8/ e

                                Petőfi Sándor


                     "Kikelet a lyány, virág a szerelem,
                       Kikeletre virítani kénytelen."

                 A népköltészet hatása Petőfi Sándor líráira
                          Petőfi Sándor (1823-1849)

Élete:
1823-ban született Kiskörösön. Apja Petrovics István  mészáros,  anyja  Hrúz
Mária    cselédlány    volt.     Iskolái:    Kiskunfélegyháza,    Kecskemét,
Szabadszállás, Pest, Aszód, Selmec. Pesten a  Nemzeti  Színháznál  statiszta
(16 évesen). Apja elszegényedik ezért munkába  áll.  A  katonaságtól  gyenge
szervezete   miatt    leszerelik.    Pápán    barátságot    köt    Jókaival.
Vándorszínésznek áll.  Pozsony - országgyűlési tudósítások.  A Pesti  Hírlap
segédszerkesztője lesz. 1846: Tízek Társaságának  tagja  -  márciusi  ifjak.
1848.  március.  15.:  Elszavalja  a   Nemzeti   dal-t.    Csatlakozik   Bem
seregéhez, majd a segesvári csatában meghal.  (Egyes feltételezések  szerint
még sokáig élt Szibériában.)

Borozó:
 - 1842
 - A bor:
    - Megváltoztatja az életet
    - Segítségével:
      - Meg lehet tanulni feledni
      - Ki lehet nevetni a világ zordságát, baját
      - Verseltek a költők
 - Bohókás a vers hangulata
 - A költő még a halált is kigúnyolja
 - A vers még Petrovics néven jelent meg az Athenaeumban

Szerelem, szerelem:
 - 1843
 - parasztvilág őszinte megnyilatkozása
 - szerelmes pásztorlegényről szól

Falu végén kurta kocsma:
 - 1847
 - Tudatosan a népiesség korszaka.
 - Életkép, egyes szám harmadik személy.
 - A nép eszményített, ezzel politikai felfogása (gazdasági és jogegyenlőség
   a  jobbágyságban)  jelenik  meg  (a  kocsmában  mulatozó   legények   nem
   hallgatnak az uraság parancsára,  de  a  szegény  lány  egyszerű  kérését
   teljesítik).
 - Értékként jelenik meg az emberi együttérzés és az egyszerűség.