Irod.3                      Csokonai Vitéz Mihály

        A XVII.századi gondolkodók a gondolkodás szabadságáért küzdöttek.An-

gol filozófus pl.:Bacon.A tapasztalat ismereteink fô forrása.A francia
Descar-
tes `gondolkodom tehát vagyok`.A józan ész mindennek az alapja.A
felvilágoso-
dás legnagyobb alakjai Montesqieu,Voltaire,Rousseau egyházellenesek.Ezek a
nagy gondolkodók készítették elô a nagy francia forradalom eszmei
fordulatát.
Több irodalmi stílusirányzzt is létezett ekkoriban,egymással párhuzamosan.
Klasszicizmus kb.1630-1830-ig maghatározza az európai
építészetet,festészetet,
zenét,irodalmat.Az antikvitás mµvészi tökéletességéhez tér vissza,de
mereven
értelmezi a mµvészi szabályokat.Eszménye a szép,amely erkölcsileg
nemesít.Ked-
velt mµfaja az óda,eposz,tragédia.(Goethe,Schiller).Szentimentalizmus a
XVIII-
XIX.században terjedt el,érzelmek lelki folyamatok ábrázolása.A természet
me-
nedék a kegyetlen társadalommal szemben.Fôhôsei erkölcsileg nemes,de
passzívan
szenvedô alakok.Rokokó a barokk miniatürizált
változata,kecses,könnyed,ugyanak-
kor túldíszítetten cikornyás stílus.Az antik örömkulusz.Kedvelt színei az a-

rany és a fehér.Mindezen gondolatok és stílusok nagy szintetizálója
Csokonai
Vitéz Mihály.
        1773-ban született Debrecenben.Lelkész nagyapja,apja
borbél;y,seborvos
anyja polgárlány.Iskolája a debreceni református kollégium 1780-1795-ig.Már
se-
gédtanító,mikor eltanácsolják az iskolából a magyar jakobinus mozgalommal
való
szinpatizálása miatt.Sáropatakon jogot tanul,utána megismeri
szerelmét,Vajda
Juliannát.Verseinek Lillája.A lány szülei megtiltják,hogy
összeházasodjanak.
Lillát egy módos kereskedôhöz adják.
        1799 Csurgón segédtanító.Elméleti munkákat ír pl.:A verscsinálásról
kö-
zönségesen.Hazatelepü Debrecenbe,alkalmi verseket ír,nyomorog.1805
januárjában
tüdôgyulladásban meghal.Költészete,témakörei:nagy gondolati filózófiai
költe-
mények,pl.:Estve,szerelmi lírája.Népies költemények pl.:Szerelem a
csikóbôrös
kulacshoz.
        Az estve:(II.sz.gy.62-65.old.)Végleges formáját 1794-ben érte el,de
a
leíró részek kötelezô iskolai versgyakorlatként már évekkel ezelôtt
elkészül-
tek.A mµ legfontosabb üzenete:`Az enyém a tied mennyi lármát szüle,miolta a
miénk nevezet elüle.`(Rousaeau gondolatait viszhangozza)
        A vers szerkezete:-Harmónia a természetben
                          -Diszharmónia a társadalomban
                          -A természet menedék,a vers stílusszintézis.A
beve-
zetô képsor barokk,aztán rokokó.A második emelkedô rész a klasszicista
forma-
fegyelmet követeli.A harmadik szentimentalista alliterációk.A második
részben
negatív jele a jellemzés.Verselése ütemhangsúlyos,négyütemµ 12-es
párosrímµ.
Rokonverse a konstancinápoly,amelyben a váltásos vakbuzgóságot tanusítja.
        Szerelmi líra:Több lányhoz is írt verseket,de ezeket késôbb mind
beik-
tatta a Lilla versek közé.A Lilla dalok kötetben 1805-ben jelent
meg.Elôször
a boldog szerelem dalai szerepelnek,azután a bánat,reménytelenség
versei.Stí-
lusszintézis jellemzi,rokokó könnyedség és népdalhang egysége A tartózkodó
kérelem.Alakmetaforája a tµz és a szerelem azonos.Bimetrikus
verselés.Jelleg-
zetesen görög hagyományokat követô a Boldogság c.verse.Az Anacreoni dalok
kö-
tetben már 1803-ban megjelent.Lilla és a költô boldogságáról szól.Egy
lelki,
esztétikai szerelmi élmény átélt idôtlen örökké tartó jelenben való
lebegés.
A költôi életérzés:Epikureizmus.