Petőfi Sándor
                                 (1823-1849)

I. Életútja
 II. Származása
   III. Kiskőrös, Hrúz Mária + Petrovics István
    IV. Kiskunfélegyháza - "2. szülőhely", anyagi jólét
     V. 1838 Aszód első fennmaradt verse - tanévzáró beszéd
    VI. 1838 apja tönkremegy ( nyomor, szenvedés
   VII. színésznek majd katonának állt
  VIII. begyalogolja az országot, 1841-ben és 42-43-ban vándorszínész
    IX. 1844 Vörösmarty pártfogolja, segédszerkesztő a Pesti Divatlapnál,
        megjelenik A helység kalapácsa és az első kötete, belefog a János
        vitézbe
     X. 1845 megismerkedik Csapó Etelkéval, de hamar meghal ( Cipruslombok
        Etelke sírjára
    XI. Mednyánszky Berta, nem adják hozzá ( Szerelem gyöngyei
   XII. 1846 Szendrey Júlia ( 1847 oo
  XIII. 1847 barátság Arannyal
XIV. Forradalmi látomás költészet
 XV. Keletkezés körülményei
   XVI. 1846 tavaszán hosszú válság ér véget életében ( újra a költészet
        felé fordul
  XVII. Levél Váradi Antalhoz - episztola
 XVIII. forradalom lázában ég ihletői francia filozófusok, írók és költők
      XIX. Victor Hugo - költő, látnok (vátesz) szerep
    XX. várja a hamarosan bekövetkező világforradalmat, melyben a jók és
        rosszak megküzdenek
   XXI. jók győznek ( világszabadság
XXII. Egy gondolat bánt engemet
 XXIII. I. rész 1-12 sor
     XXIV. halálról gondolkodik
      XXV. elmondja milyet akar (gyors) és milyet nem (lassú)
  XXVI. II. rész 12-30 sor
    XXVII. világszabadságért vívott csatában meghalni
     XXVIII. hangutánzó szavak, színek
  XXIX. III. rész 30-36 sor
      XXX. elképzelt temetés a csata után - szentimentalista
     XXXI. dicsőséges, ünnepélyes temetés
 XXXII. rapszódia - érzelmek intenzitása váltakozó, sorhossz változó, nincs
        tagolás
XXXIII. szerkezete
    XXXIV. leghosszabb és leghangsúlyosabb a középső rész
     XXXV. tartalomnak megfelelő verselés
      XXXVI. jambikus
     XXXVII. anapesztus
    XXXVIII. jambus, spondeus
    XXXIX. központban  a "VILÁGSZABADSÁG"
 XL. XIX. sz. költői - arc poetica jellegű vers
   XLI. elutasítja a költő magatartást:
     XLII. csak saját magáról írnak - nincs rájuk szükség
    XLIII. elutasítja a hamis prófétákat - akik azt mondják minden rendben
  XLIV. követendő példa:
      XLV. vezér, vátesz, aki vezeti a népét - Mózes
       XLVI. lángoszlopként vezeti Isten népét ( a költőknek is ez a
             feladatuk
    XLVII. elvezeti a (magyar) népet a Kánaánba
     XLVIII. gazdasági, társadalmi és szellemi egyenlőség
  XLIX. vége egy látomás - a Kánaánért küzdők temetése - elég érzelgős
L. Táj versek
 LI. keletkezése
   LII. romantikus tájszemlélet ( eltér az európai romantikától
     LIII. a különlegeset keresi a tájban
   LIV. központjában az Alföld áll, a szabadságot jelenti, mert nincs
        akadály rajta
 LV. A puszta télen (1848.jan.)
   LVI. perspektivikus tájleírás - először távolról vagy felülről ( közelít
        ( újra távolról
  LVII. első 3 vsz.
    LVIII. puszta télen - ált. kép
      LIX. negatív festés
       LX. megszemélyesítések és hasonlatok
   LXI. második 3 vsz.
     LXII. ráközelít egy tanyára és az emberekre - idilli: munka ¤,
           nyugalom, békés élet
    LXIII. csárdák kevesen járnak - nyugalom
     LXIV. hangulat festő szavak
      LXV. igekötők ismétlése ( melankolikus
  LXVI. harmadik 3 vsz.
    LXVII. ige használata meg változik - gyors mozgást jelentő igék ( előző
           rész
   LXVIII. megjelenik a betyár
       LXIX. számkivetett, csak a zord időben van helye - együtt érez vele
      LXX. lemenő nap hasonlata egy koronáját elvesztő királyhoz
LXXI. Hitvesi költ.
LXXII. keletkezése
LXXIII. Petőfi teremti meg a magyar irodalomban
 LXXIV. Szendreynek írja, 46-ban ismeri meg, a szerelmi hullámzás a
        költészetben is megjelenik
LXXV. Beszél a fákkal a bús őszi szél - Koltó mézeshetek
 LXXVI. arc poetica szerű
LXXVII. délutáni pihenést írja le
LXXVIII. olvas - Szabadságharcok története - kedvence
LXXIX. Szeptember végén - Koltó
  LXXX. fél, hogy halála után elhagyja ( nem igazán szerelmi vers
 LXXXI. a természet pusztulását magára vonatkoztatja
LXXXII. Minek nevezzelek - rapszódia
LXXXIII. nevet keres a feleségének
LXXXIV. összetett költőképek sorozatából áll
    LXXXV. egy-egy metaforára épít és azt tovább bontja
LXXXVI. szemébe néz az elején - galamb a szeme
LXXXVII. majd szól hozzá - pacsirta a hang
LXXXVIII. majd megcsókolja - ajka lángoló rubinkő
LXXXIX. végül az extázis utáni megnyugvás
    XC. a végén a legegyszerűbb szavakkal nevezi el