Irodalom
    Endrész software
                                                     Himnusz
                                    Szerkezete és gondolatmenete

I. Az első szakaszban Isten áldását kéri a népünkre, hiszen: "Megbűnhődte
már e nép
                                                                   A múltat
s jövendőt."
II. A második és a 3. szakasz a magyar múlt dicsőítése és a hazai táj
szépsége. Megemlékezik itt a honfoglaló Árpádról a tokaji táj
gazdagságáról, szőlőtermesztéséről, s Mátyás király hada még Bécset is
elfoglalta. A bús szó régi jelentése "fekete". Mátyás fekete seregéről van
itt szó. A pusztulás képei következnek, mikor a tatár és a török
hódításokra emlékeztet. A pusztulás oka a belső viszálykodás, a mindenkori
magyar összeférhetetlenség, mikor a magyar gyilkolja a magyart. Fájdalommal
állapítja meg, hogy a magyar nem érezheti otthon magát a saját hazájában.
-Az a legszomorúbb, hogy annyi szenvedés után sem vívtuk ki a
szabadságunkat.
III. Az utosó szakaszban nagyjából megismétli az elsőt, tehát zárt a
szerkezete, de itt a szánd szót teszi a szakasz elejére, Isten szánalmát
kérve népünkre.
-A vers külön értéke, hogy az Istenfélelem és a hazafiság érzése szépen
összeolvad benne.
-Kölcsey nemcsak bírálja a nemzetet, hanem azonosul vele. Trocheusi
formában készült a vers.
-Erkel Ferenc zenésítette meg, s elmondhatjuk, hogy mind tartalmi, mind
zenei szempontból a világ legszebb himnuszai közé tartozik, és az óda
emelkedettebb formája.
-Vallásos óda: A legrégibb műfajok egyike, már az egyiptomiak, a görögök és
a zsidók is igen kedvelték. Híresek voltak a középkor vallásos himnuszai.
-Ezt a műfajt a romantika karolta fel ismét.
-A himnusz antik vonásai: az ünnepélyes hangnem és az Istenhez történő
fohászkodás. Ez megvan Kölcsey himnuszában is, de romantikus vonások is
megtalálhatók benne: az érzelmi mélység és az ellentétek kedvelése. Pl.:
öröm, siralom, bérc völgy.