VII.ÉT. BERZSENYI DÁNIEL KÖLTÉSZETE |Ez nem biztos, hogy |VII.ÉT. Berzsenyi Dániel |VII.ÉT. Berzsenyi Dániel | |kell?????? |költészete: |élete,költészete folyt. | |VII. Berzsenyi Dániel |A költő 1776-ban |*Berzsenyi Dániel | |költészete:19.sz |született Egyházashetyén |ELÉGIÁI: az elégia az | |korrajza: |jómó dú nemesi |ókor ban keletkezett | |*Századforduló a |családból.Sopronban |lírai műnem.Kezdetben | |18.sz.vége-19.sz.eleje: a|tanult,majd kü-lönböző |bármilye témája | |napo-leoni háborúk után |birtokaint gazdálkodott. |lehetett,disztrichonban | |feudalizmus |Egy ideig leve-lezett |írt költeményt | |Magyarországon |Kazinczyval,1813-ban |je-lentett.Később | |1815.válságba került. |Pesten jelentek meg |megváltozott a | |Elmaradott nemesi gazdasá|költeményei.Kölcsey |témája,általában | |gok |elmarasztaló bírálata |szomorú,borongós hangnemű| |életképtelenek.Nemesség |után visszavonult. |költemény lett. | |nehezen ismeri fel a |Költészetében a magyar |Berzsenyit életkörülménye| |változtatás |nemesség latinos |és életérzése késztette | |szükségességét. Polgári |műveltsége és eszmevilága|az elégiák írására. Egyre| |átalakulásra van |fejeződött ki, de hangot |kínzóbbnak érezte | |szükség:jobbágyfelszabadí|adott a felvilágosodás |élet-módja és költői | |tás,tövény előtti |gondolatainak is. |vágyai közötti | |egyenlőség,közteherviselé|Ifjúságában - Horatius |ellentétet. Távol volt az| |s,sajtó,szabadság, |példája nyomán hirdet-te |irodalmi élet | |gyü-lekezés,név |a természetes élet |középpontjától,befeléford| |fejlesztése). |örömetit,a Napoleoni |ult, magányossá | |*A reformkor:1825-45.a fő|hábo-rúk hatására |vált.Egyre inkább | |célkitűzés a polgári át |vállalta a közéleti költő|tudatosult benne az élet | |alakulás,s a nemzeti |feladatát. |elmúlásának gondolata,az | |függetlenség: |Ódáiban a hazafias |a fájdalmas | |Habsurgoktól függtünk. |helytállás erkölcsi |fel-ismerés,hogy | |1825.harc az |kötelessé-gét fejezte |visszavonhatatlanul | |ország-gyűléseken folyik.|ki,elégiáit az elmúlás |elmúlik az ifjú-ság.A | |Lényeges döntés nem |fájdalma hatja át |természetben van | |születik egyik kérdésben |*Óda:a lírai műnemhez |feltámadás az emberi élet| |sem. |tartozó műfal,melyben a |egyszeri és | |-1830.Széchenyi I.1évi |költő nagy jelentőségű |megismételhetetlen. Az | |jövedelmének kamatát |dolgokról ír ünnepélyes, |elmúlás örök témája az | |fel-ajánlja 1Tudományos |magasztos hangon. |irodalomnak. | |Akadémia felál lítására. |A magyarokhoz I.: ÓDÁI |*Berzsenyi D. A KÖZELÍTŐ | |-1832-36.Országgyűlés: |kapuját nemegyszer |TÉL:vers eredeti címe Az | |reformmozgalom |mélabús,elégikus hang is |ősz volt. Kazinczy | |lendü-letet kap,az udvar |szinezi.Ezt figyelhetjük |hatására változtatta meg.| |megrémül a |meg pl.A magyarokhoz I. |A közelítő jelző adja meg| |fejlődéstől,ezért |/a Romlásnak indult../ |a drámaiságát, mert | |erőszakkal |című költeményében. A |szorongást kelt | |feloszlatja.Kossuth, |közismert vers első része|bennünk,az elmúlástól | |Wesselényit be-börtönzik.|a régi dicsőség |való félelemmel. Az | | |emlékeinek ódai hangon |első szerkezeti rész | |-1844.hivatalossá válik a|idézése /1-6.sz./,ezzel |tájleírás. A költő úgy | |magyar nyelv. |állítja szembe a korabeli|jeleníti meg az őszi | |*Forradalom és |magyar nemesség |tájat,hogy közben | |szabadságharc:1848-49. |életét/7-8.sz./. A jelen |felidézi a nyár | |Megvalósulnak a polgári |magyarságáról nagyon |sajátosságait.Ellentétbe | |célkitűzések,s a nemzeti |keményen |állítja a két versszakot.| |függetlenség. |itélkezik/9-10.sz./. Erős|Megjeleníti azt,ami nincs| |*Önkényuralom a bukás |sza-vakkal szidja a |jelen a látványban.Ezt | |után: -Haynau rému-ralma |nemesitespedést/11-14.sz.|negatív leírásnak | |1849-50.nyaráig. -Bach |/,és ha-zájának nagyon |nevezzük. A | |rendszer 1850-60. Az |szomorú jövőt jósol. |tájfestésben nagy szerepe| |elnyomás szelidebb.A |A maradandóság,a |van a jelzős | |nemesség passzív ellen |változatlanság aggasztja.|szerkeze-teknek mindkét | |állással tiltakozik:nem |Túllátva a magyar |évszakra vonatkozóan. Az | |vállal hivatalt,kijátsza |nemesség |igék is hűen adják vissza| |az adózást. |tespedtségén,észre-veszi,|a hangulatot. | |*Kiegyezés: 1867. A |hogy a világmindenség nem|Klasszicista a vsz | |magyar nemesség |nyugalom és |szerkesztése és a | |kiegye-zik az udvarral és|változatlanság,hanem örök|mitológiai szóhasználat. | |megindul a kapitalista |keletkezés és elmúlás, |4.vszakban a természet | |fejlődés. A költői |örök harc,egymásra törő |elmúlását általánosítja. | |mondanivlót:"kedv! |erők küzdelme jellemzi. A|Egy érzékletes | |Remények!Lillák! |vers vége pesszimista |metafórával érzékelteti a| |-Isten véletek!" |hangvételű. |filozófiai szintű | |A népiesség jegyei is |A magyarokhoz II.című |megállapítást: "Minden | |megtalálhatók Csokonai |ódálát1807-ben írta,a |csak jelentés", amelyet | |költésze tében.Ilyen műve|Napóleoni háborúk |nyomatékosítja a | |a Jövendölés az első |idején.Az első |nefelejcs hasonlattal: | |oskoláról a Somogyban. A |versszakban ki fejező |Koszorúm bimbaja, Lollim | |kallódó népi tehetsé-gek |tömörséggel,sőt költői |bimbaja= metafóra. | |súlyos gondját veti fel |tulzássalérzékelteti az |Következő szerkezeti rész| |benne. |akkori Európa feszült |az V.vszktól kezdő-dik. | | |légkörét.Minden sora |Az elmúlást magára | | |csupa lázas |vonatkoztatja a költő. | | |mozgás/1-3.sz./ A |Természeti | | |forradalmakra,az egész |képekkel,metafórák | | |világ,főlegEurópát |sorozatával fejezi ki az | | |megrázó történelmi |elmúláson érzett gyötrő | | |áta-lakulásokra hívja fel|fájdalmat. | | |a figyelmet. |A "Lassanként koszorúm | | |A4.versszakban azonban,a |bimbaja elvirít"sort a | | |magyar országgyűlés |magyar irodalom egyik | | |összehívására céloz,még |legszebb sorának tartják.| | |bízik a habsburgok és a |Részben a | | |nemesség erejében. |metafórák,részben a mély | | |/Titus=I.Ferenc,a |magánhang-zók alkalmazása| | |hajó=állam, jelképek/. A |adja a szépségét.Az | | |költemény befejező része |emberi élet elmúlását még| | |az 5-6.sz., mely Kodály |a szerelem sem tudja | | |megzenésítésében méltán |feltartóztatni A | | |vált nép-szerűvé. Ezekben|költemény második része | | |vszkokban ismét olyan |kifejezetten romanti-kus | | |gondola tokat fogalmaz |stílusjegyre utal. | | |meg,ami túlmutat a | | | |királyhű ne-messég | | | |gondolkodásán. A végső | | | |veszély láttán riadót | | | |fúj,és ódai lelkesedéssel| | | |biztat az | | | |összefo-gásra,az erkölcs | | | |nemesítésére. Az | | | |emelkedett hangvétel,a | | | |logikus érvelés, a | | | |patetikus hang, a | | | |gondolat felütése,a rész | | | |konkrét megjelenése az | | | |egészben a | | | |klassziciumusra vall. | | | |Hazaszereteté-nek az a | | | |szenvedélyes hangja,mely | | | |ebben a költe ményben | | | |megjelenik,előremutat,s a| | | |reformkor hazafias | | | |harcainak előkészítője. A| | | |múltat állítja szembe a | | | |jelennel. A kérdőmondatok| | | |erőteljes számonkérést | | | |tartalmaznak. | |