7/ d Vörösmarty Mihály "Öröm- s reménytől reszketett a lég, Megszülni vágyván a szent szózatot" Vörösmarty Mihály költészetének romantikus jellemzői Vörösmarty Mihály (1800-1855) Élete: 1800. december 1-én született a Fejér megyei Pusztanyéken köznemesi családban. 1811-ig otthon tanult, majd gimnáziumi tanulmányait Székesfehérvárott és Pesten végezte. Aztán apja halála után (1817) a Perczel családnál vállalt nevelői állást, a családja eltartása miatt. Később beiratkozott a pesti egyetemre. A költő beleszeretett tanítványai nővérébe, Perczel Etelkába. Érzelmeit nem vallotta meg, mert társadalmi helyzetük annyira különbözött, hogy Vörösmarty nem kérhette meg az előkelő lány kezét. 1843-ban vette feleségül Csajághy Laurát. 1837-ben Toldyval és Bajzával létrehozza az Atheneum folyóiratot. A forradalom és szabadságharc idején az Ellenzéki Kör és a Közcsendi Bizottmány tagja, Kossuth híve (Szabad sajtó, Harci dal). Követi a kormányt Szegedre, majd rövid ideig tartó bujdosás után kegyelmet kap. Miután kegyelmet kapott, gazdálkodásba fogott Fejér megyében, majd szülőfalujában. Betegség érte utol, ezért Pestre költözött. Itt halt meg 1855. november 18-án. Emlékkönyvbe: - 1849. 10. 10 - a világosi fegyverletétel után íródott (ekkor már bujdosnia kellett) - a kor divatja: emlékkönyvbe írogatni - a cím ellenére nem emlékkönyvbe való mű - ha nincs hazája, akkor világ sincsen - képes lenne koldulni egy kis reménysugárért (ezért eszét is odaadná) - megszólítja a lányt, hogy imádkozzon, mert Isten meghallgatja - az országért érzett fájdalma van benne Az emberek: - 1846. május előtt - galíciai felkelés - Habsburg Birodalomhoz tartozott lengyel nemesség függetlenségi harcot indított az elnyomás ellen, a lengyel nemeseket fellázította a Habsburg Birodalom. A jobbágyok miatt leverték a szabadságharcot - minden verse aktuális eseményekhez kapcsolódik. Mindig általánosít és elvonatkoztat. Összekapcsolja a világ sorsával a magyar sorsot - a vers felépítése lefelé haladó > egyre jobban belezuhan a pesszimizmusba > a vers végén, kétszer írja a refrént ("Nincsen már remény") - számozza a versszakokat > nem lát egységet > nem volt közös nemzeti cél, amiért küzdöttek volna - a lírai alany a világ nevében szólít fel, a címzetteket T/2-ben szólítja meg - az emberiség történelméről, a nemzetekről szól = kudarcok sorozata - emberfaj = sárkányfog - vetemény > költői szóalkotás - 1. versszak: - a remény lenne legfontosabb, de mivel nincs, ezért teljesen kilátástalan minden - 2. versszak: - az ősök hibáiért mindig az utódok bűnhődnek - a mese itt iszonyú és rettenetes - a törvény nem tartatta be az igazságot, újra ölt > "Bukott a jó, tombolt a gaz merény." - 3. versszak: - egyes emberekre nem vonatkozott a törvény - kulcsszó: MUNKA > gyilkolás képével kapcsolódik össze - az ember kérkedett, ezért hiúvá vált - az emberek egymást kezdték el pusztítani - "mar" > állatokra jellemző > elállatiasodott az emberiség - 4. versszak: - megvalósult a béke, de nem hozta el a pozitív változásokat, amiket kellett volna - "szapora" > elállatiasodtak az emberek (meggondolás nélkül szaporodnak) - azért van béke, hogy a dögvész több embert tudjon elpusztítani - a Föld sem az embereké, hisz már sírnak sem jó - 5. versszak: - hiába dús a föld, nyomor, szegénység és szolgaság van > a költő megkérdezi, hogy törvényszerű-e, hogy így legyen, Hiányzik ez erő és az erény - 6. versszak: - hiába van eszük az embereknek, ha rosszra fordítják azt - "állat" > szegények; ördög > elnyomók, kizsákmányolók - "Ez őrült sár, ez istenarcú lény." > bibliai utalás > az emberélet kettős - 7. versszak: - a pesszimizmus csúcspontja > az ember fölösleges a Földön, csak terhet jelent - testvérgyűlölés > bibliai motívum (Káin és Ábel) - az ember minél többet tanul, annál nagyobb bűnt képes elkövetni > örökérvényűvé teszi az egész verset Előszó: - 1850-51 telén (?) írta Balacskán - a világosi fegyverletétel tragédiáját dolgozza fel, de gigantikussá növeszti a tragédiát - 1845-ben megírta a Három rege című művet, ez annak az előszava. A művet Batthyány Emmának ajánlotta (Batthyány lánya) - "Midőn ezt írtam, ..." > a Három regé-re vonatkozik - a Három rege 1851-ben megjelenhetett, míg ekkor még nem jelenhetett meg nyomtatásban az Előszó. - 1865-ben jelent meg első nyomtatásban - tavaszból indul és tavaszba érkezik > a vers egy kozmikussá növelt év alatt játszódik - a boldog tavaszból egy hazug, árva tavaszba jutunk - egy zaklatott látomás - minden sornak szimbolikus értelme van - a nemzet történelmét párhuzamba állítja az évszakok változásával - 1-10. sor: - a reformkor (ünnepi tavasz) derűs, bizakodó, lelkes - mindenki munkalázban élt, és öntudatos volt: - "Küzdött a kéz, a szellem működött, ..." - a szív és az ész összefog: - "Lángolt a gondos ész, a szív remélt, ..." - a magyarság sorsa összefonódik az emberiség sorsával - 11-18. sor: - a várakozás, türelmetlenség a jellemző - nyár "van" - vihar előtti csend - 19-33. sor: - kitört a vész > a zsarnokság, véres harc, elnyomás - irtózatott képek > megszemélyesíti a katasztrófát, azaz a vihart - az emberek a játékszerévé váltak a zsarnokságnak - 34-41. sor: - előjött a halál, tél van - a Földet megszemélyesíti: - "egyszerre őszült meg, mint az Isten" - az ember félig isten, félig állat - 42-49. sor: - "vendéghaj" > paróka - üvegszem > a tavasz nem lesz az igazi, ez csak egy áltavasz lesz - csak hazudják a boldogságot - "vén kacér" > tavasz - a Föld új tavaszra készül ? a boldog tavasz nem jöhet el többé - a végén kérdés > nyitva hagyja a verset > nyugtalanságban hagyja a népet - 4 egység: dicső múlt > a forradalom előtti idő > a bukás időtartama > a jövő - 3 szakaszra tagolódik > Háromtagú hídforma A vén cigány: - 1854. július - augusztus (?) - Vörösmarty utolsó befejezett verse - rapszódia - logikai összefüggések nem nagyon vannak, inkább csak merész képek - a cigány feladata az, hogy feledtesse a gondot és a bánatot - a vén cigány = Vörösmarty - bordal-kerete van: az első versszak és a refrének miatt - sírva vigadás hangulata van - önmegszólító vers - végső "pánikban" íródott, ez volt az utolsó kifakadás - ahhoz, hogy utoljára megszólaljon, ahhoz le kell győznie a fájdalmát - segítsége a zene és a bor - durva képek: - a vér forrása - "rendüljön meg a velő agyadban" - üstökösként szikrázó szem - zengő zivatarhoz hasonlatos - aktuális történelmi utalások: "Háború van most a nagy világban" - elfojtott sóhajtás, dörömbölés, zokogás - nem csak az emberiség tragédiáját, hanem a nemzetiségét dolgozza fel - Vörösmarty a saját korának borzalmait párhuzamba vonja az emberiség történelem előtti biblikus és mitológiai nagy tragédiáival - optimistább hangulat jön elő - a távol-jövőben eljön a megtisztulás - egyszer lesz még béke, de csak akkor, ha megszűnnek az ellentétek - megváltozik a refrén - ódai magasságokba emelkedik