Janus Pannonius és Balassi Bálint költészete A magyar reneszánsz kezdete az 1450-es évekre tehető, mikor királyi kancellária alakul Magyarországon. IV. Béla elrendeli, hogy mindenről készüljön hivatalos okirat. Ez az írás egységesítését vonja maga után. Szakirányú képzések Európa egyetemein folynak ahol a humanista kultúra már meghonosodott ( Padova, Bologna, Bécs, Krakkó ). Mo.-n még nincs egyetem. A XVI. sz. történelmünk egyik legválságosabb időszaka: levert parasztforradalom, az ország három részre szakadása, török és Habsburg hódoltság, feudális urak pártoskodása, a nép nyomorúsága jellemzik. Mátyás udvarában otthonára talált a XV. sz.-i humanizmus, de széleskörű elterjedéséhez hiányoztak a feltételek: erős városi polgárság, fejlett városi életforma, kultúrális központok, Mo.-ra firenzei reneszánsz hat legjobban ( Medicsiek, Marcelio Ficino: neoplatonista filozófus, a római vallás és a filozófia egységesítése ). Bibliothéka Corvina: Mátyás könyvtára, 1000 könyv díszes kötésben, Vitéz János az első könyvgyűjtő, 160- 170 db. maradt ránk, ebből 30 db. van Mo.-n. A mecenatúra a reneszánsz részévé válik, a főurak halhatatlanságra vágynak, ezért tanítatnak, vagy humanista művészeket segítenek pénzzel. A XVI. sz.-ban sokszínű irodalmi élet bontakozik ki, melynek mozgatórugója a reformáció. Ez a vallásos világnézet keretei között kialakuló új szemlélet, mely polgári - plebejus álláspontot kifejező mozgalom. A vallásos hit egyetlen alapjának a Bibliát fogadta el, ezért a reformátorok legfontosabb törekvése, hogy minden ember a saját nyelvén olvashassa a Szentírást. Sylveszter János: Újszövetség fordítás 1541-ben, Károlyi Gáspár vizsolyi Biblia fordítása 1590-ben. A reformáció pozitív hatása: írni-, olvasnitudás elterjedése, anyanyelvűség, könyvnyomtatás. Negatív hatása: mivel tiltják a világi örömöket, ezért siker templomok, díszítetlen falakkal. A meglévő értékeket pusztítják, a világi költészetet sorvasztják. Vitairatokat írnak. Janus Pannonius: 1434. Szlavónia - 1472. Medvegrád Első hazai lírikus, poézisteremtő. Petőfiig az egyetlen magyar költő, akit ismert, és elismert Európa. Művészete a kortárs itáliai humanista kultúrájából nőtt ki. Költői neve felvett név. Eredeti családi nevét nem tudjuk pontosan, valószínűleg Magyarországi János. Nagybátyja: Vitéz János nagyváradi püspök tanítattja, és 13 éves amikor Ferrárában tanul poétikát ( poeta doctus ). 15-16 éves korában már igazi költő: epigrammákat ír. Padovában teológiát és római jogot tanul 4 évig. 1458-ban ledoktorál, olasz körútra megy. Vitéz János ekkor kancellár, magához veszi J. P.-t aki a pécsi püspökségen dolgozik. Nagy problémája: nincs megértő közönsége, és nosztalgiát érez Olaszo. iránt. Ebből születnek személyes hangvételű elégiái. 1465-ben követ Olaszo.-ban, mert a török elleni harcokhoz pénzt kér, de elhibáz vmit. pénzt nem kap, kiesik Mátyás piksziséből, és nem kapja meg a váradi püspökséget. 1470-ben elhalgat, nem ír. Részt vesz a Mátyás elleni összeesküvésben a feudális nagyurakkal. Mátyás lecsap rájuk, J. P. elmenekül, száműzi magát Itáliába ( akiket Mátyás elfog: egyezséget kötnek ). J. P. Zágráb mellett bújdokol, tüdőbaja kiújúl és meghal. Epigrammái: Martialis a példaképe ( ókori római író ). Epigramma: eredetileg sírfelirat, görög eredetű műfaj: egy fontos gondolat rövid, rendszerint csattanóval végződő megfogalmazása. Eredetileg disztihonban írodott. 1.: Szatírikus, csípkelődő epigrammái: igényesek, telibetalálóak, Ferrárában írja őket. 1450-ben epigrammafűzért ír a Szent évről: a hívők rómába zarándokolnak. - Kikacagja a római búcsusokat - A kocsmáros - Galeotto Martio kigúnyolása 2.:Erotikus epigrammái: nyersek, szókimondóak, obszcének, formailag tökéletes, de mondanivalója nem igazán van, kamaszfiúk képzelgései - Saját magáról - Szilviáról - Mikor ártatlanságát elveszítette ( 18. szülinapjára írja ) 3.: Dicsőitő epigrammái: tanáraihoz, mecénásokhoz - Hunyadi sírfeliratai - A költő Martialishoz Panegirycus: Dicsőitő, hosszú, majdnem eposz. Izléstelen, aljas, hízelgő. A hanyatló római császár műfaja. - A szelek versenye Elégiái: görög eredetű műfaj, fúvola kísérettel énekelt költemény. Lírai műfaj, eredetileg dictihonban.jellemző: tűnődő, elégikus magatartás. Első elégiáit Ferrárában írja, sablonosak nem valós élményűek. - Perrinichoz - Búcsú Váradtól, friss egyszerű természetes, mindenhez személyes szálak fűzik. - A lázbeteg Janus - Mikor a táborban megbetegedett 1446-ban - Siratóének anyjának Borbála halálára, első anya költemény - Saját lelkéhez. 1446 sajátos önmegszólítás, újplatonikus elképzelés. - A dunántúli mandulafáról és A roskadozó gyümölcsfa = ELÉGIKÓ EPIGRAMMA: epigrammába sűrített elégia Prózai írásai: görögről latinra fordít. Balassi Bálint:1554. Zólyom - 1594. Esztergom Sulyok Anna és Balassi János fia. Korszerű nevelést kapott: Bornemissza Péter oktatta. 9 nyelven beszélt, Külföldön tanult: Padova, Nünberg. 1569.: Koholt vádak miatt apját letartóztatják, a család Lengyelo.-ba menekült. 1572.: Lefordítja a Beteg lelkeknek való füves kertecske: első műve. Krakkóban meg is jelenik. Kegyelmet kapnak, de csak formálisan, a Habsburgok bizalmát nem nyerik el. Apja elküldi Bekes Gáspár hadába, hogy harcoljon Báthory ellen. Az erdélyi fejedelem fogságába esik, de valójában vendégként kezelik, s megismerkedik a reneszánsz kultúrával. Itthon apját a király emberei zargatni kezdik, amiért fia az ellenség szolgálatába állt. Balassi hazamegy, de apja akkor már halott. Nagybátyja kiforgatja vagyonából, és ő reménytelen pereskedésbe kezd. 1578-ban megismeri Losonczy Annát, Ungnád Kristófnét, a Júlia és Anna versek múzsáját. Viszonyuk 6 évig tart. Anyagi helyzete megromlik, Egerben katonáskodik, de ez pénzt nem hoz neki. Elveszi unokatestvérét, Dobó Krisztinát feleségül, és elfoglalja a lány hozományának hitt Sárospatak várát. Feljelentik ( felségsértésért, és férfertőzés miatt ), mert valójában ez a király vára. Megbetegedik, felesége elválik tőle. Losonczy Anna megözvegyül, de ellenáll Balassi udvarlásának. Balassi Lengyelországba megy katonának, itt megismeri Wesselényi Miklós feleségét: Szárkándy Anna, a Célia versek múzsáját. Anyagi helyzete nem javul, ló - és borkereskedő. Megismer egy parasztleányt: Fulviát. 1594.: Esztergom ostrománál elveszíti két lábát és seblázban meghal. Költészete három részre oszlik: szerelmi, vitézi, istenes. 1.: Szerelmi a: házasság előtti korai, trubadúr versek, virágénekek, melyeket török, olasz dallamra ír. Nem mély érzések, szerelmi póz, sablonos dícséretek jellemzik ún.: hagyományfolytató versek. - Csák Borbála nevére - Krusics Ilona nevére b: Anna versek: Losoncziy Anna. Igazi érzelmekről tanúskodik, sokat veszekednek, ezért versei változatosak. - Bizony esmérem rajtam most erejét - Kit egy bokrétáról szerzett ( pásztoróra ) - Nő az én gyötrelmem - Losonczi Anna nevére - Kiben azt szeretőjében hálátlansága és keménysége felől panaszkodik - Kiben annak látja okát, hogy én noha lélek szerelmeséhez elszökött tőle c: Júlia versek Visszatér a megtagadott Anna szerelemhez. Házassága miatt bűntudatot érez, mert Anna volt az igazi szerelme. Petrarca modorában ír ( Anna helyett Júlia álnév ). Annát mitológiai szerepbe bújtatja. 25 verset tartalmaz, humanista öntudat jellemzi, már inkább a közönséghez írja, nem a reális szférában játszódik. - Egy kegyes képében ( Júlia, Vénusz, Dianna ) - Hogy Júliára talála ...( bókhalmaz ) - Engemet rég volta ( megrázó szerelmi költemény ) - Júlia vadászatáról ( Júlia elérhetetlen ) - Min veszett össze Júlia Cupidóval - Darvaknak szól - Júliát hasonlítja szerelemhez - Ó, nagy kerek ég d: Célia versek Legjobb verseinek tarták. Kiforrottabbak. - Kiben Júliában hasonlítja Céliát minden állapotjában - Két szemem világa - Kegyes szerelem - Kiben az Célia fürödésének módját írja meg - Kiben az kesergő Céliáról ír - Kit egy lengyel citeráslányról szerzett e: Fúlvia 1593: epigramma fűzér. 5 db.epigrammát ír, 4 régit és egy újat, rövid versek melyekből hiányzik az epikus jelleg. - Fúlviáról 2.: Vitézi versek 1589-ben Egerben katona, ekkor írja határverseit. - Egy katonaének ( szimetrikus szerkezet, életképek, mozgalmasság ) - Kiben örül, hogy megszabadult a szerelemtűl - Széllyel tündökleni (tavaszének) -Borivoknak való (optimista) 3, Istenes versei Valamennyi életszakában írt, de a legszebbek élete válságos időszakában kelettkeztek Vallásos tematika jellemzi:a vallás a legszemélyesebb lírai mondanivaló kerete lett. Megvallja bánatát, vétkeit.bűne bocsánatáért könyörög. - Kiben bűne bocsánatáért könyörgött...(harminc éves, nagy remények előtt áll, ifjúkori verseit zárja le ezzel) , sajátossága : az akrosztikon - névrejtés. A hármas szerkezet Dante Isteni színjátékához hasonló. Jellemzői : meghasonlottság, lelki válság, ostorozó önvád. - Adj már csendeséget ... - csupa könyörgés, Balassi versszakokból áll. Az maga kezével írt könyvébűl Ez az első egészében megszerkesztett versgyűjtemény. Nem nyomtatásban maradt fenn. 66 versből áll, és a versek sorrendje szigorúan megszabott. A kötet egészének epikai váza van : az első 33 vers házasság előtti, a második 33 vers a házasság utáni életére utal. A versek zöme Anna, illetve Júlia ciklus, továbbá kisebb szerelmek arcképszerű ábrázolása. A kötet első részét a Bocsásd meg Ur Isten kezdetű istenes vers zárja, mely a 33.-ik vers. A 3 X 33 - as szövegből összetevőső kötet élén a szentháromság három tagjához intézet, 99 soros Három himnusz állt volna. Balassi "krisztusi" korban azaz 33 évesen kezdett dolgozni kötetén. A kötetben a Balassi strófa az uralkodó : 3 X 3 egységből áll, két hatszótagost mindíg egy hetes egység követ. Rímképlete : AAB, CCB, DDB. Szerelmi lírájában Balassi a középkori provanszál trubadúr líra meghonosítására törekedett. Magyarúl e lovagi szerelmet még senki sem fejezte ki elötte. Szép magyar komédia Lírai versei mellett egy színművet is hagyott hátra. Ez a mű pásztorjáték és a komédia keveréke. Történelmi jelentősége nagy, mert Magyarországon még nem létezett színjátszás. A műnek semmi köze a középkori dráma műfajaihoz, vagy a bibliai misztériumjátékokhoz, sem a moralitásokhoz. A szép magyar komédia Balassi életművének renesszánsz részéhez tartozik. .