Petőfi Sándor 1823-1849


Művészete: a romantika kiteljesedését jelenti.
Külföldön a legismertebb magyar költő.
Kiskőrösön született 1823. Január 1-én.
Apja Petrovics István mészároslegény. Anyja Hrúz Mária.
A család Kiskunfélegyházára költözött 1824- ben. Itt tanult meg magyarul,
ezt a várost tekinti szülőhelyének. Jó anyagi körülmények között éltek,
ezért öccsével, Istvánnal együtt tanítatják a szülők. Tanulmányait
Félegyházán kezdte meg, majd Kecskeméten tanult, majd Szabadszálláson, majd
Sárszentlőrincen fejezte be. A német nyelv miatt Pesten is taníttatják. Ezt
követően Aszódra került. Az első ránk maradt Petőfi vers, amely a Búcsúzás
címet kapta. (ezt még nem Petőfi Sándor néven írta).
Aszód jelentősége:
 - Itt kezdett verseket írni (1838)
 - Itt volt először szerelmes
 - Itt akart színész lenni
 - Itt könyvtárvezetést bíztak rá
Aszódról Selmecbányára került.  A Nemes Magyar Társaság nevű önképző körnek
a tagja lett. Dunavecse, az apja tönkre ment. 1839, gyalog ment Pestre.
Beállt statisztának. Májustól szeptemberig Ostfyasszonyán élt az egyik
rokonánál, aki megígérte, hogy taníttani fogja, de ebből nem lett semmi.
1839 szeptemberében beállt katonának Sopronban. Barátságot kötött Orlay
Petrich Somával. A gyenge testalkatú fiú itt megbetegedett, ezért
leszereltették. Ozorán ismét felcsapott vándorszínésznek. 1841-ben
visszatért Pápára tanulni. Itt ismerkedett meg, és kötött barátságot Jókai
Mórral.
1842. Az Atheneum című folyóiratban jelent meg első verse amely a Borozó
címet viseli.
1842. október: befejezte középiskolai tanulmányait, és Kecskeméten ismét
színészkedett. Kecskemétről Pozsonyba gyalogol, ahol az Országgyűlési
Tudósításokat másolta.
1843. ősz: Debrecenben ismét színész. Itt megbetegedett és összegyűjtötte
verseit, majd gyalog Pestre indult, hogy felkeresse Vörösmartyt. A Nemzeti
Kör vállalta verseinek kiadását.
Vahot Imre maga mellét vette 1844. Július 1-én induló lapjához, a Pesti
Divatlaphoz. (a kor egyik népszerű képes folyóirat típusa)
Megismerkedett Csapó Etelkával. Szerelem bontakozott ki közöttük, amely a
lány hirtelen halálával szakadt meg.
1845-46 felvidéki (észak magyarországi) út. Erről az utazásról szól az úti
jegyzetek című munkája.



Megismerkedett Mednyánszky Bertával, akinek megkérte a kezét, de nem adták
hozzá.
1846. a Nagykárolyi megyebálon megismerkedett Szendreyi Júliával akit 1847-
ben feleségül vesz.
1847, fontos, mert:
 - Házasság
 - Barátsága Arannyal
 - Tízek Társaságának egyik alapítója
1848. március 15. E nap vezéregyénisége.
1849. kötelesség tudatból a harctérre megy. Erdélybe Bem tábornok
segédtisztje lesz.
1849 július 31-én halt meg a segesvári csatában.