A romantika

 - a szó jelentése: regény, regényes
 - Európa-szerte ható művészeti és szellemi áramlat a XVII-XIX. században
    - társadalmi háttér: polgárosodás, napóleoni háborúk, forradalmak
      lehetősége K-Európában
 - az irodalomban fejlődik ki, majd innen tevődik át más művészeti ágakba

szellemisége nem egységes
 - lelkesedés, hit, optimizmus, reménykedés (főleg K-Közép-Európában)
 - illúzióvesztés, pesszimizmus a francia forradalom után (főleg Ny-
   Európában)

jellemzői
 - eredetiség, a művész szabadsága
 - nemzeti múlt felelevenítése
 - különleges élethelyzetek, egyedi cselekménybonyolítás, érdekfeszítő
   események
 - fantázia, fantasztikum
    - orientalizmus (keletkutatás), egzotizmus
 - végletek, túlzások, felfokozott pátosz
    - szélsőségekben való gondolkodás, jó és rossz elkülönülése
 - líraiság, líraivá vált műfajok, kevert műfajok (verses regény, ballada)
 - szimmetrikus szerkezet, töredékesség
 - zeneiség, festőiség

a közép- és kelet-európai romantika
 - romantika - koronként, nemzetenként különböző változatok
 - térségünkben főként politikai hatások
    - nemzeti függetlenség, közös nyelv hiánya
 - elnyomás sajátos szerepet erőszakol az írókra
    - csak fennkölt, magas erkölcsű témák
    - politikusi, népvezéri, "lángoszlop-szerep"
 - romantikus történelemfilozófia
    - nemzet: fejlődését tekintve "kollektív személyiség" (van ifjú- és
      öregkora, stb.)
    - Herder: a magyarság el fog tűnni

a magyar reformkor
 - romantika eszméi + nemzeti függetlenségért való harc
 - írókra, költőkre a közvélemény sajátos szerepet erőszakol
    - nemzeti függetlenségért való lázas tenni akarás
 - célok:
    - nemzeti függetlenség
    - jobbágyfelszabadítás, polgári demokrácia
    - gazdasági felpezsdülés
    - kulturális fejlődés

történeti áttekintés
 - kezdeti próbálkozások, pl. Kisfaludy: A tatárok Magyarországban
    - gyenge, de a korszellemet tükröző mű - siker
 - újszerű irodalmi élet bontakozik ki Pesten
 - 1825 első reform-országgyűlés
    - megjelenik "nemzeti eposzunk", a Zalán futása
    - reformok vezetője a köznemesség
 - Kossuth és Széchenyi
    - hírlapi vita, fontos lépés a sajtó fejlődésében
 - 40-es évek vége felé a reformpolitika kifullad
    - forradalmi megoldás egyre népszerűbb (Petőfi)
 - 1848. március 15. - reformkor vége

                                 A realizmus

 - a XIX. század elején jelentkezik a romantikával egy időben
    - igazán csak a romantika letűnte után bontakozik ki
 - forrás: felvilágosodásból való illúzióvesztés
    - romantikus írók elmenekülnek a jelenből
    - realisták szembefordulnak a jelennel
 - módszer: társadalom minél hitelesebb ábrázolása
    - szubjektív, a valóságot az író világnézetén keresztül látjuk
    - szereplők lelkivilágának megjelenítése
    - képzelet helyett a megfigyelés, a tárgyilagos, higgadt stílus kerül
      előtérbe
 - cél: társadalmi jelenségek tipikus vonásainak, összefüggéseinek
   ábrázolása
 - jellemző műfajok: regény, novella