A magyar felvilágosodás 1772 - Bessenyei György: Ágis tragédiája 1825 - Vörösmarty: Zalán futása; első reformországgyűlés Mária Terézia, II. József, Ferenc császár uralkodásának időszaka. Fő probléma: A polgárosodás és a nemzeti érdek ellentmondásos viszonya. Két korszak: 1772-1795 (Martinovicsék kivégzése, s egyúttal a magyar irodalom és művelődéstörténet "lefejezése") 1795-1825 Bár az első korszakban politikai jellegű törekvések is voltak, valójában az egész felvilágosodás ideje a politikai, gazdasági, társadalmi, identitásbeli, kulturális törekvése nyelvi kérdésként vetődtek fel. 1711 után háttérbe szorul a magyar nyelv, a német és a latin kerül előtérbe. Az ellenálló tiltakozás csak látszólag nyelvi kérdés, valójában az anyanyelv a függetlenség és nemzeti identitás gondolatának hordozója. (II. József az adminisztráció területén kötelezővé tette a birodalomban a német nyelv használatát, ez ugyan elősegítette a modern közigazgatás és polgárosodás fejlődését, a latin nyelvűség magyar védelme viszont a Habsburg centralizáció ellen való tiltakozás volt.) Az anyanyelv előtérbe kerülését egyéb szempontok is indokolták: - A klasszicizmus esztétikája: alkalmassá tenni a nyelvet antik szerzők fordítására. - Herder organikus nyelvszemlélete szintén a nemzeti nyelv fejlesztését ösztönözte. A programadó röpiratot Bessenyei György írta 1778-ban Magyarság (=magyar nyelv) címmel: 1. Megindul a tudományok magyar nyelvű szókincsének megteremtése: Dugonics András: Tudákosság I-II. (magyar nyelvű matematikai szókincs) Fazekas-Diószeghy-Földi: Füvészkönyv (magyar nyelvű botanika) 2. Kísérlet az egységes ortográfia (=íráskép) és helyesírás kialakítására: 1805-06 Jottista-ypszilonista háború. 3. Kísérlet a magyar nyelvű stilisztika megteremtésére: Révay Miklós: Szép magyar toll 4. Kísérlet a magyar irodalomtörténet megalkotására, a régi magyar irodalom számbavételére: Révay Miklós: Antiquitates 5. Vita az anyanyelv fejlesztésének módjáról, a fordítás és eredetiség kérdéséről. (Kazinczy és köre a fordítás elsődlegességét hirdette): Batsányi János: A fordításról 6. Törekvés az időmértékes verselés egységesítésére: prozódiai vita Révay, Rájnis és Baróti Szabó között. 7. Megindul a magyar nyelv eredetének és rokonságának kutatása: 1770: Sajnovics János: Demonstratio... (a magyar és a lapp nyelv rokonságát mutatta) 1799: Gyarmathy Sámuel: Affinitas... (magyar és több finnugor nyelv rokonságát mutatta) 8. 1784: A nagyszombati egyetem előbb Budára majd Pestre kerül, s megalakul az első magyar nyelvű tanszék Révay Miklós vezetésével. (A matematika- tanszék vezetője: Dugonics András, a történelmi tanszéké: Pray György.) A XVIII. század közepén megtalálják Anonymus gesztáját, majd a század végén lefordítják magyarra, s ezzel a nemzeti történelem ill. a nemzeteszme megkapja tudományosnak hitt alapját. 9. Megindul a magyar nyelvű sajtó: 1780: Rát Mátyás: Magyar Hírmondó - ez az első magyar nyelvű újság. 1788: Kazinczy-Batsányi-Baróti Szabó: Magyar múzeum; Kassán jelenik meg; első magyar nyelvű folyóirat. 1789: Kazinczy: Orpheusz címmel indít lapot (Kazinczy szabadkőműves neve) 1794: Kármán József - Pajor Gábor: Uránia című folyóirata. Elsősorban eredeti magyar műveket közölt. 10. Megindul a magyar nyelvű színjátszás: 1790: Az első magyar nyelvű előadás, de még csak alkalmi társulattal, írókkal, költőkkel, művészekkel. 1792: Az Első Magyar Nemzeti Játékszíni Társaság Budán jön létre Kelemen László vezetésével. 1792. ősze: Kolozsváron is magyar nyelvű társulat áll össze. A korszak valamennyi nyelvművelő és művelődési röpirata kiemelt fontosságot tulajdonít az anyanyelvű színháznak. 11. A XIX. század első két évtizedét az ún. nyelvújítási harc korának nevezhetjük. Műfajok: Az eszmeterjesztés legfontosabb műfaja a levél és a röpirat (lásd: Kazinczy 22 kötetes levelezése). Szépirodalmi műfajok: Regény - a polgárosodó ízlés megjelenésének kifejezője Dugonics András: Etelka, vagy egy igen erényes magyar leány Bessenyei György: Tariménes utazása Kármán József: Fanni hagyományai (szentimentális levélregény) Verses epika: Gvadányi József: A peleskei nótárius (=jegyző) Fazekas Mihály: Lúdas Matyi Dráma: Az anyanyelvű színházzal megnő a darabok iránti igény. Eredeti művel nem is elégíthető ki. - regényátdolgozások, dramatizálások, klasszikusok magyarítása és aktualizálása: Shakespeare: Lear király ( Szabolcs vezér. - fordítások: Kazinczy: Hamlet; Csokonai, Bessenyei, Bolyai Farkas eredeti művei. Líra: Epigrammaköltészet: Kazinczy: Tövisek és virágok - a nyelvújítási harc kiváltói. Irodalmi központok: 1. Szabadkőműves-páholyok: A XVIII. században létrejövő szellemi mozgalom, mely a liberalizmus eszmeköréből indul ki, s deklarált célja a testvériség eszméinek elterjesztése, a világ szellemi és erkölcsi újjáépítése. Az elnevezést onnan kapta, hogy jelképrendszerét, díszleteit és rituáléját a középkori kőművescéhek jelvényeiből, attribútumaiból veszi. (Kazinczy, Verseghy) 2. A bécsi testőrírók: Mária Terézia hozta létre Bécsben a magyar testőrséget, mely kivételezett helyzetet élvezett, s paradox módon éppen ez a helyzet ébresztette rá őket a hazájuk iránti kötelességükre. (Bessenyei) 3. Nemesi udvarházak, kúriák: (Berzsenyi) 4. Diákönképzőkörök: (Csokonai) 5. Irodalmi szalonok Stílusirányzatok: 1. Klasszicizmus: - 1795-ig a klasszikus triász időszaka (Révay, Baróti Szabó, Rájnis, Virág Benedek, a magyar Horác) - 1795-től Kazinczy és Pesti triásza (Horváth István, Vitkovics Mihály, Szemere Pál) 2. Deákos klasszicizmus: Az iskolai retorikai és poétikai gyakorlatokból kinövő klasszicizmus. 3. Szentimentalizmus: (Ányos Pál, Dajka Gábor, Kármán József) 4. Rokokó: Német és olasz közvetítéssel jut el Magyarországra. A barokk heroikus világképével szemben az apró műfajok és műformák, pásztor idillek jellemzik. Stílusára a formabravúr, a játsziság, könnyedség jellemző. A mitológiai alakok közül elsősorban a szerelmi témakörhöz kapcsolódókat kedveli (Ámor, Cupido). Mindez azonban gyakran a fájdalom palástolására szolgál (Watteau: Síró bohóc). (Csokonai, Fazekas, Ányos) 5. Népiesség: Német közvetítéssel érkezik, elsősorban Herder hatására. (Csokonai, Fazekas) Bessenyei György (1747-1811) 1747. Bercel - 1811. Pusztakovácsi A magyar felvilágosodás első korszakának legnagyobb alakja. 1765-ben Bécsbe kerül Mária Terézia testőrségébe. 1773-ban kilép és a protestáns ügyek intézője lesz. 1780: Mária Terézia könyvtárosa. 1782-től II. József megvonja tőle a fizetést, és Bessenyei visszatér Magyarországra, előbb szülőfalujába, majd 1787-től Pusztakovácsiba. Bekapcsolódik ugyan a magyar közéletbe és Kazinczy révén az irodalmi életbe is, de erőfeszítései, nagyra törő tervei többnyire visszhangtalanok. Minden műnemben megteremti azt az alapot, melyre építkezhet a magyar felvilágosodás. Művei: Értekező próza: Magyarság Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék (Akadémia felállítását szorgalmazza) Filozófiai művek: A Holmi (vegyes írások) A Bihari remete (élete végén, magányában írt nagyszabású filozófiai mű részletei) Színművek: Ágis tragédiája A filozófus (legkarakterisztikusabb alakjáról, a parlagi nemesről Pontyi néven is ismert) Buda tragédiája (Arany merít belőle Buda halála című művében) Regény: Tariménes utazása (egy francia államregény magyarítása) Líra: A Tiszának reggeli gyönyörűsége Bessenyei György magáról Batsányi János (1763-1845) 1763. Tapolca - 1845. Linz 1795-ben letartóztatják (Martinovicsék kapcsán), majd Kufsteinbe zárják. Itt születnek meg legszebb lírai versei, az ún. Kufsteini elégiák. Szabadulása után Bécsben marad, s feleségül vesz egy osztrák költőnőt. 1809- ben Napóleon megszállja Bécset, s Batsányi fordítja le Napóleon magyarokhoz szóló kiáltványát. Követi a császárt Párizsba, évjáradékot kap tőle. 1817- ben, Napóleon bukása után újra börtönbe kerül; felesége közbenjárására Linzbe száműzik. A reformkori ifjak szellemi elődjüknek vallották, s próbálták Magyarországra hívni, de ő elállt ettől. Művelődéstörténeti jelentősége nagyobb, mint a szépírói. Megindítója az első magyar folyóiratnak. Fontos elméleti munkája A fordításról című. Börtönből való szabadulása után Bécsben megindítja a Magyar Minerva című könyvsorozatot. Lefordítja az ún. Ossziáni dalokat. (Az ún. Ossziáni dalok, a kultúrtörténet leghíresebb hamisításai. McPherson adta ki őket, mint eredeti skót-kelta ősrégi énekeket, melyeket a korabeli közvélemény Homérosszal azonos szintűnek vélt. A kor pesszimista, borongós hangulatára kiválóan rímeltek a versek. Csak a XIX. század közepén fedezték fel, hogy hamisítványok.) Művei: A franciaországi változásokra (1789.): Programvers. Műfaja epigramma. Kettős megszólítást és felszólítást tartalmaz; a francia forradalom példáját az elnyomottakra és elnyomókra egyaránt vonatkoztatja, s a forradalomtól, a francia változásoktól várja a társadalmi igazságtalanság megszűnését és a nemzeti önrendelkezés megvalósulását. Érvrendszerében a rousseau-i gondolatok a nemzeti függetlenséggel nem rendelkező országok jogos követelésével társulnak. A látó (1791.): A cím jelentése valójában: a jós. A vers legfőbb szervezőelve a polgári liberalizmusnak a forradalom jelszavában megfogalmazott elve, ezt tartalmazza a vers tételmondata: "Uralkodjék köztünk..." A vers képanyaga jellegzetesen a felvilágosodás kedvelt toposzaiból áll: fény és sötétség ellentétére épülnek. A magyar felvilágosodás nagy költői még: Csokonay Vitéz Mihály (ld. külön tétel) Berzsenyi Dániel (ld. külön tétel)