Radnóti Miklós (1909-1944) Életpályája: Budapesten született 1909-ben ,zsidó értelmiségi családban.Az anyja és ikertestvére belehalt a születésébe.Egész életén át gyötörte az önvád emiatt.1921-ben apja meghalt,innentől kezdve textilkereskedő nagybátyja nevelte és olyan hivatást kellett ekkor űznie amihez nem volt sok kedve. 1927-ben kereskedelmi érettségit tett.Ezek után a csehszlovákiai textilkereskedelmi főiskolán tanult.1930-ban a szegedi egyetem magyar- francia szakára iratkozott be.Itt bekapcsolódott a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának a munkájába. 1931 nyarán Párizsban járt. 1934-ben irodalomtörténetből doktorált.Rossz légkörben élt,ezért Budapestre költözött. 1935-ben megnősült feleségül vette Gyarmati Fannit. 1940 után háromszor is berendelték munkaszolgálatra.A harmadik alkalommal a Lager Haideneauba szállították,majd innen erőltetett menetbennyugat felé indították el mikor a tábort kiűrítették.November elején Abdán huszonkét társával együtt agyonlőtték. Kötetei: Pogány köszöntő - 1930 Újmódi pásztorok éneke - 1931 Lábadozó szél - 1933 Újhold - 1935 Járkálj csak halálraítélt - 1936 Meredek út - 1938 Tajtékos ég - 1946 A. A XX.századi költősors megjelenítése verseiben A Negyedik eclogában reménytelenül ír saját életéről " szabad szerettem volna lenni / s őrök kísértek végig az úton ."Ebben a versében a Költő és a Hang beszélgetnek ,a költő élete,sorsa negatívumait sorolja fel,és a Hang mint ellensúlyozásként a pozitív dolgokat sorolja fel. A Nem bírta hát ... c. versében megtalálhatjuk Radnóti ars poeticáját,ami saját elkötelezettségét is mutatja: " Ember vigyázz,figyeld meg jól világod: emez volt a múlt, emez a vad jelen, - hordozd a szívedben.Éld e rossz világot és midig tudd,hogy mit kell tenned érte, hogy más legyen. " ( 1944 ) B. Az idill és a halál kifejezése költészetében Már az első köteteiben a Pogány köszöntőben (1930) és az Újmódi pásztorok énekében is megjelennek az idillek,melyek egyszerre váltják magukat az elégiákkal.Itt az idilleknek az volt a szerepe,hogy bennük keresett a költő vigaszt ,főképp a természet és a szerelem idilljében. A Lábadozó szélben (1933) már az idill mellett a lázadás hangjai is megszólalnak,a természet jelenségei közéleti,társadalmi jelentést is hordoznak. Az Újhold (1935) verseit már a halálsejtelem érzése szövi át.A halál minduntalan megjelenik a tájban,belopódzik a szerelmi boldogságba ,az idillbe is. A Járkálj csak halálraítélt c. kötetében (1936) már a költészetének meghatározó motívuma a halálközelség gondolata lett.A természet világát is felforgatta a kívülről érkező fenyegetés. A Meredek útban (1938) a rossz iszonyata a rém már mindenütt jelen van. A Tajtékos ég anyagában,melyet már csak halála után jelentettek meg,a haláltudat felfokozza az élet szeretetét,a költő itt is a természet és a szerelem békéjében keres menedéket.Verseinek nagy részét a leírhatatlan nyomor és kiszolgáltatottság állapotában írta. Élete vége felé Radnótit egyre gyakrabban foglalkoztatta az emberhez méltó halál gondolata.Az Álomi tájban is ezzel barátkozik,az elképzelt táj nosztalgikus képe közelebb hozza a költőhöz a szelíd ,méltányos véget. Az idill és a halál képe megjeleneik az A la recherceben is.A halál képe a háború tragédiájából ered, a költő visszasírja a régi szép időket,gyászolja az elhullottakat.Az idill képe a vers utolsó sorában jelenik meg "távoli erdők" és " idegen legelők " képében. Az Erőltetett menetben szintén előkerül a közelgő halál és a vágyott idill motívuma.Ezt a versét Radnóti a bori táborban írta .A költemény két részből áll.Az első részben már az első sor elárulja a menetelő rabok lelki állapotát akik mégis ragaszkodnak az életükhöz.Majd az első rész második felében a rab költő minden reményét szétzúzza " ... Pedig bolond a jámbor.mert az otthonok fölött már csak a perzselt szél forog, hanyattfeküdt a házfal,eltört a szilvafa, és félelemtől bolyhos a honni éjszaka. " A költemény másik fele is érvelés ,de ez az élet mellett szól.A költő a feladás kegyetlen érveivel szemben a kitartás érveiként használja fel az idilli otthon képét,vagy szerelmének Fanninak a képét.Azonban az idill képei is visszautalnak a pusztulás, a halál képeire. " ... Ó hogyha hinni tudnám " A halál képe a második, reménykedő részben is benne van.Itt a költő a " szép halál"-tól várja a megváltást,egy olyan haláltól ami az emberhez méltó.Rettegattól a haláltól ami emberekhez nem méltó és ami valószínűleg rá vár.Végül azonban a költő a kitartás mellett dönt,ezt árulja el az utolsó sor: " Ne menj tovább, barátom,kiálts rám! s fölkelek! "