Irodalom József Attila a, Irodalmi hatások és hangulatváltozások fiatal József Attila költészetében. b, József Attila költészetének motívumai. c, Poétikai és szemléleti átformálódás József Attila kései költészetében. A biblia ismeretvilágán keresztül az avangard irányzat több formája. A Nem én kiáltok című kötetében az eszpresszíónizmus eszközét használja, amelyben zaklatott felszólító mondatok és indulatos kifejezések találhatók. 1924 -ben ismerkedett meg ezzel az avangard irányzattal és több költeménye szól a szegény emberek életéről. Ezekben a költeményekben már feltalálható a népköltészet egyszerűsége, ahogyan közetlen hangon mondja el ezeknek az életét. Ilyen költeménye az Aki szegény az a legszegényebb, Szegényember balladája, Szegényember szeretője című verse. József Attila költészetét ezután a szerelem ihlette. A Vágó Mártához fűződő kapcsolat 1928-ban kezdődött, de ezeket az érzelmeket nagyon hamar korlátok közé kellett szorítani, mert Vágó Márta szülei megijedtek József Attila forradalmi hangjától. Több költemény született ebből, amely József Attila költeményeiben naturalisztikus színekben tűnik elő. Ilyen költeménye a Klázisok. 1929-től már szoros kapcsolata volt a munkásmozgalommal. A Szép Szó közölte verseit, s ezekben a versekben forradalmi hangja szólal meg. Ilyen költeménye a Holtvidék című verse, amely ugyan tájleíró költemény, de a magyar tájat nem úgy írja le, akár azt Petőfinél, akár Arany Jánosnál láttuk. Azok szinte festői színekkel írták le a magyar tájat, amelyet az olvasó a vers olvasásakor maga előtt látott. József Attilának több költeménye tájleíró költemény, de ezeknek politikai mondanivalója van. A holtvidék. A költeményben előbb a táj leírása van ember nélkül, élet nélkül. Az 5. versszakban fordul a mondanivaló az eszmeiség felé, ahol a szegény emberek nincstelenségét írja le. Az utolsó előtti versszak beszél az emberekről, akik csak azt látják, hogy minden az uraságé, és nekik nem maradt semmi. Másik tájleíró költemény a Külvárosi éj és A város peremén című vers is, de ezekben már a nagyváros proletárjai szerepelnek, akik várják a forradalmat és azt a változást, amit akkor József Attila a nemzetközi munkásmozgalomtól remélt. A Külvárosi éj című költemény rapszodikus mozaikszerű költeménynek látszik, de valójában szigorú rend van benne. A harmónia magába foglalja a diszharmóniát is, amely egy új világot és egy új rendet hirdet. Ebben a költeményben szerepel a munkásosztály az illegális mozgalom röpcédulát szóró fiatalja, a rendre ügyelő rendőr, a nyomortanyák rajza és ugyancsak a változást váró forradalmi hang. A másik nagy költeményben: A város peremén címűben az 1. versszak a tájleírás a többi már eszmei politikai mondanivaló. Alapgondolatai "Papok, katonák, polgárok után így lettünk hű meghalói a törvényeknek;" A vers további része felszólítás egy újvilág megteremtésére. b, József Attila költészetének motívumai közétartozik a Bartók című vers is. Ennek a kornak kifejezője költészetben Bartók zenéje volt. Nem értették sokan, de ő meglátta az igazi forrást, amely a sokféle idegen hatással szemben az eredeti a régi ősi magyar jellem hordozója. Más ihletői is voltak költészetének a szerelemben is amint az Óda című versben látjuk. Ezt a verset az Óda-t Lillafüreden írta, ahol a szerelem érzésének naturalisztikus kifejezését látjuk. Az 1930-as évek költészetében megváltozik József Attila hangja és a közeledő háborús veszéllyel szemben a Dunai kis népek összefogására és a német terjeszkedés veszélyére hívja fel a figyelmet. Ilyen költeménye A Dunánál és a Hazám című nagy verse. A Dunánál című költemény is tájleírással kezdődik, de csakhamar személyes kötödésével folytatódik, amikor azt mondja az anyám kun volt az apám félig székely félig román, vagy tán egészen az és a költemény végén az összefogásra való felszólítása következik, mert csak így tudunk megmaradni az elkövetkező viharokban. Befejező sor: "s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés." c, József Attila költészetének és mondanivalójának a változása a 30-as években történt. Motiválta az is, hogy kizárták a pártból és ebből az élményből született meg a Nagyon fáj című versciklus. A Kiáltozás című ciklusban az emberiség szorongó érzése jut kifejezésre, hiszen a 30-as évek politikai mozgalmai egyre inkább ráirányították a figyelmet arra, hogy mi lesz az emberiség és a magyarság sorsa. Az Ars poetica című verse is az emberies élet utáni sóvárgást fejezi ki, ugyanakkor harcos kiáltást sürget minden olyan kérdésben, amelyik az emberiség sorsát érinti. Igazi életet és igaz embert hirdet a költeményben, s mint valamikor a nagy magyar költőelődök, Petőfi is a szabadság és a szerelem alapvető kérdése szorítja le a költő és a költészet fő mondanivalóját. 1937-ben a Szép Szó különszámában jelent meg egy eszmefuttatás, amelynek az volt a címe: "Mi a magyar most." A bevezető József Attilának a Hazám című hét szonettből álló költeménye volt. A költeményt vontatott hosszú bevezető tájleíró sorok kezdik, amikor az éjszakában hazafelé menve látta, hogy az utcán alszanak az emberek, rádöbbent a közösség alapvető kérdésére, a nemzeti nyomorra. Azt jelenti ez, hogy az ország lakóinak nagy része anyagilag is, kulturálisan is olyan mély ponton van, hogy abból csak valami csoda segítheti ki. A 2. szonettben felsorolja a betegségeket, de a lelki depressziót is, amelyek nemzetünk pusztulásához vezetnek. Mindennek az oka a gazdagok és a szegények világa közti felmérhetetlen távolság. A 3. részben a pusztaszeri esetet írja le, amit Kovács Imre régi író a Néma forradalom című könyvében írt meg. Az volt a szokásos jog, hogyha a gazdasági cseléd 32 évig lakik a cselédlakásban, 32 év után magáénak mondhatta azt. Pusztaszeren Palavicsinyi őrgróf mielőtt letelt volna a 32 év, szétverette a cselédlakásokat. Van szó a nyílt szavazásról is, amikor a jegyzőnek a csendőr jelenléte kellett szavazni az emberekre. A 4. részben a kivándorlásról beszél és ez is igen szomorú kép. Az 5. szonett a munkások alacsony béréről szól. A 6. szonettben az agrár túlnépesedés olvasható, miszerint a falu nem tudja eltartani lakóit, azok a városba szivárognak be, hogy az emberpiacokon szerezzenek alkalmi munkákat. A 7. szonett a befejezés, amelyben a szorongató szociális nyomor mellett még a fenyegető német veszélyről is szó van és a költemény felszólítással végződik, amily a költőknek szól, hogy próbáljanak boldogabb életről is írni. A szonett olyan versforma, amelyben a 1. és 2. versszak 4-4 soros az utolsó 2 versszak 3-3 soros. A reneszánsz költészet versformája volt. Az Ars poetica című versében a teljes ember képét rajzolja meg, amelyben az anyagi igénye mellett a dolgozó emberek szellemi, lelki, erkölcsi megbecsülését is követeli. Nyíltan kiáll a társadalmi igazság mellett. Ilyen verse az 1937-ben írt riasztó látomást tükröző Ős patkány terjeszt kórt című verse amelyben leírja, hogy a szellemi és testi nyomor a gépiesedés és a megzavart érzelmek együtt jelzik a vigasztalan világ helyzetét, de ez a hangulat olvasható ki a Kései sirató című és a Kész a leltár című versekből is. 1937-ben írta a Thomas Mann üdvözlése című verset. Amikor ez a modern író Magyarországra jött, hogy felolvasást tartson, de a hivatalos szervek betiltották a felolvasást, József Attila már erősen beteg volt idegileg, Konmuca Flóra volt az idegorvosa, a hozzáírt versekben szinte gyermeki rajongással függ Flórán s ez a ciklus szerelmi költészetének egy külön fejezete. Utolsó költeményei : Íme, hát megleltem hazámat... és a Karóval jöttél... . Mind a kettőben szó van egy jobb világról, amelyre vágyott, de amelyben 1937-ben a Balatonszárszón vonat elé vetett élete már nem élhetett meg semmit.