7/ c Vörösmarty Mihály "Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar;" A Szózat részletes elemzése Vörösmarty Mihály (1800-1855) Élete: 1800. december 1-én született a Fejér megyei Pusztanyéken köznemesi családban. 1811-ig otthon tanult, majd gimnáziumi tanulmányait Székesfehérvárott és Pesten végezte. Aztán apja halála után (1817) a Perczel családnál vállalt nevelői állást, a családja eltartása miatt. Később beiratkozott a pesti egyetemre. A költő beleszeretett tanítványai nővérébe, Perczel Etelkába. Érzelmeit nem vallotta meg, mert társadalmi helyzetük annyira különbözött, hogy Vörösmarty nem kérhette meg az előkelő lány kezét. 1843-ban vette feleségül Csajághy Laurát. 1837-ben Toldyval és Bajzával létrehozza az Atheneum folyóiratot. A forradalom és szabadságharc idején az Ellenzéki Kör és a Közcsendi Bizottmány tagja, Kossuth híve (Szabad sajtó, Harci dal). Követi a kormányt Szegedre, majd rövid ideig tartó bujdosás után kegyelmet kap. Miután kegyelmet kapott, gazdálkodásba fogott Fejér megyében, majd szülőfalujában. Betegség érte utol, ezért Pestre költözött. Itt halt meg 1855. november 18-án. Szózat: - 1836 - félelem és rettegés a korban - a magyarság szakít a Bécsi udvarral - versformája: - skótballadaforma - rímelése: - XAXA > félrím - jambikus vers (jambus: U -) - a sorok váltakozó hosszúságúak > megtöri a dallamosságot + zaklatottá válik a mű - a rímelő sorok után általában áthajlás van - nincs áthajlás a 6., 10. és a 11. versszakban, mert mondani való szempontjából eltérnek a többitől - szimultán verselés jellemzi - a versforma erős zaklatottságot és belső feszültséget teremt - szózat: - eredetileg felhívás vagy kiáltvány a magyar nemzetnek - szerkezete hasonlít egy szónoklat felépítéséhez - legfontosabb tétele a felhívás > utána évek sorozata követi, melyek egyre erősebbek lesznek - Vörösmarty E/2-ben beszél, ami egyenlő a magyar nemzettel > hatása: mindenkihez egyenként szól > személyesebb lesz a kontaktus - Belső vita: - remény ? reménytelenség - jövőbe vetett hit ? hitetlenség - 1. versszak: - két metafora, melyekhez 2 ige tartozik: - bölcső - ápol - sír - eltakar - az egész életet a hazáért kell élni - 2. versszak: - egy parancs fogalmazódik meg > Magyarországon kívül nem lehet élni > a nagyvilág nem lehet otthona a magyaroknak: - haza ? nagyvilág - ellentétek: - a haza védelmez és befogad ? a nagyvilág kirekeszt - áldjon ? verjen - élned ? halnod - "vagy verjen" > a vers első alliterációja > rá esik a hangsúly - a sors szerepe: - a sors kiszámíthatatlan és indokolatlanul vagy áld, vagy ver > szembe kell szállni a sorssal - 3-4-5. versszak: - végigveszi a magyarság történelmét (Árpád, Hunyadiak...) - hősies küzdelem a sorssal szemben - az "ez" és az "itt" közelre mutató névmás kétszer ismétlődik, ez fokozza az indulatokat - fokozódik az alliterációk száma: - "melyhez minden" - "honért hős" - "küzdtenek", "elhultanak" > régiesnek tűnő múlt idejű igék > ünnepélyességet, komolyságot ad a stílusnak, megrendült büszkeséget rejt a sorok közé - úgy tűnik, mintha a múlt folytatása a jelen lenne - a végzettel való szembeszállás következménye veszteségekkel jár: "S elhultanak legjobbjaink A hosszú harc alatt." - ellentét: a haza fennmarad, akárhányan is halnak meg - 7. versszak: - idősík váltás: átvált a jövőbe, mostantól a múlt és a jelen már csak 1- 2 utalásban van jelen - kérdések: - folytatható-e a szenvedés, ami már 1000 éve tart? - van-e értelme az áldozatnak? - van-e értelme annak, hogy az ész, erő akarat összefogjon? - hogyan alakuljon a jövő? - a költő csak élet-halál ellenpontokban tud gondolkodni, nincs más választása a magyarságnak - 8. versszak: - a kép felgyorsul - szükség van egy jobb kor eljövetelére (a költő ezt nem látja tisztán) - ellentét: - jobb kor ? élet-halál közötti választás - 11-12. versszak: - nemzethalál illúzió - a jövőért kell elbuknia a nemzetnek > tragikus bukás lesz, de a nagyszerűsége meglesz - 13-14. versszak: - a halál nem csak a magyarság halálát jelzi, hanem a népekét is - az állítmány kerül előre > a parancs és a felszólítás erősebbé válik - a második és a 14. versszak megegyezik (keret), de a jelentése már nem ugyanaz