KATONA JÓZSEF (....-....) BÁNK BÁN "A" TÉTEL Cselekménye szerkezeti vázlatban: Katona József pályája kezdetén színész volt. Később befejezte jogi tanulmányait. Ügyvéd lett, a jobbágyok védője volt. Több történelmi drámát írt. Ezek közül a legismertebb a Bánk bán, amit a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitására hirdetett pályázatra alkotott meg. A dráma csak halála után jelent meg színpadon. Erkel Ferenc zenésítette meg. A Bánk bán című dráma cselekménye nem írói fantázián épül. II.Endre uralkodása idején 1213-ban valóban sor került Bánk bán mozgalmára. A dráma legfőbb alakja valóságos történelmi személy. A műben Katona saját koráról is ír. A jobbágyok helyzete ugyan olyan keserves volt, mint 600 évvel ezelőtt. Lényegében a magyarság küzdelméről ír az idegen elnyomókkal szemben. 1.rész: II.Endre király távollétében felesége, Gertrudis kormányozta az országot. Idegen főurakat hozott be, akik a nép nyakán élősködtek. A magyar nemesek összeesküvést szőttek a királyné ellen. Meg akarták nyerni Bánk bán személyét is, de ő inkább a törvényes formához ragaszkodott. 2.rész: Bonyodalom: országjáró körútjáról hazatérve azonban megváltozott a véleménye, mert látta, hogy a nép szenved az elnyomástól. Találkozása Tiborccal különösen megrázta. A paraszt elpanaszolja, hogy amíg ők éheznek, addig a gazdagok bármit megengedhetnek maguknak. Bánk tűrésre bíztatja az öreget. Az idegen nagyurak egyre arcátlanabbul léptek fel. Ez különösen a királynő öccsére, Ottóre vonatkozik. A királynő nem a célját, hanem a módszereit helyteleníti. 3.rész a cselekmény kibontakozása: Bánk bánt egyéni sérelem érte, amikor feleségét, Melindát, hírbe hozták az udvarban. Bár a felelős Ottó volt, a királynőt is joggal lehet hibáztatni. 4.rész a tetőpont: Bánk ezért egy alkalommal felelőségre vonta Gertrudist. A beszélgetésük feszült hangulatba kezdődött. Bánk az egyéni, és a nép sérelmeit egyaránt felsorolja. Gertrudis nem ismeri el a hibákat, szemtelenül beszél Bánkkal. A vita egyre élesebbé válik. A királynő orvul le akarja szúrni a bánt, aki kicsavarja a tőrt a kezéből és leszúrta a királynét. Közben kitör a nemsi zendülés. 5.rész a megoldás: Endre király hazatért külföldről, haragudott felesége meggyilkolásáért. Petúr bánra terelődik a gyanú, de Bánk bán megvallja a királynak, hogy ő ölte meg a királynőt, de feltárta az okokat is. Tiborc hozta a szörnyű hírt Melindát meggyilkolták. A bánt elfogja a keserűség. A király megkegyelmez neki, mert már úgyis megtört ember. A mű fő alakjai: Bánk bán: méltán lett a mű központi alapja. Nagy felelősségérzetű, király és törvénytisztelő ember. Elsősorban a közérdeket nézte és csak utána a sajátját. A szerelemben is példamutató, mert nem feleségét vádolta, hanem vesztének okozóit. Petúr bán: az összeesküvők vezére. Hazafias érzelmű, de féktelen indulatú. A szervezéshez jól értett, de a nagyurak ellen cselekedni nem tudott. Hibája, hogy csak a nemesség érdekeivel törődött, a parasztság panaszait nem halotta meg, Bánk bánt pedig cserbenhagyta. Melinda: hűséges, jó feleség. Tragédiáját az udvar romlottsága okozta. Tiborc: a jobbágyságot képviseli. Jószívű és becsületes ember. Nem csak saját sérelmeinek ad hangot, hanem az egész parasztságnak. Bánk bán mellett hűségesen kitart. Gertrudis: jó képességeit (okos és határozott) a rosszra használta fel. Elsősorban ő volt a felelős az idegen nagyurak gaztetteiért. Gőgös és gonosz. Sorsát megérdemelte. Ottó: az idegen nagyurakat képviselte. Gyáva rosszindulatú. A mű legellenszenvesebb alakja. Gertrudistól csak annyiban különbözött, hogy buta és műveletlen volt. BÁNK BÁN TETTÉNEK ÉS TRAGÉDIÁJÁNAK OKAI "B" TÉTEL Bánk bán nagyúr, nagy egyéniség. Felelőséget érző államférfi. Király- és törvénytisztelő, bátor higgadt. Újfajta hazafiasság jelentkezik benne, amely már a nép sorsát is számbaveszi. Végső felismerése, hogy a zsarnokságot csak erőszakos úton lehet megdönteni. Szerelmében mélyen érző férj. Lelkében súlyos küzdelem megy végbe, míg főként Melinda és Tiborc hatására elhatározza magát a királynéval való leszámolásra. A magáramaradottság és felesége halála okozza lelki összeomlását. Bánkra a főszereplőre óriási terhek nehezednek. Országjárása során előzőleg személyesen tapasztalhatta az általános nyomort és elégedetlenséget, a királyi udvarba érkezve pedig a dőzsölést látta. Bánk a király helyettese, hivatalból is felelős az ország sorsáért. A mű fő konfliktusát az adja, hogy a haza és Melinda egyaránt veszélybe forog. A szálak Gertrudis a merániai származású királyné felé vezetnek. Bánk feladata: a szabadság és a becsület védelme, majd helyreállítása. Ehhez viszont meg kell változtatni azt a hatalmi rendszert, amelyet II. Endre bízott rá. Az I. felvonásban Bánk még csak a veszélyekről értesül. Bánk csak sejtheti Gertrudis szándékait, konkrét bűneit. A téves tudat tragédiája az, hogy Melinda egyetlen félreérthető gesztusát, Bánk azonnal félreérti. Bánk feltétlenül eleget akar tenni államférfiúi és családapai kötelezettségének. Az abszolút becsület törvényét akarja követni. A haza dolgát és Melinda ügyét elfogulatlanul akarja rendezni. Ehhez ragaszkodik akár élete árán is. Nehezen dönt, de végül a hazát fenyegető veszélyt indul elhárítani, leszerelni a békétleneket (Peturt). De közben érzi, hogy Ottó épp ezekben a percekben környékezheti meg feleségét. A haza és Melinda sérelme felváltva váltakozó erővel készteti a bosszúállás irányába. Meg kell mentenie a haza és Melinda becsületét, és ezzel a magáét is. A békétleneket azért fékezi, meg mert békét akar. A IV. felvonásban sorolja fel vádjait a királynénak, aki Bánk életére tör, de a tőr Gertrudist öli meg. Bánk önvédelemből tette, amit tett. Az V. felvonásban megérkezik Endre és Bánk megtudja, hogy a királynőt nem tartják bűnösnek felesége elcsábításában (Ottónak). Mikor meglátja meggyilkolt feleségét, testileg-lelkileg összeroppan. A király nem bűntette meg Bánkot, mert már úgyis megtört ember.