (haladás)
   - a haza érdeke iránt közömbös nemességet keményen ostorozza: Országháza
   - 1846 galíciai parasztfelkelés megdöbbentette: reménytelennek látta a
        fejlődés útját: Az emberek
   - => jobbágyfelszabadítással elkerülhető egy hasonló vérontás:
        A Guttenberg-albuma
   - 1848-ban a sajtószabadságot üdvözölte: Szabad sajtó
   - kései szerelmes versek: Csajághy Laurához : ábránd, Merengöhöz,
Laurának
      41-ban ismerte meg, 20 év korkülönbség, 43-ban feleségül veszi
                          ||
                          \/
                 kételkedés van a versekben
   - ezután költészete a szab. harc irányába fordult
        Világos után bujdosni kényszerül => ez megrendítette és a nemzet
pusz-
                                tulását látta
   - 1854  A vén czigány : a jobb jövő reménye, fél a háborútól
   - 1850-ben hazatér a bujdosásból, Haynau megkegyelmez neki, de ö már egy

     testileg-lelkileg összetört ember
   - 1855-ben halt meg








Művészi kifejező eszközei
Gazdagság a:
  a)  műfajokban:
      nemzeti eposz: Zalán futása
      verses elbeszélés: Szép Ilonka
      ballada: A búvár Kund
      hazafias-politikai: Szózat
      hazafias óda: Honszeretet
      bölcselő óda: Gondolatok a könyvtárban
      rapszódia: A vén czigány
      epigramma: A Guttenberg-albuma
               Laurának
      mesedráma: Csongor és Tünde
      romantikus dráma: Vérnász
                   Marót bán
  b)  hangskálában
  c)  nyelvben
      - a megreformált irodalmi nyelv és a szépnyelv összeötvözése
      - romantikus költői nyelv:
            ellentétes végleteket összefogó gazdagság
            láttató erő: Zalán előhangja, Előszó
            nemes pátosz: Szózat
            nagyfokú érzelmi hatás
            zeneiség
      - tömörség: az Éj monológja, az Országháza befejezése
      - ellentét: Szép Ilonka : "Felrobogtak..."
      népi íz: Csongor és Tünde Balga-jelenetek


Vörösmarty jelentősége
   a.) a reformkorszak legnagyobb költője: a reformkor küzdelmeinek és fél-
       beszakadásának hü kifejezője, a nagy nemzeti költészet kialakítása
   b.) nemcsak politikai, hazafias és bölcselő költő, hanem jelentős
szerelmi
       költő is, epikájában is vonzó nő alakok megteremtője
   c.) a legnagyobb romantikus költőnk, a romantikus nyelv művésze
   d.) mind a három műfajcsoportban alkotott nagy műveket

Csongor és Tünde
      - műfaja: mese-dráma
      - világirodalmi előzménye: Shakespeare: Szentivánéji álom
            magyar       "     : árgyélus királyfi (Gyergyai Albert)
      - ihlető elemek:
            1. általános emberi problémák (a 3 vándor, az Éj monológja)
            2. a boldogság titkának keresése
            3. a korszellem
      - témája: Csongor (a költő), aki sok viszontagság után (Mirígy gá-
              tolja) eléri a boldogságot, azaz Tündét
      - szereplők: mese- , paraszti- és szimbolikus alakok
      - idő: egy komikusan felnagyított nap, ezalatt bejárja a világot:
            a hajnal országától az éjéig, a hármas úttól a hármas útig

              1.Kert, Tündér fa   11.Kert elvadultan
               Éjfél, 1.felv.         Éjfél, 5.felv.3.szin

            2.Hármas út                10.Hármas út
              2.felv.                      5.felv.

       3.Hajnal országa                    9.Az Éj országa
            3.felv.                           Kietlen táj, 5.felv.1.

     4.Mirígy házának udvara              8.Varázskút
      Az ördögök cselei,4.felv.1           4.felv.4

      5.Szoba, 1.Ledér jelenet        7.Szoba, 2.Ledér jelenet
        4.felv.2.                        4.felv.4.

             6.Kert,Dél,Csongor alva várja Tündét


      - népiesség:Balga és Ilma: ők a valóság, a "földi" ellensúlyozó
szerep
        népies elemek: a téma -- a boldogság titkának keresése
                  a természetben játszódik
                  nagy szerepet kap a fantázia
                  a műfaj - mese
                  a nyelv -- változatos, fordulatos
      - mondanivaló: a boldogság keresése
                   megoldás: a szerelem, a világ bajaitól való elfordulás
                                        ||
                                        \/
                         király: hatalom, hódításvágy
                         kalmár: a vagyon, a pénz imádata
                         tudós:  öncélú filozofálgatás