Janus Pannonius (1434 - 1472)


Életrajz

felvett név, jelentése: Magyarországi János, eredeti neve Csezmicei János
  lehetett
reneszánsz ember, öntudatos, vállalja műveit és büszke rájuk, a művészet
  hivatás - poeta doctus (tudós költő)
latinul ír verseket (Magyarországon kevés a humanista értelmiség)

Ferrara 1447-1454 általános és középiskola
  nagybátyja Vitéz János elküldi Olaszországba
  Guarino de Verona (tudós, humanista) iskolájában
  humanista műveltség alapjai
  görög, latin nyelv elsajátítása
  poézist tanul (költészet alapja),antik stílus utánzása
  15-16 évesen költő, mindent ismer
  epigramma műfaja
Padova 1454-1458 egyetemi évek
  római jogot, dogmatikát tanul
  papi teendők
  doktori cím
  panegiricus műfaja: pénzért írja, dicsőítő ének
Magyarország 1458-tól:
  szellemi légkör elmarad
  elégia műfaja

rosszul érzi magát, nem tud beilleszkedni
1459 a pécsi püspökséget neki adnák, de nem szentelteti fel magát
Mátyás kancellárja is (műveltebb szellemi közösség)
felszentelik (Pécs) ® kikerül a felsőbb szellemi légkörből, jövedelem miatt
  lesz pap, Nagyváradra akar kerülni, magányosság
1465 visszatér Olaszországba Mátyás követeként (a Pápa udvarához), segély a
  török elleni harcokhoz
Marcilio Ficinoval találkozik (új platonista filozófia)
hazatér, kegyvesztett lesz (ok ismeretlen) kirekesztettség, szellemi hiány
  gyötri, tüdővérzések
Maletto Garzionak írja: rossz a költészet légköre Magyarországon.
összeesküvésbe keveredik: Mátyás adót vet ki a főurakra, így rá is, a
  Szlavón bánságot el akarja venni ezért belép, menekülniük kell,
  Olaszországba akar jutni, de útközben meghal (Medvegrad - Horvátország)



Műfajok




1. Epigramma - (rövid, tömör, csattanóra épül)

1.1. Szatirikus - Ferrarai élményeit dolgozza fel
  pl. Gryllushoz medvetejet ivott, barbárnak vádolja - sértés vissza "néked
    azonban szuka volt anyád"
    ("Megrágalmaztál, hogy medvetejen nevelkedtem
    Otthon, Gryllus, mert annyira vad vagyok én.
    Hát jó, nősténymedve a dajkám: néked azonban,
    Gryllus, nem medve volt az anyád, de szuka.")
  epigrammafüzér (7 szatirikus epigramma)
  1450 - jubileum - búcsúcédula (pápa jövedelme) ennek kigúnyolása
  pl. kikacagja a római búcsúsokat, kigúnyolja Galeottót (elvakultan hisz)
    "mert hívő ember költő nem lehet"
1.2. Erotikus - nyers, bigott, szókimondó, szatíra; pl. Szilviáról, Pál
  pápáról: Miért nem vizsgálják meg a pápák heréjét, mint hajdan?
1.3. Gnóma epigramma - bölcselő epigramma
1.4. Dicsőítő - Mátyásról, Hunyadi Jánosról
1.5. Elégikus



                         Egy dunántúli mandulafáról




"Hercules ilyet a Hesperidák kertjébe` se látott,
  Hősi Ulyxes sem Alcinous szigetén.
Még boldog szigetek bő rétjein is csoda lenne,
  Nemhogy a pannon-föld északi hűs rögein.
S íme virágzik a mandulafácska merészen a télben,
  Ám csodaszép rügyeit zuzmara fogja be majd!
Mandulafám kicsi Phyllis, nincs még fecske a tájon,
  Vagy hát oly nehezen vártad az ifju tavaszt?"


antik utalások
antik versforma (epigramma) - utolsó 2 sor csattanó
elégikus hangulat (saját sorsa)
mandulafa - metafora 3 szint:
  1. látvány
  2. önértelmezés - saját élete
  3. mitikus szint: a kedvese nem jön - Phyllis öngyilkos lesz fává
    változtatják az istenek (Ovidius: Tavasz)
  (4. archetipikus szimbólum -  fa - élet)



                          Mars istenhez békességért




"Ötöd szférán hatalmas, súlyos léptü Úr,
Kinek sisaktaréja véres fényt sugárzik,
Saturnus sarja, nagy Junónak gyermeke,
Te égi őr, te nagy titán-rettegtető,
Te préda-éhes, úr hadak s a béke sorsán,
Te férfit ékesítő, hérosz-szentelő,
Te súlyos léptü, talpig vasba öltözött,
Határt kipusztító, várost leromboló,
Ki által árva lesz a föld és telt a Tartarus,
Te szörnyü vérivó, halottra éhező,
Te férfiromlás, asszonyoktól átkozott,
Szegényeknek kincset adsz, kifosztasz gazdagot,
Te békegyűlölő, vad éhhalál szülője,
Szerzője rettenetnek, pánikindító,
Atyánk, kíméld megfáradt pannon népemet!"

epigramma - van csattanó
elégia - népet sajnálja
  - hosszabb disztichonban írt költemény
  - panasz, siralom
  - harci bölcselet
ókori, középkori műfajra - himnuszra, litániára - emlékeztet (anti-himnusz)
vallásos, hosszú megnevezés, tettek felsorolás szinten
végén könyörgés - szenvedő népért aggódik
két rész: 7 sor hatalom, dicsőítés; 7 sor elutasító gyűlölet
14. sor: megszólítás
isten nagysága, hatalma félelmetessége, nem keresztény isten



                             Pannónia dicsérete




"Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek,
  S most Pannónia is ontja a szép dalokat.
Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám,
  Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld!"

epigramma
áttételes hazadicséret, de önmaga a fontosabb
óriási művészi nagysága a téma
tudós költő (poeta doctus)
műveit állandóan tökéletesíti, terjeszti
pap (Itáliában tanulja)
13 éves korától Itáliában nevelkedik (nagybátyja - Vitéz János nagyváradi
  püspök küldi)


2. Panegiricus
  epikus műfaj - átmeneti
  antik életrajz minta és verses dicsőítő költemény ötvözete
  hosszú (10-20 oldal)
  alantasabb célok - hízelgés, politikai népszerűsítés, támogató
    megszerzése
  Guarinóhoz (Guarino De Verona-hoz) - dicséri őt és a humanizmust


3. Elégiák
  disztihonban írt hosszabb művek
  mindenféle témával foglalkozik: szerelmi, harci, szomorú, dicsőítő



                               Búcsú Váradtól




"Még mély hó települ a téli földre,
Erdő, mely csak a zöld levélre büszke,
Szürke suly a ködös fagy zúzmarája,
S el kell hagyni a szép Körös vidékét,
És sietni Dunánk felé, urunkhoz.
Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk!"

"Nem tart vissza folyó s az ingovány sem,
Mert fagy fogja hideg vizét keményen.
Hol nemrég evezett a föld lakója
S félt, - most hetyke bizalmu, fürge lábbal,
megdermedt habokat fitymálva, lépked.
Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk!"

megtörtént esemény (reneszánsz vonás)
jellegzetes humanista műfaj; propemticon - útravaló búcsúzkodó vers
hazatér, Vitéz Jánostól búcsúzik
konkrét élmény: Olo.-ból hazalátogat - megy vissza
önálló létszemlélet, saját stílus, egyéniség (17 éves)
vakáció felszabadító élmény
a refrén átvétel Martialis-tól
kétszer indul: kapcsolat - refrén, utolsó versszak zárlata
1-3. vsz.: tájleírás - saját érzések ezen keresztül kivetítve
  - utazás érzése kettős
    1. várja a végét, oda akar érni < 2. maradni akar
    1. távolodik < 2. gondolatok visszatérnek Váradhoz
  - egyre fokozódik az utazókedv
    1. "el kell hagyni" (kényszer)
    2. "nem tart vissza", "hetyke bizalmú", "fitymálva lépked"
    3. "Nem siklik soha úgy...", mint a szánt repítik
4. vsz.-tól kezd búcsúzkodni
  - képek beugranak, reneszánsz jegyek, gondolatok, párhuzam, ismétli a
    reneszánsz jegyeket:
    - könyvtár - humanista műveltség, tudományosság (antik utalások is
       ekkor jelennek meg - görög műveltség ekkor a fontos)
    - hőforrás - testi egészség (reneszánsz érték)
    - aranyba vont királyok - saját nemzeti történelem (ráközelítés):
       István - nemzet, haza alapítója (Pannónia dicsérete - J. P. a lényeg
       - itt más, nem önmaga), Imre herceg, I. László
7.vs.: lovas királyunk - Szent László - nemzet védelmezője (az oltalmát
  kéri, az út során ne legyen bajuk)
ima jellegű (vers eleje összekapcsolódik a vers végével: az elején tart az
  utazástól, a végén segítséget kér)



                               Saját lelkéhez




filozófiája a lényeg
elégia
  - fájdalmat, bánatot énekel meg
  - beletörődő stílus
alap: állandó betegség - gyenge test ® állandó haláltudat
  - lélek - be van zárva a test börtönébe, nem ez a valódi otthona ®
    szellemi otthontalanság
  - test - múlandó, gyenge, nem tökéletes
test + lélek = ember
testi betegségek - naturalista leírás
lélek:szárnyaló, csak jó tulajdonság (okos, bátor, tehetséges)
humanista értékek körüljárása (testi egészség,lelki tehetség) (középkor:
  testi szenvedés nemesíti a lelket - példakép: Krisztus)
filozófiai alap - Marsighio Ficino - neoplatonista (1433-1499)
  - platóni ideatan (emberi világ csak az ideák árnyéka)
  - lélek - isteni értelem köre - kiesik ® matériák világa (test)
  - bolygók pályáján esése során találkozik, különböző tulajdonságokat vesz
    fel
  - test és lélek - egység, de csak külsőleg, belső nem lehet, mert test
    matéria, lélek isteni
  - halál után a lélek visszatér az isteni világba (újra kieshet az emberi
    világba)
versben is "Ó lélek"
  - tanácsokat ad
  - méltatja - mit kapott, mit tud, nagyságok
  - emlékezteti eredetére
  - figyelmezteti saját lelkét a jobb isteni körre - ha lehet ide ne térjen
    vissza, ember ne legyen
"Inkább bölcs se vagyok, csak nyavalyás ne legyek"
  inkább méh - szabadság, hattyú - dalolás, művészet szabadsága
"Sziklából született hajdan az emberi test"
  tisztán anyagi, érzéketlen