9/ d

                                 Arany János

                       "Kertészkedem mélán, nyugodtan,
                         Gyümölcsfáim közt bíbelek;"

                    Arany János lírája az 1850-es években
                           Arany János (1817-1882)

Élete:
 - Nagyszalontán született
 - Édesapja földműves volt
 - Gyermekkorában sokszor és sokat betegeskedett. Túlságosan érzékeny,
   félénk, visszahúzódó természetű.
 - Korán adta fejét a bölcs tudományokra.
 - Már három éves korában apja tanította olvasni.
 - 1823-1833: nagyszalontai iskolában tanult. 14 évesen segédtanítói állást
   vállalt.
 - 1833 őszén a debreceni kollégiumba ment tanulni, de egy félév múlva
   Kisújszállásra került segédtanítónak.
 - 1835 tavaszán visszatért Debrecenbe és befejezte a félbeszakadt tanévét.
   Ezután örökre felhagyott iskolai tanulmányaival.
 - 1836 febr. beáll színésznek. Színészkedése alatt apja megvakult, anyja
   pedig meghalt
 - 1836-1839: Szalontán a magyar s latin grammatikai osztályokat tanította.
 - 23 évesen elvette Ercsey Juliannát. Házassága után végleg leszámolt
   mindenféle művészi ábránddal. Két gyerekük született.
 - 1845. július: elkezdte írni Az elveszett alkotmány című művét, melyet
   beküldött a Kisfaludy Társaság által meghirdetett pályázatra. Az első
   díjat elnyerte de ekkor még nem vált híressé.
 - A nagy sikert a Toldi hozta meg számára. 1846-ban írta ezt az újabb
   pályázatra. Neve 1847-ben vált ismertté az irodalmi közvélemény előtt.
   Petőfi lelkes rokonszenvét elnyerte. 1847-ben írta meg a Toldi estéjét.
 - 1848. június elején megindult Nép Barátja című lapnak egyik szerkesztője
   lett.
 - Nagykőrösre ment ahol közel tíz évet töltött tanárként.
 - Az epehólyag körüli tályoga 1870-ben a hasfalon kitört és élete végéig
   megmaradt egy állandóan gennyedző sipoly, nyílt seb.
 - 1860 őszén Pestre költözött.
 - Felajánlották neki a Kisfaludy Társaság igazgatóságát. Elvállalta.
 - 1865-ben az Akadémia titoknoka később főtitkára lett.
 - Legfőbb csapás számára egyetlen leányának, Juliskának decemberben
   bekövetkezett halála.
Letészem a lantot:
 - 1850
 - Lant = költészet
 - Bús-komor
 - A múlt (reményteli, értékes)  párhuzamba vonható a jelennel (sivár,
   magányos)
 - A 4. versszakban átvált a T/1-re
 - Nemzetet és hazát dicsőítették
 - A költészet babérkoszorújáról van szó
 - Sok kérdés > sok bizonytalanság tükröződik
 - Nehéz már verselni
 - Önmagáért írna, de már nincs aki buzdítaná
 - "Ha a fa élete megszakad,
   Egy percig éli túl virága!"
 -  A vers számvetés az életével

Kertben:
 - 1851
 - Elzárt, bekerített terület > kert > költő
 - Idilli hangulatú kertben elbíbelődik
 - Egész életet felvonultatja: bölcső > hitvesi ágy > halál
 - Csecsemő korától meghatározott sorsa
 - Az 5. versszakban ugyanazzal a sorral kezd, mint az 1. versszakban
 - Fák sebei = saját lelki sebei
 - Közönyös a halállal szemben
 - A társadalom közönye jelenik meg
 - A polgárosodó Magyarország jellemzése
 - Az embereknek nincs szavuk, beleszólásuk
 - Az emberek már a saját barátjukkal sem foglalkoznak
 - Világ = összezsúfolt táncterem
 - Ember = hernyó > célja: "mindig előre mászni"
 - Vén kertész = halál
 - Az emberek sorsa változatlan marad
 - Nem teljesen pesszimista a vers
 - 1-4. versszak: falusi életkép szerű
 - 5-7. versszak: átvált kemény társadalom kritikává

Ősszel:
 - 1850
 - Énképpel indul
 - Homéroszt és Ossziánt emlegeti
 - Egymással szembeállított képek: a világosi fegyverletétel előtti idő ?
   világosi fegyverletétel utáni idő (jelen)
 - Múlt > idilli, harmonikus állapot, költői harmónia, görögös teljesség
   jellemző, felszabadultság
 - Jelen > minden negatív: káosz, nincs harmónia, egyhangúság jellemzi az
   életet > "A nappal egy világos éj" > nappal = éj > Osszián ködös,
   homályos énekével jellemzi

Visszatekintés:
 - 1852
 - Aranytól szokatlan módon kitárulkozik
 - Visszatekintés az egész életére, a születésétől kezdve
 - Irónia is van benne
 - 1. versszak:
    - Az élet nem a születésből kezdődik > az élet akkor kezdődik, amikor
      képes értelmes cselekedeteket végrehajtani
    - Sajka (hajó) > Mózes > hozzá hasonlítja az életét
 - 2. versszak:
    - A születése pillanatában is gondokkal kellett szembenéznie
    - Az élet előbb tanította meg sírni, mint nevetni
    - Élet örömei = boldogsággal teli pohár > sosem bírta el > sosem volt
      igazán boldog
    - Szinte nem is volt gyermekkora
 - 3. versszak:
    - Próbált boldog lenni, de nem sikerült
    - Rózsa = szerelem
    - Keres egy társat
    - Félt, ha boldog lehetett volna
 - 4. versszak:
    - Nem merte vállalni a függetlenséget és a szabadságot
    - Harcolt érte, de félt is a szabadságtól
    - Költő = vad, aki belegabalyodik a hálóba
 - 5. versszak:
    - Álmait nem valósította meg
    - Légvár = ábránd
 - 6. versszak:
    - Nem elég erős a halálhoz, de az élethez sem
    - Az utolsó pillanatban felfedez valami reményt
 - 7. versszak:
    - az egyetlen szalmaszál a családja
    - úgy érzi, hogy halála már nincs messze