Móricz Zsigmond (1879-1942) Életrajz 1879. júl. 2-án Tiszacsécsén született. Apja Móricz Bálint, egyszerű paraszt. Anyja Pallagi Erzsébet, egy pap lánya. Kilencen születtek, de csak heten maradtak testvérek. Szülei fontosnak tartották a gyerekek tanítta- tását. Hatéves koráig élt Tiszacsécsén, sokat írt róla, mint gyermekkora tündérszigetéről. Apja tönkrement, a vízimalmot, amit bérelt elvitte a jégzajlás, adósságra vett egy cséplőgépet, ami felrobbant. Elszegényedtek és Prügyre költöztek. Móricz pedig Pallagi Lászlóékhoz költözött, Túristvándiba. Majd 1890-től a Debreceni Református Kollégiumban tanult. Jól tanult, de 1892-ben Sárospatakra költöztek. Nem szeretett itt tanulni, nem tanult, és három tárgyból megbukott. Pallagi Gyula testvére a kisújszállási gimnázium igazgatója volt és magával vitte az unokaöccsét. Ott újra jól tanult és 1899-ben leérettségizett. Azután sokáig kereste, hogy mit is csináljon. Először a református teológiára iratkozott be, aztán átiratkozott jogra Debrecenbe. Majd átment a pesti jogra, de egyiket sem fejezte be. 1903-ban az Újság c. lapnál helyezkedett el újságíró-ként, a gyermekrovatnál. Részt vett népdal- és mese-gyűjtő körúton is. 1905-ben feleségül vette Holics Eugéniát (Janka). Nem volt harmonikus a házasságuk. Eugénia már egy szerel-mi csalódással ment férjhez, és állandó dédelgetést szeretett volna. Féltékeny is volt, így sokat veszeked-tek. Ez ihlető volt Móricznak. Közben két kisfijuk halt meg. Második fiuk halála után írta meg a Hét krajcárt, amely 1908-ban jelent meg a Nyugatban. Ez a novella hozta meg neki az első sikert. Ekkor figyelt fel Móricz tehetségére Osváth Ernő, a Nyugat főszerkesztője. Ezután 1909-ben megjelent a Hét krajcár c. novelláskö-tete. Megjelent első regénye is Sárarany címmel. Leányfalun építenek egy házat, majd elmennek Olaszországba. Járt a Garda- tónál is ,itt találkozik Babits-csal. Egy darabig újra harmonikus a kapcsolatuk a felesé-gével. Mikor hazajönnek megírja a Nem élhetek muzsikaszó nélkül c. regényét , mely egy civódó fiatal párról szól. Kitör az I. világháború . Kezdetben úgy gondolja, hogy a háború egy tisztító tűz lehet, és utána a világ szép lesz. Így önként jelentkezett haditudósítónak. Rájött hogy a háború eltorzítja az embereket. Ezért megírta a Szegény emberek c. novelláját (1916) 1919-ben jött a Tanácsköztársaság. Ezért kezdetben lelkesedett , de később rájött, hogy ez is terrorral jár. Utána sokat zaklatták, fájdalmában írja meg a Légy jó mindhalálig c. regényt. Ennek folytatása a Forr a bor c. regény. 1931-ben írta. Ennek is Nyilas Misi a főszereplője,aki az érettségi előtt áll. Egy alföldi poros kisvárosban fog vizsgázni, és készül az írói hivatásra. Sokkal komolyabb, mint osztálytársai, és arra akarja felhívni a figyelmet, hogy a fiatalok felelőtlenek, és ez veszélyes. 1922-ben megírta az Erdély-trilóga első részét Tündérkert címmel. Bethlen Gábor és Báthory Gábor szerepel benne. Bethlen megfontol, Báthory merész, megalapozatlan álmok képviselője. Báthoryt körülrajongják a nők, Bethlen pedig egy frigid nővel él. (Ady - Báthory , Ő - Bethlen) A további 2 rész :A nagy fejedelem (1927), A nap árnyéka (1934) Az 1920-as évek közepén magánéleti válsága elmélyült. Próbált kibújni a féltékeny őrzés alól . 1924-ben szerelemre lobbant Simonyi Mária színésznő iránt, majd utána megismerkedi Magoss Olga debreceni özvegyasszonnyal is. Ekkor felesége, Janka kétszer öngyilkosságot kísérelt meg. Másodszor meghalt(1925). Ezért lelkiismeret furdalása lett, ezt utazásokba fojtotta. 1926-ban feleségül vette Simonyi Máriát. Ez is szenvedésekkel teli házasság volt, 1937-ben elváltak. Ekkor Móricz végleg visszavonul Leányfalura. 1929-1933 Babits-csal a Nyugat főszerkesztője lett, de szerkesztői elveik nem egyeztek meg Az 192ö-as években a gentri témával kezd foglalkozni. Először még rokonszenvvel fordult faléjük, abban a reményben , hogy lesz valaki aki kiemelkedik közülük. Ez figyelhető meg az Úri muriban (1927) . Később elmúlik a rokonszenve. Ez figyelhető meg a Rokonokban (1932). Elfordul gentri-témától, ás visszatér a paraszti élet bemutatásához. 1932-bne jelenik meg Barbárok c. novelláskötete. Az A kondás legszennyesebb inge c. novellát tartják a legmű-vészibbnek a kötetben található kilenc novella közül. 1936-ban megjelenik a Komor ló c. novelláskötete 21 novellával . Két idilli novella: Ha a kislány nem álmos és az Összemesélés. Ekkorra már megváltozott Móricz novelláinak a szerkezete is. Az elbeszélő közlés, leírás háttérbe szorult, megnőtt a párbeszédek szerepe, ezáltal balladisztikus szerkezetűek lettek. Gyakoribbá váltak a folklorisztikus és a szociográfiai motívumok. 1935üben megírta az A Boldog ember c. regényét. Főszereplője Joó György. Egy távoli rokona volt, és ő mesélt neki , ennek alapján írta meg. Arról szól, hogy szegényen is lehet boldog valaki. Riportregénynek is tekinthető. 1939-ben megismerkedik Littkey Erzsébettel, egy tragikus sorsú lelenclánnyal . Őt nevezte Csibének, aki sokat mesélt, és így születtek a Csibe-regények. Élete végén Rózsa Sándor a lovát ugratja. Rózsa Sándor arról volt híres, hogy a gazdagoktól rabolt, és a szegényeknek adta. Rózsa Sándor összevonja szem-öldökét (2. rész). Ez már befejezetlen maradt. 1942-ben agyvérzés következtében meghalt. - írói példaképek: Jókai, Mikszáth - novellákkal kezd, témát, stílust keres (Jókaitól: meseszerű történetszövés, kalandosság, hatáskeltés eszközei) -> nincs mesélő tehetsége; Mikszáthtól: adomaszerűség, dzsenti téma, irónikus világlátás; 1. story -> 2. Jellemrajz; Móricznál 1. Jellemrajz -> történet) - lélekábrázolás, az adomázást fokozatosan leápíti, durvább, sötétebb tónusú lesz - a történet átalakul, a drámaiság lesz a lényeg - Mikszáth -> realizmus és romantika; Móricz -> realizmus és naturalista jegyek Móricz realizmusa - naturalizmusa 1. - közvetlen élményből táplálkozik - paraszti téma (népdalgyűjtő volt) - házassága Jankával negatív; állandó vívódás -> művek - a nő köré mítoszt épít (férfi-nő kapcsolat) - két nőtípus: boldog asszony, szép asszony; az ideális a kettő ötvözete, ezt keresi - túllép a realizmuson - a háborúban haditudósító - Erdély -> trilógia 2. művészi stílus - hiteles, részletes; term. és társ. is; széles társ.-i réteg; lélekábrázolás; a valóságot nem stilizálja -> realista jegyek - természetesen ír zord dolgokat is - ösztönöz; emberi nyomorúság; betegségek; emberből állatot domborít ki; erotika, sex; a környezet határozza meg az embert; lelki tehertételek; indulatok, düh; negatív világfelfogás -> naturalista vonások - Móricznál nem mind van nat. Csak színezés - Sár arany - ember (állat + lélek) Pályájának indulása Hét krajcár c. kötettel robban be az irodalomba - újszerű hangvétel (emberkép + parasztábrázolás); eddig torz idealizált falukép - Móricz + Ady -> a magyar Ugar bemutatása, megmentése - a bajok fő oka: kihasználatlan energiák - polgárosodás Mo.-on, falun semmi -> erről írnak - Ady barátja lesz a Hét krajcár után - Móricz Ady: Vér és arany alapján jön rá saját írói céljára - más módon (Ady - szecessziós szimbolista <-> Móricz) Tragédia (1909) - szűk világszemlélet (idő, tér, story) - a téma egy eseményre koncentrálódik - társ.-i probléma felé irányul - érzés - éhség - egy személyre irányul (Kiss János - egy valós szereplő) - tulajdonság: mindig éhes - átlagos ember - senkit sem érdekel, hogy él - a neve is ezt fejezi ki - egyszer nevet (az apja halálán -> bekajált, apja elveri, megüti magát, meghal) - érzéketlen, semmi sem jut eszébe - átlag alatti, groteszk - élete unalmas, evés történetei (éhes, sokat eszik) - fordulat - lázad - ki akarja enni a vagyonából a gazdát (eszköz: eszik) - sorsa szegénység, az éhség ellen lázad - a cél emberfeletti - tragédia: élete; kisszerűség; tragikomikus cél vesztés; halál (kap kiskaput, de nem használja ki); saját maga ellen fordítja a lázadását, önpusztító Barbárok (1932) - elbeszélés technika: narrátorként az író a háttérbe szorul; nem véleményez, tárgyilagos; párbeszéddel jellemez; feszültség (a kutya jelzi a veszélyt, a juhász nem törődik vele) - 3 külön egységből áll - Szerkezete: 1-1 műfaj jellegzetesség a 3 egység 1. - feszültségek egymásra épülése - hallgatás - miért jöttek oda - ellentét a két juhász között (hosszú időhúzás -> egy pillanat a gyilkosság) - a szíj misztikus (de csak ürügy) -> ballada szerű - puszta - 1 körtefa (Bodri juhász) 2. - az asszony keresi az urát - praktikus - hűség - nyugtalanság, kétely (Veres juhásszal szemben) - egész nyáron keresi (népmese jellegű stílus) 3. - párbeszédes; drámai - közlés főleg párbeszédben - nincs narráció, csak közlés - feszültség, konfliktus, fordulat -> dráma (tagad -> vall) - időkezelés: 1. Fél nap (délután -> alkony); 2. Egy év; 3. pár óra - a cím értelmezése: 1. embertelen (Veres juhász és a társa), rablógyilkosok; 2. Civilizáción kívüli (a juhászok életmódja, nincs negatív vonása Bodri juháaznak, kevés szóval sok mondanivaló); 3. Civilizáció előtti, ősi (a szereplők babonások - szíj, mintha rontás lenne rajta, viselőjének lelke van benne), Bodri és neje amberséges ősember (Bodri: vendéglátó, tisztel mindenkit, gondoskodó, kultúrált, de civilizáción kívüli; neje: hűséges, keresőösztön, gyanút fog, eltemeti őket, végtisztesség, kilép a novellából) - naturalizmustól távoli, szélsőségek (szimbolizmus) - szíj: mindhárom részben (1. ürügy; 2. szonosító jel; 3. Titokzatos, babonás) Az Isten háta mögött - kisregény - realista, tipizálás, széles rétegek bemutatása (Balzac rétegregénysorozat) - kisváros - polgári világ - rossz világ, a falutól is rosszabb - nincsenek mély kapcsolatok - felületes Társadalom: - a regény indítása; keresi feleségét (csizmadia + neje -> papucs, részeges nagypofájú anyuci; trafikos; borbély; polgármaster -> harag, düh, lekezeli őt, erre visszavág;) - vendégség Veres Pálnál - középréteg, értelmiség - tanító + pap + káplán + albíró()kicsit kilóg, új, máshogy eszik) - mindenki szerelmes Veresnébe (csak testileg) - unalmas, közönséges, érdektelen, korlátolt -> csak az asszonyért tűrik a társaságot - az albírót megsimítja - azt hiszi, nem veszik észre (csak titkolják) - megsértik a nőt -> megsérti az összes udvarlót - a felsőbb rétegből egy lány pimaszul kér segítséget (az gőgös, rátarti) - Veresné jobb családból származott, csak elszegényedett, újra a felsőbb rétegbe akar kerülni, ő is megalázza a magasabb rangút - mindenki fentebb vágyik, alázottnak érzi magát -> kicsinyes bosszúvágy - a magyar Ugar kisvárosi arca - lelkileg és szellemiles üres, sivár Jellemek: - Veres Pálné: férfi - nő kapcsolat, öreg, nem ideális férj - jobbra vágyik; a fiatal öregedik az öreghez, és nem fordítva - kis tudás a felsőbb rétegből - zongora nem szépen, műveltsége elsatnyul - primitív szűk gondolatok (tágas testi) - ösztönlény, szellemileg nulla - párhuzam Bovarynéval (a karikatúrája) - kilóg a környezetből, hangsúlyozott párhuzam - feltételeződik, hogy csalja a férjét - a két regény nem fér össze, Ilosva maga középszerű - párhuzam: elvágyódnak a környezetből, férjtől; szerető nem jön össze (káplán, albíró, Laci); öngyilkosság (Veresnének nem sikerül), groteszk is egyben - Veres Pál: vele kezdődig és végződik a regény - unalmas, középszerűség alfája - omegája - azt hiszi, hogy a felesége boldog mellette (nem veszi észre, hogy meg akarja csalni - nem gondol rá, hogy miért akart öngyilkos lenni a felesége - mindenki az ő feleségébe szerelmes, de nem veszi észre - átverték az öngyújtóval is -> balek - köszün a polgármesternek - ő a kiszolgáltatott - műveletlen (nem érti, hogy miért szólítják Bovary úrnak) Veres Laci: érzékeny - nem csak a testét akarja az asszonynak - romlatlan lelkileg is - nemeslelkű -áldozatra is képes a nőért - sorsa a betagozódág (elromlik) Pályaszakaszok 1. 1908-19 1908 Hét krajcár (előtte csak próbálkozások) - realista, naturalista jegyek - társadalmi rétegek kritikai bemutatása - a falu világa, új hangvétel, parasztábrázolás - Hét krajcár Novelláskötet + Sáraragy c. regény - kisváros: Az Isten háta mögött; Fákly - háborús tárgyú írások: eleintea háború hatása alatt állt; még nem utesítja el - haditudósító volt; a hátország életéről ír; a háború elnyomorító része; Szegény emverek Novella 1919-30 - menekülés a jelen elől - Trianoni tragédia; okmányok kutatása - menekül a gyermekkorba: Légy jó mindhalálig - történelni régmúlt: Erdély trilógia 1. Tündérkert (Bárthory realista, Betlen) 2. A nagy fejedelem 3. A nap árnyéka - történelmi közelmúlt - a dzsentri réteg bemutatása, szerepe, az ország helyzerének javításában -> nem jön össze; egyre lezülleszt őket: Az úri muri, Rokonok, Kivilágos kiviradtig 1930-42 -nincsstilisztikai összefogottság, többféle téma egymás mellett élése - paraszti téma - Komor ló (Barbárok) - újszerűség, távolodik a naturalizmustól; szimbolikus többértelműség - népköltészet, dalgyűjtés (szociografikus regények - félig dokumentum) A boldog ember; Életem regénye - Árvácska "Csibe" - betyárregények: Rózsa Sándor a lovat ugratja Úri muri - Szathmáry Zoltán - Csörgheö Csuli - Borbíró - Lekenczky Muki - Rozika - dzsentik