3. A Szigeti veszedelem erkölcsi és esztétikai értékei. 1. Barokk (XVI. sz. végétől) új társadalmi-ideológiai folyamatok bontakoznak ki. A reformáció hatására az egyház ellenreformációba kezd. (E művészet kezdeménye- zöi a jezsuiták voltak - Magyarországon is) A barokk fő jellegzetessége a nagy hatásra törekvés. Stílus- eszközök a nagyszabású, monumentális művek. Kedvelt műfajok: az eposz, regény, prédikáció, röpiratok. Az építészet célja a lenyűgözés, a látványosság megteremtése volt ("bonyolult építkezés"). A szobrászatban mozgalmas, dina- mikus művek a jellemzőek. Legjelesebb szobrász Lorenzo Bernini. A festészetben a barokk nyitott szerkezeti formákat hozott létre. Legnagyobb festők: Caravaggio, Rembrandt, Rubens, Velazques... A zenében ekkor születik meg az opera, nagy mestere Claudio Monteverdi. Az irodalomban a barokk hatása a művek stílusán és szerkeze- tén figyelhető meg. új műfajok jöttek létre, így pl. a barokk eposz, mely sok részletből és epizódból épül fel. Az eposz epikus műfaj, történetet mond el. Témája általában egy népcsoport. Magyarországon a barokk a XVII. század elején hódít teret és egészen az 1770-es évekig tartott. Legjelentősebb magyar kép- viselői: Pázmány Péter, Zrínyi Miklós. Zrinyi Miklós (1620-1664) - politikus, hadvezér, író (csak mellékesen) - a magyar barokk kiemelkedő alakja - Csáktornyán született arisztokrata családban (gróf) - Pazmany Péter nevelte - melyen vallásos nevelés - 1646-ban tábornok lett, 47-ben horvát bánná nevezték ki - 1663-ban a magyarországi hadak fővezérévé nevezték ki, de a törökök megállítása után leváltották - 1664-ben szülőhelyén, Csáktornyán egy vadászatban halt meg Szigeti veszedelem 1645-46 tele A téma - a magyar irodalomban addig ismeretlen műfaj: eposz - dédapjának, a szigetvari hősnek 1566-os várvédelmet dolgozta fel - barokk jelleg: monumentális kompozíció a valóságos és reálisan ábrázolt események misztikus, vallásos szférába emelése - a végvárvédelmet a torokok és a magyarok (jelképesen a keresztény Európa) harcának sorsdöntő eseményként ábrázolta, s ezzel a témát eposzi magaslatra emelte Antik és keresztény elemek - Zrinyi mintai klasszikus eposzok voltak (Homérosz, Vergilius - Aeneis, Tasso - Megszabadított Jeruzsálem) - mitológiai elemek a keresztény vállasból származnak, de antik mitolo- giai utalások is vannak - megtartja az eposzok kőtelező formai hagyományait, az eposzi kellékeket - 2. vsz. témamegjelölés (propozíció): név nélkül a szigeti hős erkölcsi és katonai nagyságát emeli ki (egyedül o mer szembeszállni a nagy Szulimánnal) - 3-6.vsz. segélykérés: múzsaként Jézus anyját szólítja - célja ideálteremtés: példaképpé emelt hőssé halhatatlan, mert Krisztus nevéért önzetlenül halt hősi halalt Barokk eszménykép - a magyarság múltbeli sikerei Isten ajándékai. A magyarok azonban bűnökbe estek, ezért a Mindenható büntetést mer a nemzetre: torok hadjárat a Magyarország ellen - a kezdő énekben a magyarság bűnéit sorolja fel - az eposz hőse kivétel, más, mint a többi magyar úr - Zrínyit - a barokk eszméknek megfelelően - Krisztus katonájaként mutatja be - Isten mártíromsággal tiszteli meg, csatavesztését jutalommá változtatja - a védősereg is győztesként tűnik fel, a torok had ugyanis a vesztébe rohan: Szigetvár a romlott, szétzüllött ország idealizált képe Erkölcsi fölény - Zrinyi szózatot intéz katonaihoz (5. ének) - ebben a Balassi Egy katonaének című verseben megénekelt humanista erények (emberség És vitézség) vallásos tartalommal egészülnek ki - Szuliman seregének ereje csak a létszámában van, de a végvári vitézek erkölcsi tártasukban is legyőzhetetlenek - érvelésének célja a meggyőzés: nem lehetetlen legyőzni a császárt - harcuk célja erkölcsileg magasabbrendű. Ez és a beléjük vetett bizalma a keresztény országoknak táplálja bennük a győzni akarást, és a hősi halál vállalását - Zrinyi szavaira megesküsznek, hogy emberek és vitézek maradnak, s készek teljesíteni szent küldetésűét - ezután következik a seregszemle (enumeráció) - ebben megbizonyosodhattuk arról, hogy a vitézek között nagy az összetartás - ez az egység és erkölcsi fölény megtöri a török sereget, de közben elvérzik a hős szigetvari csapat is - egy véletlen teríti vissza az eseményeket a valósághoz: egy elfogott postagalamb leveléből megtudjak a törökök, hogy meg egy rohamot nem bírnának ki a szigetiek Vértanúhalál - az utolsó nagy támadásba pokolbeli szörnyetegek és angyalok is beavatkoznak - a várból kitörő Zrínyit "ötszáz halál" követi, de igy is győztesek: valamennyien harcban vesztik életüket - a főhős a menekülő Szulimánt is megöli, ezzel betetőzte a szigetiek nagyszerű tetteit, megszabadította a kereszténységet a veszedelemtől - látomásban részesül: megnyílik előtte a mennyek kapuja - a harcok alatt gyakran fájdalmas jajgatás hallatszik, azonban a végső küzdelemben a halál csendje veszi korul őket - Zrinyi közelébe senki sem mer menni, távolról janicsár golyóbisok ve- geznek vele - a végváriak lelket hangos muzsikával Gabriel és egy angyali legio vezeti Isten országába Szerkezet: 15 ének (összesen 1566 strófa) egy bokorrímmel (a a a a) ellátott versszak négy négyütemű 12-es sorból tevődik össze. Zrínyi kisebb költeményeivel együtt 1651-ben jelent meg nyomtatásban Adriai tengernek Syrenaia címmel (Bécs). Az eposz célzata - korának szóló felhívás a művészet ereje által: a vitézek erényeivel És erkölcsi fölényükkel megmenthető az ország, kiűzhető a török - konkrét utalások a jelen és jövő feladataira: Isten Mihály arkangyalnak kijelenti, hogy 3-4 emberöltő múlva eljön az idegen iga lerázásának ideje, és fiai követik példáját - Zrinyi művészi tudatossága: a 15 ének összesen 1566 strófából áll utalás az ostrom évszámára - a versszakok négy négyütemű 12-es sorból tevődik össze, bokorrim - a mű 1651-ben jelent meg