József Attila József Attila lírája összefoglalja és kifejezi a két világ- háború közti magyar viszonyok minden problémáját, a magyar nép minden érzését és gondolatát; a magyar munkásosztály szemével látja, fogja egybe és jeleníti meg a világot. Az induló fiatal költő Adyhoz és Juhász Gyulához kapcsolódik; de sajátja már a Makón megfigyelt tájak, emberek reális, pontos, tömör ábrázolása; s ott ég ezekben a versekben az otthontalanság, a kivertség fájdalma, a változtatni akarás. Később magába olvasztja az akkor divatos német expresszionizmus és ugyanakkor az ún. magyar újnépies költészet indításait. Hosszan áradó szabad verseiben ott feszeng a modern technika, a nagyváros, az új fogalmak, a jobbra, másra törő fiatalság lázadása. A Nincsen apám kötet csodálatos szerelmi verseiből a szerelem, a beteljesülés és a csalódás széles íve rajzolható ki. Szerelemverseit mindenütt nyomon kíséri a magyar nép fájdalmát, elhagyatottságát idéző versek sora, félig népies és félig groteszk hangon. Költészetének fordulatát az 1930-as év hozza: 1930. szept. 1-jén tizenegy év után először lép ki a budapesti munkásság az utcára. József Attila költészetében is megjelenik a proletárforradalomra való buzdítás. A Döntsd a tökét kötet versei a legkülönbözőbb formákban és modorban sugallják a forradalom elkerülhetetlenségét. Verseinek egy sora arról vall, miként vált ö maga forradalmárrá. (Akácokhoz, Bánat stb.) Mások a közvetlen agitációs líra eszközeivel buzdítanak harcra (Tömeg, Szocialisták), ismét másokban pedig a természet válik jelképpé (Esik, Nyár, Fagy). A forradalmi hullám apadtával sem csökkent költészetének forradalmi ereje, inkább mélyebbre hatol és magasabbra szárnyal. 1931. év végén születik a Munkások, az új típusú munkásábrázolás első példája, majd folyamatosan a Külvárosi éj és a Medvetánc kötetben összegyűjtött nagy gondolati versek: a Külvárosi éj, Téli éjszaka, óda, Elégia, A város peremén. Bennük a valóság aprólékosan pontos és hiteles megfigyelése egyesül az átfogó gondolati megformáltsággal . Költészete nem titkolja el az ellentmondásokat,a valóságos helyzetet. Élete utolsó éveiben írt költeményeiben, a Nagyon fáj kötet verseiben egyéni s közösségi fájdalom, elhagyatottság s szenvedés is megszólal. De legmélyebb fájdalmán is felülemelkedik, a biztató jövőben, az értelmes világban keres vigaszt, bízik az emberi ész erejében. Utolsó éveiben a Flóra-versek, a nagy politikai versek (A Dunánál, Thomas Mann üdvözlése, Hazám) s egész életútját összefogó nagy költeményei (Ars poetica, Március) a legkiemelkedőbbek. Költészete eszmeiségben, költői erőben, gondolati összefogott- ságban, egyetemességben egyaránt kimagasló, ugyanakkor költői meg- formáltságban, dallam- és formabőségben, nyelvi játékosságával és tömörítő erejével a magyar líra Ady utáni legnagyobb s legmélyebb hatású képviselője. Holt Vidék (1932) Éjszaka-versek előképe. Gazdasági világválság mindennemű ha- tása; munkanélküliség, földek elvesztése, szegényedés. J. A. merített a korábbi népköltészeti hagyományokból, népi írók: célkitűzésük a parasztság helyzetének felmérése: szociográfiai leírás /konkrét tényekkel bizonyítják a parasztság nyomorát/. Harmadik út keresése. Alapélménye: a téli Alföld (Szabadszállás). Nem hagyományos tájvers (pl. Petőfi A puszta, télen), nem jelenik meg a költő. Avantgarde benyomás, impr. (külvilágról). Holt vidék, minden mozdulatlan; két jelentése van. A versnek megvan egy konkrét menete: tópart, majd közelítünk az ember vi lágához, majd tanyán vagyunk, szoba, végül összegző kép. Csak az ember nyoma látszik (első 4), majd az emberi világ képei sem szépek, az egyhangú közönyösségre, csendességre utal ó szavak kellemetlen hangzásúvá teszik a verset. A táj megszemélyesítése is a világ embertelenségére utal. A szabályos, hangsúlyos verselésű, négysoros, páros rímű sza kaszokhoz még egy rövidke sor csatlakozik - rímtelenül. Külvárosi éj (32) A 32-es kötet címadó verse. 1932: gazd. világválság => szegé nyedés, elégedetlenség, tömegmozgalmak, kivándorlási hullám. Kortársai közül Bálint György volt az, aki értékelte. Tökéletesen megszerkesztett vers; a spirális versszerkezet - tökéletesen megfelelő formája, kifejezése a dialektikus gondol kodásnak. A Külvárosi éj is lassú, tűnődő sorokkal indul - pon tos helymegjelöléssel. A munkások lakását jeleníti meg (konyha ), ezt a világot ö belülről ismeri. A költő részt vevő tanúja a látványnak. A külváros az ö világa, ö jeleníti meg először. A második versszak nyitása: "Csönd" - egyszerre ad hírt a cs öndességről és teremt csendet. Megszemélyesítés - de nem leszn ek emberibbek(groteszk) Gyárak - a társadalmi környezet hatása Csönd - a társadalom eredménye, az emberek céltalanok. A köv. három szakasz egy terepszemle.A csönd szó itt már más jelentésű: Gömbös-féle Mo. A köv. szakasz ismét a pusztulást, a halált asszociálja,majd a vonatfütty nemcsak hangulatot vált , hanem szerkezetileg is tagol. A szemlélődő részt a külvárosi embereknek, a külváros jelleg zetes élettényeinek leírása követi. Kocsma, mint a külváros legfontosabb helye. Kocsmakép - reménytelenség. Groteszk képbe összpontosul - végsőkig fokozza -,utána ismét a külvárost idézi A város peremén (33) 1933: gazdasági válság vége, de munkanélküliség van. Keletkezé se: mintegy elemzi eddigi elképzelését, a jövőt próbálja megfe steni. Alapszituáció: tűnődés.A vers indítása és befejezése a többi hez hasonlít. Keret az 1. és utolsó 2 versszak, tökéletes meg szerkesztés.Az utolsó versszak a költői feladat megfogalmazása Vastagon lerakódó por: az adott kor megfestése, gépiesedés. A vers indításakor a földről figyel a költő, s ahogy a fölem elkedésre buzdít, maga is fölülről, az egészet átlátva beszél. 15-16.vsz. költői monológ. 2-14. vsz. (t.sz.1.sz.) saját történelemszemlélet, megpróbál azonosulni a munkásosztállyal. Hasonlat: 1.vsz. a konkrét világ, a 2.vsz. társadalmi kép. A költő sorsközösséget vállal. Feladatuk: "Helyt álljunk.." 2-7.vsz. a munkásosztály önelemzése 8-10.vsz. az ipari forradalom következményeit sorolja (ami a "gép"-hez köthető). Ellentmondás: "Kezes állat" 11.14.vsz. látomás a jövőről, várták a forradalmat. Képalkotó módszere: csupa mozgás, forrongás (rövid mondatok) /Kassák Lajos hatása/ - 3.vsz. Műfaja: elégia (fájdalmat, bánatot kifejező lírai mű) Késői versei (36,37-es) Összegző, számvető versek. Több költőnél találhatók "kései versek" (pl.Berzsenyi, Arany - Epilógus). Kezelőorvosa,Gyömröi Edit gyógyíthatatlannak mondta. Az ekkor keletkezett versei címet sem kaptak.Láncszerkesztés - negatív igékhez kapcsolódik negatív metafora - negatív végeredmény. Időszembesítő versek: úgy gondolja, hogy nyom nélkül tűnik el, ezért vádolja magát, hogy elrontotta életét. Karóval jöttél Önmegszólító és összegző vers, felnőttként. Várta már a hal ált, egy teljesen reményvesztett embert szólítja meg egy remé nykedö. Flórának Szép Szó 37. májusi számában. Ez J.A. utolsó szerelme, Gyöm röi Edit? volt szerelme. Élmény: a szerelem vagy a végső meg pihenés, a teljes megfáradás (egyetlen monológgal, eljut a ha lál gondolatához). A vers gondolatritmusa: eljut a nyugalomig majd megélénkül a vers. "Mint aki örömet tanul" A szerelemmel kapcsolatosan gondolkodik el a halálról. Erő szakosan követelte a szerelmet. Flórához írott versekben a vágyképek valóságként jelennek meg. Nem én kiáltok (24) Az avantgarde jegyében íródott, az expresszionizmus hatás érezhető eszköztárán. Indulatos, e.sz.2.sz.-ü felszólítások. (Munkásfelkelések leverése). Végletek megjelenítése - méret elmosódása: pici, hatalmas "Légy..." József Attila különösen figyelt az ilyen "pici" dolgokra. Meghatározza az egyén szerepét, helyét, lehetőségét a világ ban. Összetartozás gondolata: "Hiába..." Tiszta szívvel (25) Szeged c. lapban jelent meg, e verse miatt tanácsolta el a tanári pályáról Horger professzor. Nyílt, anarchista vers, lázadás, népiesség. Tagadással indul: pozitívumokat tagad (6 sor) - legelemibb szükségletek hiánya (életútja). Köv 6 sor: egyetlen megoldás az ördöggel való cimborálás. Gyilkos halálának képe, pusztul ása - három pozitív jelző. Csak a fiatalsága maradt, ezt ajánlja fel. Márta-versek Vágó Mártához íródott, 1927-ben Párizsból hazatérve ismerk edett meg vele, majd szerelem lett belőle. De később Mártát Angilába küldik a szülei, így a levelezéssel megszakadt kapc solatuk. A Klárisok (28) a szerelem eszményiségét fejezi ki, de has onlatai az anyaghoz kötöttséget is jelzik.