11/ d

                               Mikszáth Kálmán

 "Aki az erdő fáitól, a sziklától, a zuhogó pataktól és a vándorló felhőktől
          kéri kölcsön a gondolatokat, az nem fogy ki soha belőlük"

    Mikszáth Kálmán novelláinak témavilága és művészi sajátosságai néhány
                          novella elemzése alapján
                       Mikszáth Kálmán  (1847 - 1910)

ÉLETE:
 - 1847. január 16-án született Szklabonyán (Nógrád megye) - későbbi fontos
   szerep
 - Pesten jogi egyetemre jár, de diplomát nem szerez (1866-1870)
 - 1871: Mauks Mihály főszolgabíró mellett esküdt, Balassagyarmaton -
   megismerkedik Ilonával (72-ben megkéri a kezét - család elutasítja), a
   szülök tudta nélkül 73-ban összeházasodnak -78-ban felbontják
 - Pestre költöznek, több lapnak is ír (Magyar Néplap szerkesztője)
 - 1874 - kétkötetnyi saját novellagyűjtemény
 - később a Szegedi Napló szerkesztője
 - 1880 - ismét Pest: Pesti Hírlap - országgyűlési képviselő
 - 1881 - két új kötet: Tót atyafiak, A jó palócok
 - 1882 - ismét elveszi Ilonát
 - tagja: Petőfi Táraság, Kisfaludy Társaság, MTA
 - 1910. május 16-án a pesti Vigadóban az ország nagy pompával ünnepelte meg
   írói pályájának negyvenedik évfordulóját, két hét múlva Mikszáth hirtelen
   meghalt (május 28.)

Jó palócok:
 - Bede Anna tartozása:
    - A gyermetegen naiv vallásos hitre, a túlvilág népies elképzelésére
      épül a novella
- Annát orgazdaság vétsége miatt félévi fogságra ítélte a bíróság, de a
 lány közben meghalt
- Az idézésen húga, Erzsi jelenik meg, hogy nővére helyett letöltse a
 büntetést
- A kislány ártatlan tisztaságával, arányos termetének bájával surran be a
 komor bírósági terembe, s felvillanyozza a fáradt, közönyös bírákat
- A család úgy akarja megteremteni a meghalt lány nyugalmát a túlvilágon,
 hogy jóvá teszi azt a bűnt, amelyet Anna szeretője miatt követett el: az
 anya kifizeti a kárt, Erzsi pedig a vármegyénél szenvedi el helyette az a
 fél évet
- Erre persze nincs törvényes lehetőség
 - A néhai Bárány:
    - A történet helyszínei is utalnak arra, hogy a szereplők ismerik
      egymást:
      - Bodokon harangoznak az elbeszélés kezdetén
      - A Bágy vize árad ki
      - Majornok, Csoltó környékét sújtotta a felhőszakadás
      - Majornokiak a Baló család tagjai
      - Bodokon lakik Sós Pál uram, az álnok nagygazda
    - A novella cselekményének időpontját is megismerhetjük:
      - Azon a napon indul a történet, amikor Bodokon harangszóval akarják
        elhárítani a közeledő veszedelmet, a vihart
    - Az idő múlása az események sorrendjét követi:
      - A derengő hajnalban még látják az emberek a hömpölygő patakban úszó
        tulipános ládát, rajta a kis bárányt, de Sós Pál kertjénél nyoma
        vész mindkettőnek
      - Másnap, majd napokon keresztül suttog a falu népe erről, és hetek
        telnek el, mire elindul Baló Mihály két lánya utánajárni a
        híreszteléseknek
    - Népmesei motívumok népi hiedelmek, mesemondói-írói rendszer jeleníti
      meg a Palócföld népének életét, gondolatát, érzelmi világát
    - Népmesei elemek:
      - A láda és a bárány keresésének története
      - A szereplők hárman vannak
      - A legkisebb, a gyenge gyermek deríti ki az igazságot
    - Népi hiedelmekre utal:
      - A harangszó erejébe vetett hit
      - A vihar Isten haragjának megnyilvánulása
      - A félelmetes jelenséget, talán a "fönségesen" rezgő harangzúgás
        képes eltéríteni a falu fölül.
    - Az élő naturális világ, a természet növényei, állatai
      megszemélyesítésekkel emberi tulajdonságot kapnak:
      - Szaladnak a búzavetések
      - Megállnak a kukoricavetések
    - Ezek a hangulati leírások előkészítik a feszültséget
    - Az írói kiszólások sejtetik az író együttérzését, rokonszenvét a
      szegények iránt.
    - A párbeszédek fokozzák a drámai feszültséget.
    - Az utolsó jelenet helyzete csattanóval zárul, győz a népmesei igazság,
      a szegények előtt megszégyenül a gazdag ember

Tót atyafiak:
 - Az a fekete folt:
    - A cím a történet végére utal > leég az akol
    - Jelen idővel indul, a végén átvált múlt időre, mert így legendává
      emeli a történetet
    - Eltávolítja magától a történetet
    - Olej Tamás:
      - Főszereplő
      - Juhász > természetben él > kevés ember
      - Rideg, közönyös, magányos, büszke
      - Felesége meghalt > temetésén nem sírt > nem volt képmutató, hanem
        magába fojtotta az érzéseit, de ennek ellenére szerette a feleségét
        > hallucinál: hallja a felesége hangját
      - Felesége halála után megváltozik az otthona is
      - Kapcsolata a lányával:
         - A lány feladata ellátni a női munkát
         - LÁTSZÓLAG nem igazi érzés van közöttük
         - Az érzések előkerülnek, amikor valamit kockára kell tenni
         - Amikor választani kell, hogy a lánya, vagy a birtok, akkor a
           lányával marad
      - Alku: ha Olej odaadja a lányát, akkor a herceg nekiadja a birtokot
    - A történet fordulópontja:
      - Olej Tamástól elrabolják a lányát > Olejnek lelkiismeret-furdalása
        támad > a bolytárt küldte el hogy tisztázza  a helyzetet > nem
        sikerül > felgyújtotta az akolt > TISZTÍTÓTŰZ
 - Lapaj, a híres dudás:
    - Lapaj:
      - Természetben él, elzárva az emberektől
      - Magának való, egyszerű ember
      - Mogorva, magányos
      - Soha nem szeretett senkit > érzéketlen
    - 2 anekdotát mesél el:
      - A duda története
      - Szűr (halina) története
    - Talált csecsemő:
      - Ellentétje Lapajnak
      - Ártatlanság, tisztaság, védelemre szorul
      - Rámosolyog Lapajra > Lapaj rájön, hogy őt is szereti valaki a
        világon
    - Kedvenc kis bárány > duda:
      - Mindent megért neki
      - Szépen tudott játszani rajta > benne volt a bárány lelke, azért
        szólt szépen
      - Lapaj társának tekinti
      - Végül megválik tőle, hogy egy idegen gyermeknek megmentse az életét
        vele > Lapajnak mégis nagy szíve van