Arany János
                                 (1817-1882)

I. Életútja
 II. Származása
   III. Nagyszalonta, paraszti család
    IV. 1833 Debrecenbe megy tanulni ( anyagi helyzet ( Kisújszállás
        segédtanító
     V. 1835-ben végleg abbahagyta tanulmányait
    VI. távollétében anyja +, apja megvakul ( bűntudat
   VII. 1840-ben másodjegyző Nagyszalontán, feleségül veszi Ercsey Juliannát
  VIII. 1846 Kisfaludy pályázat - Toldi ( siker
    IX. a SZH bukása után állását vesztette és bujdosott
     X. 1877-ben utolsó boldog nyara a Margitszigeten ( Őszikék - eredetileg
        magának
XI. Ballada költészete
XII. Ballada
  XIII. Greguss Ágost szerint tragédia dalban elbeszélve
XIV. Műballada
    XV. romantikus korában népszerű
   XVI. mindhárom mű nem jellegzetességei megfigyelhetők
  XVII. előadás módja szaggatott
 XVIII. legjobb és legtöbb balladákat Arany írta a magyar irodalomban
XIX. Keletkezése és csoportosítása
    XX. 1853-tól ír balladákat
   XXI. keletkezés helye szerint
     XXII. nagyszalontai - korai
      XXIII. Szőke Panni
     XXIV. nagykőrösi - 50-es évek
        XXV. Ágnes asszony, Walesi bárdok
     XXVI. Bp. - élete vége
      XXVII. Hídavatás, Vörös Rébék
XXVIII. téma szerint
     XXIX. paraszt ballada - Vörös Rébék
      XXX. történelmi ballada  - V. László, Szondi 2 apródja
     XXXI. romantikus ballada  - Tetemrehívás
    XXXII. lélektani ballada  - Ágnes asszony, Walesi bárdok
XXXIII. szerkezete szerint
    XXXIV. egyszólamú, egyenes vonalú - Walesi bárdok
     XXXV. többszólamú, egyenes vonalú - Szondi 2 apródja, V. László
    XXXVI. egyszólamú, körkörös felépítés - Ágnes asszony
XXXVII. Ágnes asszony
XXXVIII. népies, körkörös egyszólamú, nagykőrösi
 XXXIX. a bűn és bűnhődés foglalkoztatja - Freud is ezzel foglalkozik
    XL. 1. vsz. - mosás
   XLI. 2-4. vsz. - gyanú ( bizonyosság
  XLII. 5-7. vsz. - börtön - megőrülés kezdete
 XLIII. 8-19. vsz. - bíróság, takargatja őrültségét ( kiderül
  XLIV. 20-26. vsz. - kezdeti kép, félelmetes őrült asszony
   XLV. valóságos figuráról mintázta
XLVI. Líra költ.
XLVII. keletkezése
XLVIII. nem akar lírikus lenni a körülmények tették azzá
     XLIX. SZH ¤ ( elveszíti hitét, eszméit,
        L. Petőfi halála
       LI. egzisztenciális válság (pénzügyi válság)
   LII. 50-es évektől kezd kibontakozni
LIII. Kertben - Nagykőrös
   LIV. emberi csalódottság, elidegenedés verse
 LV. Őszikék
   LVI. saját magának írta, nem kiadásra
  LVII. elégikusak, számvetést tartalmaznak
 LVIII. Epilógus - utószó életéhez
      LIX. összekapcsolódik életútjával
       LX. 1-5. vsz. - múlt
        LXI. saját társadalmi helyzetét értelmezi, a múltban útfélen van a
             költő
     LXII. 6-10. vsz. - jelen
      LXIII. hírnevet kapott ( nem ezt kérte ( írói válság
     LXIV. 11-15. vsz. - jövő
        LXV. mire vágyott volna ( már lehetetlen ( elveszti illúzióit
       LXVI. késő
 LXVII. Mindvégig - arc poetica jellegű