Az ókori görögök értékredjének tükröződése egy vagy két homéroszi eposz
                                   alapján

       A két homéroszi eposz közül az Iliász a korábbi.Homérosz a trójai
mondakör eseménysorozatából egyetlen, tudatos költői leleménnyel egyetlen
történetet emel ki, s e körül az esemény körül felvillantja az előzményeket
és sejteti a jövedőt is.
      A hírnévért minden nagy homéroszi hős kész mindent feláldozni, akár
az életét is. Akhilleusz esete viszont azt példázza, hogy a hirnév, a
dicsőség mégsem a vitathatatlanul a legnagyobb érték. A hirnévért addig
érdemes mindent megtenni mig mindent el lehet vele nyerni illetőlegmig csak
 az önfeláldozás útján lehet megszerezni. A hirnévért harcoló és a halált
vállaló hősök világának ábrázolása mellett a hasonlatokban, mint egy a kép
peremén megjelenik az egyszerű emberek világa is. Az Iliász a
megbecsülésnek, mint alapvető értéknek kérdéses voltát és ennek az emberi
kapcsolatokban megmutatkozó következményeit ábrázolja. A világot tehát nem
egyszerűen, eszményitve , hanem a maga ellentmondásos valóságában mutatja
be. Nem lett volna teljes azonban az Iliász- költő- világképe, ha az
istenek kimaradtak volna belőle. Az istenek éppen olyanok mint az emberek,
csak egyben térnek el tölünk, hogy ők halhatatlanok. Ahol nincs halál, ott
nem lehet semmit halálosan komolyan venni még az értékeket sem. Hiszen az
emberi élet legnagyobb értékeinek:hirnévnek,bátorságnak,szeretetnek becsét
éppen az élet-halál feszültsége adja meg. Az istenek is dicsőségesek, de
nem azért, mert harcban az életüket kockára tették, mint az emberek.
Homérosz nem a hagyományos hitvilág megörökitése kedvéért ábrázolta az
isteneket