17/ c

                                József Attila

                 "...s mi borzadozva kérdezzük, mi lesz még,
                   honnan uszulnak ránk új, ordas eszmék"

      József Attila az erőszak ellen szabadon választott versek alapján
                          József Attila (1905-1937)

Élete:
 - 1905. április 11-én született Budapesten
 - Apja szappanfőző munkás, 1908-ban kivándorolt Amerikába, valójában
   azonban csak Romániáig jutott el.
 - Anyja Pőcze Borbála szabadszállási parasztlány.
 - Attilát kiskorában Öcsödre adták nevelőszülőkhöz, 7 éves korában került
   vissza Pestre, ahol csavargó életet élt.
 - 1919-ben anyja meghalt, dr. Makai Ödön vette Attilát pártfogásába.
 - Makón járt gimnáziumba.
 - 17 éves korában jelent meg első verseskötete, Juhász Gyula segítségével.
 - Egy ideig Szegeden volt egyetemista magyar - francia szakon.
 - 1925-ben Bécsbe utazott.
 - 1926-ban sikerült Párizsba is kijutnia.
 - 1927-ben érkezett vissza Magyarországra, egy ideig állás nélkül volt.
 - 1930-ban bekapcsolódott az illegálisan működő Kommunista Párt munkájába.
   Itt ismerkedett meg Szántó Judittal, aki néhány évig élettársa is volt.
 - 1935-től lappangó idegbetegsége egyre többször tört elő, az orvosi
   kezelések nem segítettek rajta..
 - 1936-tól a Szép szónak a társszerkesztője.
 - 1937-ben egy tehervonat halálra gázolta

Kötetei:
      - 1922: Szépség koldusa
      - 1925: Nem én kiáltok
      - 1929: Nincsen apám, se anyám
      - 1932: Tiszta szívvel
         Klárisok
         Medáliák
         Külvárosi éj
      - 1934: Medvetánc
      - 1936: Nagyon fáj

Szerelmek:
 - Vágó Márta: jómódú család lánya, de az apuka feltétele: 1 évig  Angliában
   kell tanulnia lányuknak. Ezalatt az  egy  év  alatt  József  Attila,  aki
   kívánta a szeretetet, leveleiből a  diszharmónia  tükröződik,  nem  tudja
   megemészteni, hogy nincs vele.
 - Szántó Judit: ő bírta a legtöbb ideig ezt  az  anyai  szeretetet,  később
   könyvet is írt József Attiláról, szerelmükről.
 - Kozmutza Flóra:  később  Illyés  Gyula  felesége.  Modern  nő.  Diplomás,
   tanult, a Gyógypedagógiai Főiskola igazgatója volt. Flóra szeretett volna
   segíteni József Attilán.  Legutolsó  csalódását  József  Attilának  Flóra
   jelentette.
Klárisok:
 - 1928
 - A Márta-szerelem legharmonikusabb szakaszában íródott
 - A mű harmónia és diszharmónia állandó egybejátszása: a szerelem és a
   halál, a szép és a rút, az idilli és a groteszk, az elégikus és az
   ironikus egyaránt, egy időben van jelen.
 - Az ellentétesség és a párhuzamosság a szervező elve a műnek.
 - Szerkezetileg 2 részre osztható:
    - Az első két szakasz az ellentétességet feltáró állapot rajz
    - A második kettőben az időbeliség is lényegi, az elmúlás képzete is
      központivá válik.
 - A szöveg névszókból és névelőkből áll
 - Népi elemeket tartalmazó, "bartóki" jellegű dal
 - Az alapellentétet képileg-tartalmilag a "klárisok a nyakadon" és a
   "kenderkötél nyakamon" sorpárok fejezik ki.
 - A szépség ellenpontjaként a kiélezett groteszk jelenik meg.
 - A Márta-szerelem nem eleve reménytelen, a vonzalom kölcsönös, a férfi
   mégis "tudja" és "érzi", hogy túl nagy köztük a társadalmi távolság,
   kapcsolatuknak nincsen jövője.
 - A "rózsa a holdudvaron" sor a különleges női szépség hangulati
   megfogalmazása.
 - A "kenderkötél leginkább a reménytelen szerelmes öngyilkossági szándékára
   utalhat.

Óda: (1933)
 - Szakított Judittal > magánélete romokban
 - Írói kongresszuson vett részt Lillafüreden > megpillant egy fekete hajú
   és szemű nőt > hozzá írta, korábbi szerelmeit is belefoglalva
 - Keresi az élet értelmét
 - Versszakok meg vannak számozva > 5 tétel + 1 Mellékdal
 - Helyzetképpel indul: magányos férfi ül a sziklafalon
 - Lelke csendes, mintha meghalt volna
 - Felszínre kerülnek gyermekkora emlékei
 - Mindenben a nőt látja
 - 1. tétel:
    - 1. fele: statikusságot, nyugodtságot sugárzó igék
    - 2. fele: mozgalmasságot fejeznek ki az igék
 - 2. tétel:
    - 1. sor: kifakadás > szerelmet vall a nőnek, továbbá köszöni, hogy
      segített neki  kimondani azt, ami a szíve mélyén volt
 - 3. tétel:
    - Anaforával indul
    - Nő-férfi viszonyt az anya-gyermek kapcsolathoz viszonyítja
    - A verem nem érez, a lélek igen
    - A költő annyira szereti a nőt, mint életét; a nő minden pontjára
      emlékszik, ezt hasonlatokkal támasztja alá
    - Olyan, mintha hallaná beszélni, mikor nincs is ott
    - Utalás: fellobbanó, ellobbant szerelmek > nővel való szerelem
    - Az előző nőkre utal a csókkal, mert ezt a nőt nem csókolta meg, nem
      volt viszonyuk
    - Még a nő kezén lévő erezetre is emlékszik
 - 4. tétel:
    - Kérdéssel indít: maga előtt is szégyenli, hogy ennyire megbabonázta a
      nő
    - Eleinte a nő lelkét boncolgatja, majd teste apró részleteibe mélyül
    - Arcpirulás biológiai okait taglalja
    - A nőt istenként tiszteli > a "méh áldott gyümölcse"-vel utal Szűz
      Máriára
    - A nő egymagában megtestesíti a világmindenséget
 - 5. tétel:
    - Készül a halálra, de szervei lázadnak, míg látja a nőt
    - Burkoltan utal a testi kapcsolatra
 - Mellékdal:
    - Stílusban nem illik a versbe
    - Külön, önálló versnek is tekinthető
    - Feloldódik az eddigi feszültég
    - Hiányzik a magabiztosság > 3x ismétli a bizonytalanságot kifejező
      "talán"-t
    - Legvégén újra megjelenik a költő
    - Teljes egymásra találással zárul le