9.  A reformkor íróinak szerepfelfogása
                   A politika és az irodalom kapcsolata a reformkorban
                  A múlt és a jövő látomásai Kölcsey lírájában

A reformkor eszmei törekvései
   - 1825-1848 reformkor (Szentszövettség kora 1825-1848)
   - probléma a polgárosodás
   - Szentszövettség - feldarabolták Európát
   - az irodalom és a politika szorosan összefonódik
   - a reformkor Magyarországon:
        királyváltás, Habsburg
        nemzeti függetlenség kérdése
        polgárosodás megindulása
          => jobbágyság megszűnése   1847-48 -as orsz.gy.
        állami nyelv a magyar  1843-44 -es orsz.gy.
   - a kor művészeinek elve: "Haza és haladás"
   - Európában a polgárság,
     Magyarországon a nemesek tesznek az ügy érdekében
   - a reformkor írói, költői:
         Kisfaludy Károly - irodalmi vezéregyéniség
         Kisfaludy Sándor      Kölcsey Ferenc
         Vörösmarty Mihály     Eötvös József
         Széchenyi István      Kossuth Lajos
   - országgyűlések - kétkamarás (Pozsony), alsóház - megyék küldöttei
                                            felsőház - papok, nemesek
   - 1848 - orsz.gy Pesten (Nemzeti Múzeum, Clarissa kolostor)
   - uralkodó stílusirány: romantika (líra, eposz)
      nemzeti eposzok: Rege a csodaszarvasról
      nemzeti hagyományok felébresztése
      eposz: Zalán futása
      folyóiratok: Auróra, Életképek, Atheneum
      Kisfaludy Társaság
      Akadémia még nincs
      magyar nyelvű színjátszás

Eötvös József  (1813-1871)
   - ö írta a 40-es évek legjelentősebb regényeit
     A karthausi  (1839)
      - énformában írt vallomásregény
      - egy ifjú arisztokrata megundorodik a világtól és kolostorba vonul
     A falu jegyzője  (1845)
      - a vármegyerendszer bűneit leleplező irányregény
     Magyarország 1514-ben  (1847)
      - a Dózsa-lázadás történetével a reform elmulasztásának következmé-
        nyeire figyelmeztet

Széchenyi István  (1791-1860)
   - fellépésétől számíthatjuk a romantika egyértelmű kibontakozását a
     magyar irodalomban
   - művei:
      Naplói 1814-től kezdve
      Hitel,  1830
      Világ,  1831
      Stadium
      Kelet népe,  1841
      Önismeret,  1857







Kossuth Lajos  (1802-1894)
   - művei:
      Országgyűlési tudósítások,  1832-1836
      Törvényhatósági tudósítások,  1836-1837
      A Pesti Hírlapban írott vezércikkei
      Szónoklatok  (angol és német nyelven is)
      Levelek  (az emigrációból)

Kölcsey Ferenc  (1790-1838)
   - Szödemeter, középnemesi család, 6 testvére volt
   - 1796 Debreceni kollégium
   - 1808 bekapcsolódik az irodalmi vérkeringésbe
   - 1809 befejezi kollégiumi tanulmányait, verseket ír, 5 nyelven beszél
   - 1810 felajánlanak neki egy professzori tanszéket, jogot tanul
I. költői korszakának kezdete 1810
   - 1814 Szemere Pállal Feleletet ír a Mondolat című röpiratra, amely
        Kazinczy nyelvújítását tartalmazza
II. pályaszakaszának kezdete (romantikus nemzetfelfogás) 1820
   - 1823 Himnusz  -  Erkel
   - 1829 politikai tisztséget kap (Szatmár követe)
       témái: magyar nyelvű színjátszás, törvénytelen adózás, lengyel szab.
            harc, nyelvújítás, szólás- , vallásszabadság, Pestre kerül-
            jön az országgyűlés
   - 1832 Pozsonyi Diéta
   - 1835 lemond tisztségéről
   - 1936-ban Kölcsey vállalja Wesselényi jogi védelmét
   - 1838 meghal
   - műveinek alaphangulata a pesszimizmus, panasz és elvágyódás
Költészete
   - prózái:
      1814 Felelet a Mondolatra
      1815 Csokonai Vitéz Mihály munkáinak kritikai megítélése
      1817 Berzsenyi Dániel versei    --    mühelytanulmányok
      1826 Mohács
      1826 Nemzeti hagyományok
            - fő gondolatok: a nemzetjellem fogalma
                        a kultúra lényegét a folytonosság adja
                        kétféle fejlödéstípus: görög és római
      1833 Országgyűlési napló
   - lírája:
      1814 Elfojtódás
         - panasz és elvágyódás, megfoghatatlan ideálokért való rajongás
      1823 Himnusz
         - lélekben visszahelyezkedik a magyar nép zivataros századaiba,
           és elpanaszolja a nemzet sorsát
         - a költői mondattan megújítása
      1823 Vanitatum vanitas
         - önmegszólító verstípus
         - keserűség: a filozófia, a történelem, a művészet nagyjai a
           hiábavalóság példái
      1830 Zrínyi dala
         - párbeszédbe kivetített monológ
      1831 Huszt
         - epigramma, témája: múltból a jövő felé
         - bírálja azokat akik a múltba fordultak, nem a múltat kell
siratni
      1837 Parainesis Kölcsey Kálmánhoz
         - eszméinek összefoglalása, legfőbb erény: az emberiség,
           haza szolgálata
      1838 Zrínyi második éneke
         - nemzethalál víziója