9. Regénytípusok és a müfaj történetenek néhány állomása Regénytípusok, a regény müfaji jellegzetességei - a regénynek van cselekménye, eseményvilága - az író a maga élményeit és a képzeletet gyúrja össze - a regényvilágot I.sz. 3.sz.-ben, tárgyilagosan ábrázolja - a regényben lehetnek drámai es lírai elemek is (pl.: párbeszedek) - Tárgy, szerkezet, terjedelem és elöadásmód szempontjából a legkötetlenebb forma 1.Kétféle alapvetö regénytípus: I.Kalandregény - a hös sok eseményen megy keresztül - az olvasót fordulatok, meglepetések érik - az események sorrendje és száma - nincs jellemformáló hatása - Cerventes: Don Quijote Defoe: Robinson Crusoe Voltaire: Candide II.Jellemregény - XVIII.sz. vége, XIX.sz eleje - az események nem öncelúak, a hös lelki fejlödése, jellemének átalakulása a cél (lélekrajz) - a világ itt nem panoráma, hanem háttér - a kalandok szama, aranya a jellem alakulásától függ - ezt a regényt szerkeszteni kell 2.További regénytípusok Történelmi regény: - A múlt valamely korszakában játszódik. Társadalmi regény: - Az iró saját korát ábrázolja. Polgári regény: - Az események menete térben és idöben egyenes vonalú (ok-okozati összefüggés). - Részletek gazdagsága. 3.Regényelemek: Regénytér: - Vagy valós földrajzi táj, vagy jelképes tér. Regényidö: - Valóságos idö. Regényhös: - A regény lényeges eleme. - Olyan élölény, aki a regény történetét hordozza. - Egyedi és társadalmi jellemvonásokat hordoz (önmaga emberi volta és általánosítás). Ismeretek: - A regényvilág ismereteket tartalmazó és átadó közeg. Világkép: - Az író erkölcsi, filozófiai, vallási, politikai stb. nézeteit tartalmazza. - Beleépül a regényvilágba. - ezek a regényelemek a XX.sz.-ra módosultak (a cselekmény elsze- gényedett, a hös személyisége arctalanná vált) - a regényidö és -tér ment át a legnagyobb változáson ( a hagyományos idörend felbomlott: percre zsugorodott, vagy végtelenné tágult ) - a regénytér helyébe elvont (absztrakt), általános tér került 4. A müfaj történetenek néhány állomása a) ókori elözmények (antik pásztorregények) b) lovag-, pásztor-, heróikus- és gálánsregények (Európa) - Az epikai ábrázolás teljességének igénye nélkul magasz- taltak egy-egy uralkodó, vagy uralkodó osztály erényeit. c) A polgarság hatalomra jutásával alakult ki. - A társadalmi viszonyok, az emberi kapcsolatok áttekint- hetetlenné váltak, kifejezésükre a korábbi müfajok alkal- matlanok voltak. Cervantes: Don quijote - kigúnyolja a többi regényt Defoe: Robinson Crusoe - a magára maradt ember harca d) XVIII.sz. realista regények - A külsö világ eseményeinek ábrázolása. A cselekményen van a fö hangsúly.A századvégi regényekben a szentimentalizmus hatására elötérbe kerül a lélekrajz. e) A romantikus regények - a lélekrajzokból alakult ki - Szerves része a lélekábrázolás. (V. Hugo) f) kritikai realista regények (XIX.sz. elsö fele) - A kor társadalmának teljes képét rajzolta meg, ítéletet mondott a társadalmi visszásságokrol. (Balzac, Stendhal, Dickens, Tolsztoj, Gogol, Dosztojevszkij) g) A regény differenciálódása - A bonyolulttá és gazdagabbá váló élet szükségessé tette új regénytípusok létrejöttét. 5. új regénytípusok Családregény: - kisszerü esemény egy család keretein belül (TH. Mann: Buddenbrook ház) Társadalmi regény Történelmi regény: - megteremtöje V. Scott - napoleoni háborúk; l. Tolsztoj: Háború és béke Naturalista regények - Zola - XIX.sz. második fele Cselekménytelen regény: - hagyományos szerkezet és idörend felbontása Szocialista-realista regények (XX.sz.) - A proletariátus a szocializmusért folytatott harcát írja le. Megteremtöje Gorkij. (Az anya) Solohov, A. Tolsztoj 6. Magyar regény - elszórt kezdeményezések: Dugonics: Etelka - A reformkorban bontakozott ki: Fay: A Belteky-ház; Josika Miklos - A XIX.sz.-i kritikai regényírás: Eötvös József - Romantikus regény: Jókai Mór - Lélekábrázolás: Kemény Zsigmond - Kritikai társadalom ábrázolás: Mikszáth Kálmán, XX.sz.-ban Móricz Zs. - Nálunk is megindult a szocialista-realista regény fejlödése