Katona József (1791 - 1830) 1791 november 11-én született Kecskeméten iparoscsaládból származott kecskeméti katolikus elemi iskola, pesti piarista gimnázium (1802) - Pesten németet is tanult, de a gimnáziumot szülővárosának piarista gimnáziumában fejezte be egyetemi előkészítő filozófiai tanfolyam (2 éves) Szegeden, majd Pesten 1810 pesti egyetem jogi karán kapcsolatba kerül a második magyar színtársulattal 1811-ben bemutatták 4, idegen nyelvből fordított darabját 1812-től német regények dramatizálásával vagy egyéb művek szabad átdolgozásával írt "eredeti nézőjátékokat" írt olyan eredeti műveket is, melyeknek forrása maga a történelem - pl. Ziska (dialógja 1819), Jeruzsálem pusztulása (szomorújáték) színészkedett is, 1812-től főszerepeket is vállal, sőt még rendezősödött is reménytelenül szerelmes Széppataki Róza színésznőbe, kinek levélben tárta fel érzelmeit (aláírás: K. J.) Róza házassága és a viszonzatlan szerelem távolította el a színháztól, búcsúzásnak szánta egyetlen vígjátékát: A rózsa vagyis a tapasztalatlan légy a pókok között (1814) - e mű Déryné ellen irányul 1815 drámapályázatra írta a Bánk bánt, a pályázatot Döbrentey Gábor folyóirata, az Erdélyi Muzeum hirdette meg, hogy majd a pályanyertes darab lesz a kolozsvári "kőszínház" megnyitódarabja A Bánk bánra fel sem figyelt a bírálóbizottság (az átlagos művek tetszettek nekik - divatdarabok) és az 1818-ban kihirdetett eredményről Katona nem is értesült E kudarc véglegesen elhallgattatta benne az írót és a színháztól is végleg elfordult 1815 ügyvédi vizsga - 1820-ig ügyvédként dolgozik Pesten a Bánk bánt barátja Bárány Boldizsár - Rosta címmel hozzáértő kritikát írt róla, majd segítségével átdolgozta és székesfehérvári színészekkel elő akarta adatni művét (végleges változat 1819-ben) a cenzúra színházi előadását megtiltotta, mivel "Bánk nagysága meghomályosítja a királyi házét", de könyv alakban megjelenhetett 1820- ban Katona elhagyta Pestet ® Kecskemétre ment városi tisztviselőnek - 1820 alügyész, 1826 város főügyésze drámaírói keserű tanulságairól tanulmányt ír: Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költő-mesterség lábra nem tud kapni (Tudományos Gyűjteményben jelenik meg) - 6 akadály - színház hiánya - cenzúra - nincs nyomda, bírálat, jutalom Kecskemét történelmének megírását tervezi, de csak részletek készülnek belőle 1830 szívszélhűdésben meghal 1833 a Bánk bánt bemutatják Kassán (Udvarhelyi Miklós jutalomjátéka) 1834 Kolozsváron, 1835 Budán, 1836 Debrecenben is bemutatják operaváltozatát Egressy Béni szövegére Erkel Ferenc zenésítette meg 1861- ben Bánk bán történelmi és szerelmi tragédia - nemzeti lét és egyén létproblémái sokféle szálból összeszőtt eseményszál - indulatok különböző forrásból fakadnak 1213-ban történik, de a reformkor problémáit dolgozza fel - Bánk érzékeny, modern, indulatos lélek cselekmény középpontjában a címszereplő áll - minden szándék és erő rá irányul - sérelem vele kapcsolatban történik - ő a király helyettese - de Gertrudis akarja a hatalmat ezért Bánkot távol tartja - angyalian tisztának festik le (Tiborc), gyanútlan (feleségét is az udvarba hozatja) Bánk + magyar nemzet < Gertrudis - uralma tűrhetetlen, saját személyes tulajdonának tekinti az országot - merániaiaknak kedvez mindenben - gőgös, megveti a magyarokat - a magyarok bosszúra vágynak Bánk < Gertrudis - ország nyomora < udvari dőzsölés - félti szerelmét Melindát (személyes ok) - legfőbb értéke (bukásának oka is ez) - modern magánélet: szerelemházasság - féltékeny rá, Melinda különleges spanyolos szépség (Ottó, a királyné öccse is felfigyel rá) féltékenység ® magatehetetlenül gyötrődik, nem tudja, mit tegyen - szemtanúja Ottó csábító udvarlásának, hallja Gertrudis kétszínű beszédét (mely nem tudatos, a gőg teszi kétszínűvé) Melinda gyanútlan és naiv: Ottó "hevítő port" vesz - Izadóra, aki rajong Ottóért, kihallgatja eleinte zilált, zavarodott, tehetetlen: "előjön a rejtek-ajtóból meztelen fegyverrel, magánkívül sok ideig tipeg-topog" - töredezett mondatokban beszél ® összeszedi magát, csak ember (nem nagyúr), szándéka, hogy tetteit haza - becsület határozza meg drámai küzdelem: régi < új én - éjjel elmegy az összeesküvőkhöz (Petur) ® házát fenyegető veszélytől fél - lebeszéli őket: házát védi a testvérháborútól a trónért - Biberach hírt hoz Otto + Melinda - elkésik - szakít családjával - Melinda: "Én bűntelen vagyok" ® tébolyult beszéd ® Bánk is észreveszi - sajnálni kezdi Melinda beszél Gertrudis "bealtatózásáról", de azt hiszik megőrült Bánkban felmerült Gertrudis megölésének gondolata (ha nem is válna tragikus hőssé - férj bosszúból gyilkolna) ® Tiborc panasza a nép sanyarú sorsáról és saját sérelme okának Gertrudist és az idegeneket tartja Bánk és Tiborc dialógja - Bánk önmagával vitázik, Tiborc azt hiszi vele beszél (felkiáltások Bánknál nagy belső vívódás jelei), kételyek gyötrik - nem tud dönteni végső döntés - nép panaszainak hatása Gertrudis és Bánk vitája - nem a saját, hanem a nép bántalmait kéri számon Melinda megőrül, Bánk sajnálja, de letagadja "Való, hogy én házas vagyok, de hitvesem nincsen" ® megsajnálja, rájön nagyon szereti (hazaküldi a vita helyszínéről: "vezessen békével szerelmem") - Bánk haza és becsület nevében öli meg Gertrudist - jogos büntetés (király is elismeri) - gyilkosság után lelki bénulás - kétségek újra feltámadásának benne (fél nehogy a népen torolják meg) V. felvonás temetés: Bánk újra biztos, nyugodt - jogos tett volt - bátran, megvetően vágja a koporsóra a nádori jelvényét ® magabiztos - erkölcsi felmagasztalás - királyhoz hű marad (király bizonytalan megbüntesse, felmenti) - Biberach esküszik Gertrudis nem tudott a porokról, ártatlan, tiszta volt - király jogosnak tartja: Petur lázad, parasztlázadások vannak Gertrudis ellen "Előbb mintsem magyar hazánk előbb esett el méltán a királyné!" - Bánkot felmentik, de mégis összeomlik, lelki halott lesz - nem erkölcsileg bukik el, Melinda halálától omlik össze ® önkívületi állapotba kerül (sérülékeny, érzékeny lélek) - Bánk tragikumának értelme - magányos harc a világ gonoszsága ellen - bukás oka királynő megölése, mely megmentette a hazát Melinda halálát okozta ® további élete értelmetlen lett "Nézd, uram, e csüggedés! Király, a büntetés már ennek irgalom."