A ROMANTIKA Időtartama: 18. sz. legutolsó éveitől a 19. sz. első kétharmada, de volt, ahol még a 19.-20. sz. fordulóján is létezett. A klasszicizmusból nőtt ki, de hamarosan szembefordult vele. Elődje a szentimentalizmus volt. A szó eredete: román szóból, melynek jelentése regény (a latinnal szemben anyanyelven írt elbeszélő művek neve). A romantika az irodalomban fejlődött ki és innen tevődött át más művészeti ágakba. Forrása: általános illúzióvesztés a francia forradalom után. A romantikusok megtagadták az egész polgári ideológiát. Szembefordultak a klasszicizmus dogmáival és a művész szabadságát hirdették. Népművészet, népi kultúra felfedezése. Orientalizmus (keletkutatás) és egzotizmus. Jellemzői: - eredetiség, - nemzeti múlt, - a művész szabadsága, - különleges élethelyzetek, - egyedi cselekménybonyolítás, - érdekfeszítő események, - fantázia, fantasztikum, - felfokozott pátosz, - zeneiség, festőiség, - töredékesség, - végletek, túlzások, - líraiság, lírai(vá vált) műfajok, - kevert műfajok (verses regény, ballada), - szimmetrikus szerkezet. A MAGYAR REFORMKOR ÉS IRODALMI ÉLETE A romantika eszméi összefonódtak az idegen elnyomás elleni, a nemzeti függetlenségért folytatott harccal. Az írókra bizonyos kötelezettség, felelősség hárult. Nemzeti érzés, lázas tenni akarás, optimizmus jellemezte őket, változtatni akartak. Céljaik: - nemzeti függetlenség, - polgári demokrácia, - jobbágyfelszabadítás, - gazdasági felpezsdülés, - kulturális fejlődés. 1825 első magyar reformországgyűlés. Pest és Kisfaludy Károly kerültek az irodalmi élet középpontjába. 1821-ben Aurora nevű zsebkönyvet alakított, körülötte irodalmi csoportosulás alakult ki (Aurora-kör). Bécsi ellenzsebkönyve: Hébe. Pesti/Romantikus Triász: - Vörösmarty Mihály, - Bajza József, - Toldy Ferenc. Magyar nyelvű színház a német nyelvűvel szemben, MTA(1830), irodalmi társaságok, Pesti Magyar Színház (1837), Kisfaludy Társaság, Nemzeti Kör (később Ellenzéki Kör). Divatlapok. Magyar nyelvű lapok : - Tudományos Gyűjtemény, - szépirodalmi melléklete a Koszorú, - Kritikai Lapok, - Athenaeum, - Figyelmező. Széchenyi István: Első a polgárosodás, gazdasági fejlődés, reformokkal. Hitel. Kossuth Lajos: Nemzeti függetlenség akár forradalom útján is. A reformpolitika a 40-es évekre kezdett kifulladni, egyre inkább a forradalmi megoldás és Petőfi került előtérbe. Petőfi Sándor ÉLETE: 1823. január 1-én született Kiskőrösön. Apja: Petrovics István, mészárosmester. Anyja: Hrúz Mária, egykori cseléd, mosónő. 1824: Kiskunfélegyháza. Gondos taníttatás, sok iskola >> fiatalon gazdag élettapasztalat. Aszód: jó tanuló, 1838: 1. vers: Búcsúbeszéd. Selmecbánya: Nemes Magyar Társaság (Gvadányi József, Vörösmarty Mihály, Csokonai Vitéz Mihály) 1838-tól 5-6 év vándorlás. Pest: Nemzeti Színház, kisegítő munkás. 1839-41, Sopron: katona, megbetegszik, leszerelik. Gyalogol, tanul, vándorszínész. Pápa: Jókai Mórral barátságot köt. Athenaeum: A borozó (1. nyomtatásban megjelent verse) 1843: Tanulmányait befejezte, ismét színész lett. Pozsony: Országgyűlési Tudósításokat másolta, Külföldi Regénytárba fordított. Kapcsolatba került a fővárosi értelmiségi ifjúsággal, és naponta megfordult a Pilvaxban. 1843, Debrecen: színész, beteg, elhatározta, hogy felhagy a színészi ábrándokkal. Pestre megy Vörösmartyhoz 80 verssel, amit a Nemzeti Kör kiadott. Az elismert költő Vörösmarty és Bajza támogatásával Vahot Imre a Pesti Divatlaphoz vette segédszerkesztőnek. Ráadták az bő inget, gatyát, darabig bírta, talán színészi hajlama miatt, aztán rájött, hogy ő nem ettől népies. (Nem cél, hanem eszköz volt nála a népiesség.) Versek 1842-1844, A helység kalapácsa (komikus eposz), János Vitézt elkezdte írni. Beleszeretett Vahot Imre testvérének, Vachot Sándornak a sógornőjébe Csapó Etelkébe, aki meghalt. A szerelemvágy és a gyász jegyében született versek: Cipruslombok Etelke sírjáról. 1845: Felvidéki vándorút, siker. Gödöllő: Mednyánszky Berta kezét megkérte, de az apa hallani sem akart a házasságról. >Szerelem gyöngyei című gyűjtemény, Felhők (66 epigramma, kedélybeteg, borúlátás), Versek II.: második verseskötete, Tigris és hiéna: dráma, A hóhér kötele: regény, Fordulópont Életszemlélete derűsre fordult. Pest: belevetette magát az irodalmi-politikai életbe, Tízek Társaságát szervezte a lapkiadók zsarnoksága ellen. 1846: Szendrei Júlia, szenvedélyes szerelem. 1847: Esküvő a szülők tiltakozása ellenére. Arany János: Toldi > levelezés. 1847: Összes költemények. Az olasz, francia, bécsi forradalomban saját elképzeléseit látta megvalósulni. 1848 januárjától a forradalomvárás lázában égett. Március 15-ike egyik vezetője, hőse lett, de kevesellte az eredményeket. Szembefordult a kormánnyal, népszerűsége zuhant. Ebből születik meg Az apostol. Petőfi és a szabadságharc Nemharcoló alakulatoknál teljesített szolgálatot, vádaskodások érték, áthelyeztette magát Erdélybe harcolni. Itt Bem tábornok fiaként kezelte és kímélte a csaták veszélyeitől. Többször összetűzésbe került feljebbvalóival, ezért többször is lemondott. Segesvári csatában őrnagy, de felszerelés nélkül. 1849. július 31-én örökre eltűnt. A vándorlás jelentősége: - sok(fajta) emberrel találkozott, kapcsolat a politikai-irodalmi élet képviselőivel, - gazdag élettapasztalat, - népiesség, van miből meríteni. A színészet jelentősége: - megismert egy más világot, - művészi szabadság, szabados életmód, - beleélési képesség, népies helyzetdalok, - nem egy figura megjelenik műveiben. Puskin és Petőfi 1.: Romantika és realizmus közötti átmenetet képeztek. 2.: - Puskin: az irodalmi nyelv megteremtője, - Petőfi: a nép nyelvét emeli irodalmi nyelvvé. 3.: Szabadságvágy, ami Petőfinél kiegészül a szerelemmel. PETŐFI JELENTŐSÉGE 1.: A Bessenyei Györggyel elindult irodalmi megújulás csúcspontját képezte. 2.: Külföldön máig a legismertebb magyar költő. 3.: Petőfi igazi életrajzi költő, életének minden fontos eseményét megtalálhatjuk valamelyik művében. 4.: Művészete a romantika kiteljesedését, de egyben annak felülmúlását is jelentette. 5.: A köznyelvet emeli irodalmi nyelvvé, ezért sokan szidták (Csokonaihoz hasonlóan), hogy közönséges, parlagi, durva. 6.: Tartalmi újító: - megjelennek a magyar élet, magyar valóság igazi képviselői, - népi hiedelemvilág. 7.: Formai újító: - magyaros ritmus, - egyszerű szóhasználat, - nincsenek elvont dolgok, csak konkrét képek, - a hasonlatok a nép életéből vett hasonlatok, - szakít a romantika pátoszával, - Vörösmarty befelé forduló volt, a lelkében dúló viharról, az egyedi ember egyedi érzelmeiről írt, míg Petőfi a népről (pl. Pató Pál úr). ROMANTIKA ÉS REALIZMUS Petőfi művészete a romantika kiteljesedését, de egyben annak felülmúlását is jelentette, hamar elhagyta annak szélsőségeit. Romantika: - szerelem, - visszanyúlás a népi, nemzeti gyökerekhez, - tájleíró versek természetábrázolása, - zeneiség, illetve a festményszerű, képszerű ábrázolás. Realizmus: - szabadság, - tájleíró versek társadalomábrázolása. "SZABADSÁG, SZERELEM!" 1847. március 15-én megjelent Összes költemények című kötete. Ennek mottója volt a Szabadság, szerelem!, mely azon kívül, hogy megjelöli ekkori (1846- 1849) költészetének két legfontosabb témakörét, a költő igen jellemző értékrendjét is megszabja: az életnél becsesebb a szerelem, de a szerelemnél is értékesebb a szabadság. "Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem." Azonkívül, hogy megjelöli '46-49 költészetének két legfontosabb témakörét, a költő igen jellemző értékrendjéről is beszámol: az életnél becsesebb a szerelem, de a szerelemnél is becsesebb a szabadság. Mérhetetlen szabadságvágy. Romantikus elképzelése volt a világszabadságról. A zsarnokság ellen harcolt, királygyűlölet (Akasszátok föl a királyokat!). A "respublika", a köztársaság volt az eszménye, amihez elengedhetetlen feltétel a nép egyenrangúvá tétele a többi osztállyal. PETŐFI KÖLTÉSZETE - népies helyzetdalok, zsánerképek (életképek), szerelmi dalok, - családi líra, - tájköltészet, - forradalmi látomásversek, csatadal, - szerelmi líra, hitvesi költészet, - történelmi dráma (Tigris és hiéna), - komikus eposz (A helység kalapácsa), - regény (A hóhér kötele), - epigrammák (Felhők), - úti levelek: országjárás közben írt feljegyzések. PETŐFI NÉPIESSÉGE - Csokonai kezdte el, Arany fogja befejezni, Nyugat fordul szembe a századfordulón epigonná vált népi-nemzeti irodalommal. - A népiesség nemcsak művészi elv hanem társadalmi, politikai program is. - Korai költészetére különösen jellemző. - A népiesség nem cél, hanem eszköz. - Petőfi Ars poeticája: "A néppel tűzön-vízen át" - A köznyelvet emeli irodalmi nyelvvé, ezért sokan szidták (Csokonaihoz hasonlóan), hogy közönséges, parlagi, durva. - Megjelennek a magyar élet, magyar valóság igazi képviselői, a népi témák, népi alakok. - Legfőbb esztétikai elve az egyszerűség. - Népi hiedelemvilág. - népköltészet hatása: - elénekelhető, - sok Petőfi verset népdalként tartanak számon, - követi a népdal felépítését (Általában természeti képpel kezdődik, valamint párhuzamok és ellentétek gyakori alkalmazása). NEM utánozta a népdalt. - a hasonlatok a nép életéből vett hasonlatok. Népies helyzetdalok, zsánerképek (életképek), szerelmi dalok, megnyilvánul bennük Petőfi szerepjátszó hajlama, beleéli magát egy sajátos (népi) emberalak helyzetébe. A borozó: Az első nyomtatásban megjelent Petőfi vers (1841, Bajza választotta 4 közül, Athenaeum). A bor nyújtotta örömök taglalása. Búfelejtő (szerelmi is), a zord világot meg szépíti, és ihletet ad. Párhuzamok, ellentétek (szomorúság, boldogság). Befordultam a konyhára: Életkép. Petőfi féle "huncutság": a pipa csak ürügy, hogy a szép leányt megközelítse. Egyszerű mondatszerkezetek, szórend. A mozgást kifejező igéktől mozgalmas. Ellentétek sorozata. Megy a juhász a szamáron: Egyszerű történet. A zárógondolat: nem szerves része a történetnek. A gondolatmenet jellemző az embertípusra, nincs érzelmi kitörés, de tovább adja a fájdalmat. Temetésre szól az ének: A költőben a romantikus halálvágy van jelen, romantikus önsajnálós vers. Magányos, boldogtalan, őérte nem sírna senki. Kérdő és felkiáltó jelek. Fa leszek, ha...: Minden sorban metafora (mindegyik a természetből táplálkozik). Minden áron maga mellet akarja tudni kedvesét. A poklot is vállalja. Pokol, mennyország, harmat: romantika. Csokonai: Borozgatás, feledékenység. Szeretet árad belőle a rokon költő iránt. Anekdotavers, szállóigét teremtett: "Csapot, papot elfelejtett". A tintás üveg: Anekdotavers ez is. A vándorszínészek egyikéről szól. Óhatatlanul belekerül a helyzetkép is: a szegénység. Népies, egyszerű szavak használata, refrén, sorok különböző hosszúsága, áthajlások. A helység kalapácsa (1844) Műfaja: vígeposz, komikus eposz. Előzménye: Dorottya (Csokonai). Hasonlóan komikus, megtalálhatók az eposzi kellékek. Lényege: - Úgy tesz, mintha eposzi kellékeket használna, melynek eredménye a műfaj kigúnyolása. Kicsit a Zalán futása ellen szól, egy nemzet nem attól lesz nemzet, hogy eposzokat találnak ki a múltjáról. - Az eposz a nép számára is elérhetővé, közkinccsé vált. Témája: Szerelmi történet, de más. Általában fiatalok, szépek, itt azonban "55 évesek". A fondor lelkületű egyházfi felbújtja a kántort, hogy vallja be szerelmét szemérmetes Erzsóknak. Emberi gyarlóság, egyszerű utálat. Az eposzi kellékek: 1.: A főhős általában tömegek felett álló, különleges képességekkel rendelkező személy, itt azonban teljesen átlagos, semmiben nem emelkedik ki. 2.: Tagolása: 4 énekre. 3.: Invokáció (segélykérés), témamegjelölés (prepozíció), a hős bemutatása megvan. 4.: Végén tökéletes peroráció (lezárás). (Zrínyiére hasonlít nagyon.) 5.: Seregszemle (enumeráció): a kocsma. 6.: Epikus hasonlatok: -megvilágosodás (mopszli-kutya) -a disznók és a kukorica esete. 7.: állandó jelzők vannak. János Vitéz (1844. nov. - 1845. márc.) Népi hiedelemvilág, mesevilág, falusi életkép. Az elnyomottak felülkerekedését hirdeti, a bűnösök elnyerik büntetésüket, az igazság pedig diadalt arat. CSALÁDI LÍRA Új színt hoz Petőfi a magyar irodalom palettájára. (Eddig csak episztola volt a barátokhoz.) Egyszerűen, hétköznapi nyelven ír, elsősorban szüleiről. Az apa: A legjobban megrajzolható. Egyszerű, becsületes kétkezi munkás. Jóhiszemű, képtelen másokat becsapni, másokért kezességet vállalt, ebbe bele is bukott, a család csődbe jutott. Megveti fia mesterségét, de megnevettetik Petőfi versei. Akármilyen gyerek, mégiscsak az ő fia. Nem idealizált képet rajzol meg, kölcsönösen megértik egymás hibáit. Az apa nemcsak becsületes parasztember, hanem tökéletes hazafi is. Nem vagyonát (nincs is) félti, hanem a hazát. Petőfi büszke az apjára. Az anya: Mérhetetlen, mindent megbocsátó szeretet jellemzi. István öcsémhez: Episztola öccséhez. Az otthoni helyzetről kérdez, de közben jellemzi is azt. A másik mondanivalója: öccsét szeretetre szólítja fel szüleik iránt. A családi líra egyenes folytatásaként feleségéhez ír szerelmes leveleket, szintén új volt. Lírai formába öntött próza, a nép nyelvét tette líraivá. SZERELMI LÍRA 1.) Etelke és Berta, a költő fiatal, nem igazi szerelem. Szerelmes volt a szerelembe. Etelke meghalt, lehet szenvedni, romantikus halálvágy. 2.) Szendrei Júlia, igazi szerelem, harcolnia kell Júliáért. A házassággal nem múltak el az érzések, mint Vörösmartynál. Petőfi teremti meg a hitvesi költészetet. Reszket a bokor, mert ...: Vízválasztó vers, erre mondta azt Júlia, hogy feleségül megy Petőfihez. Minek nevezzelek: Óda: magasztos téma, a szerelem nagysága. Rapszódia: túlzott érzelmi töltés, felfokozott állapotra utal. Metaforákban népi hatás, népi elemek. Szeptember végén: A koltói mézeshetek alatt írta. Évszaktoposz: || az öregség és a tél között. A költemény közvetlen tájszemléletből indul el. Beszél a fákkal a bús őszi szél: A vers hangulatmegkötő helyzetképpel indul, majd a költői én egyre szenvedélyesebbé váló elmélkedése következik. Minden strófa végén megpihen a képzelet a refrénben. AZ EGYÉNI SORS ELKÉPZELÉSE, KÖLTŐI ÖNTUDAT, ARS POETICA: Reformkor, ország, célok, társadalom, költők írók felelőssége, Kölcsey, Vörösmarty. Petőfi magát prófétának tartja, akinek segítségével a nép eljut a szabadságig. Láng-motívum: - világit, - vezeti a népet, - önmagát is égeti. A Sors nyiss nekem tért című versében a láng motívumot kiegészíti az égiek áldásával, szent hivatás. Az emberiség javáért is harcol, amiért a megfeszíttetést is hajlandó vállalni. A halálhoz való viszonya: 1. Iszonyodik a lassú haldoklástól. "Egy gondolat bánt engemet: Ágyban párnák közt halni meg!" 2. Gyors halálra vágyik a csatatéren, harc közben. Költői öntudat: ő meghal, a neve, művei örökre fennmaradnak. Fiatalon nagyon biztos magában, és öntudatosan és indulatosan szókimondó stílusban utasítja vissza a költészetét ért kritikát (A természet vadvirága). A cím- metafora kifejezi költészetének természetességét, eredetiségét, szabadságát, és azt, hogy ha kell visszaszúr. A XIX. század költői Ars poetica vers. Előtérbe helyezi a közéleti költőt, nem a saját gondokkal kell foglalkozni. A népet kell a szabadság felé vezetni. Mindenkit megátkoz, aki nem ezért a szent célért tevékenykedik. Nem szabad megállni, amíg nem jön egy jobb világ, ahol megvalósul az egyenlőség, a szellem szabadsága. Amíg idáig nem jutunk el, addig tenni kell, akkor is ha az élet semmivel sem jutalmaz, mert a halállal biztosan eljön a jutalom, a megnyugvás. TÁJLEÍRÓ LÍRA A vadregényes táj Európa-szerte a művészet tárgya, Petőfi a leggyakrabban az Alföldet, a tengersík vidéket verseli meg, ennek képes megtalálni a szépségeit. Petőfi az, aki felfedezi az Alföldet az irodalom számára. Az Alföld: - szülőföld, - kitűnő ismerője a táj növény- és állatvilágának, - végtelen, szabadság szimbóluma. Nem csupán a külső látványt festi le, hanem rendre kifejezi, erős személyes reflexióit is. Maguk a tájelemek is igen gyakran emberi tartalmakat, tulajdonságokat tükröznek. Általában idilli kép, de Kutyakaparó és A puszta, télen. A csárda romjai, 1845, A Tisza, 1847, Kis-kunság, 1848, Szülőföldem, 1848. Az Alföld (1844) A kétféle tájideál szembeállításával kezdődik, tágítás, szűkítás, tágítás, utolsó vsz. személyes vallomás. A puszta, télen (1848.) 1. vsz.: Megszemélyesítés, az ősz gondtalan gazda. 2. vsz.: A téli puszta csendjének érzékeltetése, negatív festéssel. 3. vsz.: A téli csend érzékeltetése. 4.-6. vsz.: Az emberi élet színhelyei: halászkunyhó, csőszház, tanyák, csárda. 7. vsz.: Újra kint, de most az első három strófa statikus képével szemben mozgalmas képet kapunk. 8. vsz.: Megjelenik egy betyár alakja, mely komor hangulatot teremt. 9. vsz.: A záróversszak hasonlata társadalmi mondanivalót is tartalmaz. FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC Petőfi Sándor, a '48-as márciusi forradalom egyik vezetője, a szabadságharc költő-katonája, hőse és vértanúja, az idők során a forradalom szimbólumává vált, sokan a "szabadságharc költője"-ként emlegetik. Politikai ódák, harci dalok és egyéb aktuális versek széles skálája alkotja 1848-49 költői termését. Petőfi igazi politikus és életrajzi költő volt, életének minden fontos eseménye megjelent valamelyik művében, ez jellemezte a forradalom időszakában is. Költészete nem volt egysíkú, nem koncentrálódott egy dologra, témára, hanem folyamatosan reagált a politikai, társadalmi helyzet, hangulat változásaira. Ez persze nem jelentette korábbi elveinek megtagadását. Végig lehet követni az eseményeket. Ha kell buzdít, ha kell ostoroz, ha kell gúnyverset, csatadalt, kiáltványt ír, és ha kell megpróbálja újra és újra harcba szólítani a magyarokat. Petőfi ars poeticája: Arany Jánoshoz írt egyik levelében is megjelent: "Ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék" "Égbe a népet, pokolba az arisztokráciát!" Petőfi nem külső szemlélője, nem egyszerű költője volt a forradalomnak. A szabadság kivívásáért és a nép felemelkedéséért élt, és ezt nem csak ars poeticájáról és egyéni sorsának elképzeléséről szóló műveivel, hanem tetteivel is alátámasztotta. Előtérbe helyezi a közéleti költőt, önzetlen harcra szólít fel a haza és a nép felemelkedéséért, és megátkoz mindenkit, aki nem ezért a célért tevékenykedik. Harcolni akar, nem akar tettek és eredmények nélkül meghalni, sokkal inkább harc közben a csatatéren akar elesni. '46-tól a világforradalom lázában égett, felerősödik a politikai líra költészetében, majd egyre inkább egyeduralkodóvá válik művészetében. Jövőképe a forradalom előtt: 1849. elejére nagyon megváltozik, itt még biztos egy jobb kor eljövetelében, míg '49. júliusában reményvesztetten ír a magára maradt magyar nemzet szomorú jövőjéről. Az ítélet (1847. április, 271.o.) A forradalmi látomásversek közé tartozik. Prófécia és látomás az egyetemes jövőről. Ekkor még összekapcsolódott Petőfinél a nemzeti és az egyetemes emberi szabadság. Tökéletes meggyőződés hatja át. Az emberi boldogság eszköze a szabadság, amelyért azonban meg kell szenvedni: "Rettenetes napokat látok közeledni" A szabadságot megelőzi egy utolsó, nagy, véres, kegyetlen, vértengerrel járó háború "A jók és gonoszok között", de "Győzni fog itt a jó", eljön az örök boldogság, "a menny fog a földre leszállni" Okatootáia (1847. dec., 321.o.) Gúnyvers. A maradi, civilizálatlan, polgárosodatlan, feudális ország gúnyos, ironikus támadása: "mint a szikla, Áll erősen egy helyen" Egy képzeletbeli országgal állítja párhuzamba Mo.-t. A kényelmes semmittevésről ír Petőfi a Pató Pál úrban (1847) is. A reformkorra jellemző tenni akarás jellemezte, Pilvax, stb. Petőfi 1848 januárjától a forradalomvárás lázában égett. Az olasz (jan.), párizsi (febr.), és a bécsi (márc. 13.) forradalomban a saját korábbi látomásait látta megvalósulni. A magyar nemesség liberalizmusán (a társadalom minden rétegének érdekérvényesítését szorgalmazó irányzaton) túllépve, demokrata, sőt radikális forradalmár lett. A forradalom menetében a főszerepet a pesti értelmiségi ifjúság vitte. Nemzeti dal (1848. március 13. (bécsi forr.), 341.o.) 1848. márc. 13. írta, majd 15.-én Pesten több helyen elszavalta, a szabad sajtó 1. terméke. Szózatszerű költői kiáltvány, lelkesítő felhívás, a nemzethez. Buzdít annak bizonyosságában, hogy a nép győzni fog. Az első versszak kicsit eltér a többitől. A lényegre rövidített mondataival válaszút elé állítja a népet, és egyszersmind meg is adja az egyetlen ésszerű döntést. A további versszakok a döntés egyértelműségét, a lehetőség kizárólagosságát magyarázzák. A saját élet értékének és a haza becsületének összehasonlítása. Harcra szólít fel mindenkit a gyalázat lemosásához, nem miattunk, hanem az utódok miatt, önzetlenül. "Kinek drágább rongy élete, mint a haza becsülete" A többes szám első személy a szónok és a nép egybeforrt akaratát fejezi ki. A refrén nyomatékosít és kapcsolatot teremt a hallgatósággal. A "magyar Marseillaise". Kossuth alkotmányos úton, a forradalom vértelenségét megőrizve akarta a további fejlődést elérni. A liberális nemesség szerette volna a forradalmat lezártnak tekinteni. Feltámadott a tenger (1848. március 27-30., 344.o.) Elterjedt március végén az a hír, hogy a király vissza akarja vonni a független nemzeti kormányra vonatkozó ígéretét, erre a nép újra forrongani kezdett. Célja: buzdítás, lelkesítés, és a nép mindent elsöprő, gigászi erejének érzékeltetése. Eszköze: nagyméretű, grandiózus képek alkalmazása, erőt sugalló szavak sora(ijesztve, szilaj, rémítő, reng, üvölt, tombol, bőszült, stb.) Petőfi forradalmi lírájának egyik legerőteljesebb alkotása. Nem jellemzi érzelmi hullámzás ugyanis az egész vers az érzelmi felfokozottságtól izzik. Allegória, egész művön átvonuló metafora. Egy alapszimbólumra (tenger-nép) épül, de úgy, hogy ahhoz több másik szimbólum kapcsolódik, pl. (gálya, víz- nép, arisztokrácia). A királyokhoz (1848, 344.o.) A királyellenes versek egyike, a királyokról, mint a MÚLT elemeiről beszél. A stílus: lekezelő, lenézi, semmibe veszi a királyokat. Elmúlt, a nép tette el őket láb alól, a költő fenyegeti a királyokat, de nem kell már buzdítás, "Nem lázítok, mert nincs erre szükség" "Ha megérik a gyümölcs, fájárul Magától a földre hull alá..." Akasszátok föl a királyokat! (1849, 380.o.) Petőfi mérhetetlen királygyűlölete nyilvánul meg ebben a versben is. Petőfi nem áll meg félúton: "Hatalmas kezdesz lenni végre, nép! Ez mind igen jó, mind valóban szép, De még ezzel nem tettetek sokat - Akasszátok föl a királyokat!" Gyökeres változásokat akart, a harci helyzet kialakulásáért a királyokat okolja. Ha más nem, akkor majd ő. A szabadsághoz (1848, 343.o.) Óda a szabadsághoz, az "Egyetlenegy igaz istenség"-hez, a boldogság elérésének egyetlen lehetséges eszközéhez. Múlt időben beszél a szabadság után való epekedésről, mert már eljött: "Oly sokáig vártunk rád epedve" "Kerestünk mi égen, földön téged" A szabadságot ülteti a királyi székbe: "Te vagy a mi törvényes királyunk" A szabadságot meg is kell őrizni. Bécs a saját forradalmának letörése után a magyar forradalom ellen fordult. A nemzethez (1848, 366.o.) Indulatokkal teli buzdító vers. Vészharang(keret), figyelmeztet, hogy a szabadságot meg is kell őrizni, vér, halál árán is: "A haláltól nem tagadom, félek, De csak a becstelen haláltól." Nemzeti öntudat ébresztése, történelmi összehasonlítás. Az igazi ellenség: a "belső bitangok", "áruló testvérek". A vén zászlótartó (1848. szeptember vége, 374.o.) Szeptember 29.-én Pákozdnál sikerült megállítani Jelasics csapatait. A családi lírához és a forradalmi költészethez is besorolható. NEM az a szózat, kiáltvány stílusú buzdító vers. Kisebb érzelmi felfokozottsággal ír apjáról, és arról, hogy "Mi vitte őt a háború zajába?" Nem a vagyon, mint a gazdagokat, hanem a mérhetetlen hazaszeretet, amely öregen, betegen is arra készteti, hogy halálmegvető bátorsággal harcoljon a hazáért. Tiszteljétek a közkatonákat (1848, 375.o.) A vén zászlótartó testvérverse. Petőfi tiszt, majd őrnagy lett Bem tábornok alatt. Petőfi a nép közül való volt és egy percig sem akart senki fölé sem emelkedni, Az apostol-ban írta a következő sorokat: (76.o.) "Én nem kivánom, hogy előttem Embertársim hajlongjanak" "Nem ismerek nálam kisebbet S nem ismerek nálam nagyobbat." Petőfi a közkatonák szerepét hangsúlyozza, mert "Nagyobbak ők, mint a hadvezérek" NEM a dicsőségért harcolnak, nincs vagyonuk amit védjenek, "És ők mégis neki mennek bátran Az ellenség kardjának, tüzének!" Csatadal (1848 legvége, 379.o.) Petőfi nemharcoló alakulatoknál teljesített szolgálatot, rágalmak érték, áthelyeztette magát Erdélybe. Tényleges harctéri tapasztalatok híján írta meg (a Csatában-t már valódi tapasztalatok alapján írta). Marseillaise-hez hasonló buzdító csatadal. Szinte hallani a csata hangját: "Trombita harsog, dob pereg" "Süvít a golyó, cseng a kard" Az első 3 vsz. személytelen, majd a 4.vsz.-ben egy közkatona helyébe képzeli magát. Petőfi radikális volt, kevesellte a Batthyány-kormány eredményeit, nem volt hajlandó kompromisszumokat elfogadni. Megint beszélünk s csak beszélünk (1848, 346.o.) Óvja a nemzetet a megtorpanástól: "Föl, föl hazám, előre gyorsan, Megállni félúton kivánsz?" Csupán meg van tágítva rajtad, De nincs eltörve még a lánc!" Vannak sokan, akik a költőhöz hasonlóan tenni akarnak. Petőfi kevesellte a Batthyány-kormány eredményeit, támadta a vezetőket. Fekete-piros dal (1848, 353.o.) Színszimbolika: -piros: vér -fekete: gyász NEM lelkesítő vers, NEM azt mondja el, hogy mit kell tenni, minek az érdekében, hanem, hogy mit NE tegyünk, hogy mi NE ismétlődjék meg a történelemben. A külső ellenséggel szembeni felkészülés fontosságát hangsúlyozza, ugyanis különben "Fessük zászlóinkat fekete-pirosra, Mert gyász és vér lesz a magyar nemzet sorsa." Támadja a kormányt és politikáját, Mo. akkori helyzetét Mohácshoz hasonlítja, amikor a nagy vigadás és dőzsölés közepette elfeledkeztünk a haza védelméről. Petőfi kevesellte a Batthyány-kormány eredményeit, nem volt hajlandó kompromisszumokat elfogadni, támadta a vezetőket, barátai elfordultak tőle, túlzásnak tűnő lázongása egyre népszerűtlenebbé tette, amely a szabadszállási képviselőválasztás kudarcával csúcsosodott. (Petőfi képviselőnek jelöltette magát, de megbukott.) Ebből a hangulatból táplálkozva születik meg Az apostol. A nemzetgyűléshez (1848, 360.o.) Nem lett országgyűlési képviselő, mégis a sértődöttség legkisebb jele nélkül, személyes érzelmeit félretéve nagy felelősségtudattal szólítja fel az összeülő nemzetgyűlés tagjait új hazát teremtő kötelességükre. Az egész nemzet sorsáért aggódik: "Egy ember szól, de milliók nevében!" A honalapítás jelentőségével ruházza fel, éreztetve a felelősséget. "Mit őseink egy ezredév előtt Tevének, azt kell tenni most tinektek" Petőfi radikálissága csillapodni látszik: "Nem mondom én: a régi épületnek Dobjátok félre minden kövét" Felelősségtudatra, önzetlenségre szólít fel. Petőfi hangulatában törés következett be, melyet a hadi kudarcok okoztak. Európa csendes, újra csendes... (1849. január, 387.o.) Pest újra Habsburg-kézre került. Visszavonulás, a kormány Debrecenbe menekült, válságos helyzet. Petőfi fontosnak tartotta az európai forradalmi hullámot, sokat jelentett Mo.-nak is. A magyar nemzet csak a szabad népek táborában lehet igazán szabad. Összekapcsolja a nemzet és a világ sorsát. Nem biztat a végső siker bizonyosságával, de a helytállás fontosságát hangsúlyozza. A vers szerkezete: európai távlatok, haza, majd újra Európa. Pacsirtaszót hallok megint (1849. március 8., 380.o.) Petőfi a harcokat megunva a régi békére vágyik. Ezt az elmúlt békét szimbolizálja a pacsirta. Remény is szűrődik ki a versből: "Az a sok jó, mit e két istennő Tett és tenni még fog velem" -jövő idő "Emlékezet és remény, ez a Két rózsafa ismét virít" A költő reménykedik abban, hogy lesz még béke. Jövőkép a forradalom után: Szörnyű idő... (1849. július 6-17.) Az orosz intervenció már el volt döntve, kilátástalan helyzet A költő utolsó rettenetes látomása. Kétségbeesés, a szörnyűség méretét már csak az égiek döntésével tudja magyarázni, a vereség ekkora túlerővel szemben nem is csoda. Költői kérdés: marad-e ember aki elbeszélje a történteket az utókornak, és azok vajon el fogják-e hinni. Ezzel is a szörnyűség méretét érzékelteti. A magyar szabadságharc elbukott ugyan, de a feudális rendszert többé már nem lehetett visszaállítani. Petőfi úgy halt meg, ahogy szeretett volna, ahogy verseiben előre megjövendölte, elképzelte: harcolt és tett a népért, és a segesvári csatában tűnt el örökre. AZ APOSTOL 1848. szeptember Előzményei: Petőfi kevesellte a Batthyány-kormány eredményeit, nem volt hajlandó kompromisszumokat elfogadni, támadta a vezetőket, barátai elfordultak tőle, túlzásnak tűnő lázongása egyre népszerűtlenebbé tette, amely a szabadszállási képviselőválasztás kudarcával csúcsosodott. (Petőfi képviselőnek jelöltette magát, de megbukott.) Ebből a hangulatból táplálkozva születik meg Az apostol. Témája: Petőfi politikai eszményeinek gyűjteménye, Szilveszter (Petőfihez hasonlóan) a szabadság apostola. Műfaja: elbeszélő költemény (Szabálytalan szótagszámú, rímtelen sorok.) Szerkezet: "In medias res" kezdés. Megbontja az idősíkot. Jelen - múlt - jelen. Célja: kíváncsivá teszi az olvasót, hogy hogyan jutottak el idáig. A múlt elbeszélését más szemmel olvassuk. 1.: A padlásszoba, a nyomor, a szegénység leírása (Victor Hugo). 2.: Az életút bemutatása: a) Gyermekkor: tele a bűn és a nyomor képeivel (Charles Dickens). Nevelés: - követi a példát (tudatos nevelés), - a tapasztalt dolgokkal való határozott szembefordulás. b) Ifjúkor: A tanulás évei, megjelenik a tudatosság. A szolgaság alapjául szolgál a szabadságról alkotott véleményének. c) Férfikor: A legkeserűbb korszak. Megpróbálja a tudást átadni, de az elmélet szembekerül a gyakorlattal (valósággal). Szilveszter: A szabadság apostola, ahogy Petőfi is. A magyar irodalom első tudatos és cselekvő forradalmár figura. Tiszta és sziklaszilárd erkölcsi rend, képtelenség a kitűzött céltól eltávolítani. Egy apostolnak nem lehet családja, ő azonban aggódó, szerető családapa, és szerelmes/szerető férj. Életrajzi hasonlóságok: - születésük napja, - házasság a szülők ellenzése ellenére, - szabadszállási képviselőválasztás, - titkos nyomda, bebörtönzés (Táncsics). Romantikus vonások: - érzelmei vezérlik, - szerelem, - nyomorból jön, - kitett gyermek > akasztófa, - akasztófa, - egyedül marad. A nép és a magányos forradalmár viszonya: Petőfinél a népiesség nemcsak művészi elv, hanem társadalmi, politikai program is volt. "Égbe a népet, pokolba az arisztokráciát !". A népnek kell a politikában is uralkodni. Hazaszeretet, összefogás, buzdítás kell, mert a nép még nem ismerte fel, hogy hatalma van, amivel elérheti a boldogság egyetlen eszközét a szabadságot. Amíg a nép hatalmi szóval befolyásolható, addig nem lehet változásra számítani. Szilveszterben egy idealizált nép-fogalom él, de a gyakorlat egészen más. Megpróbálja a tudást átadni, saját uralkodó-gyűlöletét ülteti másokba, de ez csak addig megy amíg a hatalom közbe nem szól. Egyedül is vállalja az apostolságot. A nép: Jellemzése kétféle: - az egész népet jellemzi, - egy jellegzetes, gyakran előforduló típust kiemel (szomszéd öregasszony, börtönőr, egy jámbor öreg asszony). - megfélemlíthető, hatalmi szóval könnyen befolyásolható, - teljes kiszolgáltatottság jellemzi, - félrevezethető (egy jámbor öreg asszony), - hazaszeretet hiánya "Mi gondod a hazára golyhó?/Köszönd meg, hogy te vagy szabad", - önző, ingyen, másért semmit. 3-szor kerül szembe a néppel: - Elűzik a faluból a pap első szavára. - Felmentést ad: az imádott népet gyermekhez hasonlítja, amely még könnyen befolyásolható, és gyámolítani kell. - A titkos könyvnek nagy sikere volt, mégis ellene fordultak a hatalom első szavára. - A királyt éljenző "szolgacsorda" a király lelövése után ellene fordul, leköpik, megrugdossák. (Hasonlóság Krisztussal.) - Biblikus magasságokba emelkedik. Megint felmentést ad: amíg a nép a hatalom által megfélemlített, addig nem lehet változásra számítani. A mű zárása: Nem az akasztófa árnyékában ér véget a történet, oldja a feszültséget, és az egészet a jövőbe vetíti. Jönni fog egy jobb nemzedék, mely szégyelleni fogja gyáva őseit és büszke lesz az olyanokra, mint Szilveszter. A szőlőszem hasonlat: Végigvitt hasonlat, allegória. Formai hasonlóság is van. szőlőszem - kicsiny - egy nyár föld - nagy - évmilliók, de biztos, hogy eljön. A Szilveszterhez hasonló apostolok viszik előre a fejlődést, költői/apostoli öntudat: "Érzem, hogy én is egy sugár vagyok" Tenni akar, élete árán is, hazaszeretetből és - nem azért, hogy neki jobb legyen, hiszen tudja, hogy nem éri meg, - nem a dicsőségért, hiszen tudja, hogy az ő tevékenysége eltörpül. Mi célja a világnak? Vörösmarty-s kérdés. A boldogság eszköze a szabadság, ezt kell kivívni. Az elbeszélő költemény színterei, szereplői: Hasonlóságot mutat a zsánerképekkel. - részeges tolvaj: számító, - gonosz, velejéig gonosz mostoha, - pökhendi úrfi: teljes kiszolgáltatottság, - tanító: a nép lámpása, meglátja Szilveszterben a tehetséget, - szerkesztő: megemlíti Petőfi a cenzúrát, a szabadság egyik jelentős gátját, - a pap és a vidéki földesúr: összefognak, nehogy veszélybe kerüljön vidéki kiskirályságuk. Romantikus elemek: - Az elbeszélő költeményben lírai betétek találhatók (anya siratja halott gyermekét, belső monológok, emelkedett hangvétel, patetikus stílus, különösen akkor, ha olyan témáról van szó). - csak jók, csak rosszak, - főhős lelki világa, gondolatai, - temető, halott gyermek.