2/ c Zrínyi Miklós " Adj pennámnak erőt, úgy írhassak, mint volt, Arról, ki fiad szent nevejért bátran holt," A barokk eposz jellemzése Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című műve alapján Zrínyi Miklós (1620-1664) Élete: a magyar barokk kiemelkedő alakja politikus és hadvezér, irodalommal csak mellékesen foglalkozott szül. Csáktornya, nagybirtokos arisztokrata család apja korán meghal, Pázmány Péter neveli ( Habsburg-hű, katolikus nevelés, rendkívüli műveltség tanulmányút Olaszországba - barokk hatás 1637-től Csáktornyán él - állandó háborúskodás a birtokait zaklató törökkel élete fő célja: török teljes kiűzése bécsi udvar kényszeríti 30 éves háborúban ill. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem elleni hadjáratban való részvételre felmerül benne Magyarország és Erdély egyesítésének gondolata ( együttes erővel űzhetnék ki törököket az országból 1646: tábornokká, 1647: horvát bánná nevezik ki A Szigeti veszedelem mint barokk eposz - A mű a költő dédapjának állít emléket (egyúttal törekvéseinek szolgálatába állítja a tényt, hogy Miksa Bécsújhelyről "nézte végig" az 1566-os eseményeket.) - Jeremiádok történelem szemlélete: Zrínyinek köszönhetően csak 4 nemzedéken át tart az átok (ez -mit ad isten- épp most jár le(). - A dédapa tette azonban nem eposzi méretű, csak a várháborúk egyik utolsó állomása, ráadásul a török bevette a várat. Márpedig egy eposz témája valamely, az egész népet érintő tett. - Eposszá nagyítás: - A várvédelmet kozmikus méretűvé nagyítja azzal, hogy földi és égi erőket is szerepeltet. A mű az égben indul, a harc végén a pokol erői is bekapcsolódnak, majd a XV. énekben a hősöket az angyalok viszik fel az égbe. - Szulimán szultán halálát a valósággal ellentétben Zrínyi érdemének tünteti fel. - Az eposz alapján nem a tél, hanem Zrínyiék akadályozták meg a törököt abban, hogy Bécs felé tovább vonuljanak. - A XIII. énekig olyan, mintha Zrínyiéknek lenne esélyük győzni, ami az erkölcs erejét mutatja. Az, hogy a török mégis győz, csak a véletlennek, a török sátorba beszálló galambnak köszönhető. - Zrínyi mint barokk hős: - Egyszerre nemzeti és keresztény hős (Athleta Christi vagyis Krisztus bajnoka) - A mű elején még csak hétköznapi ember hibákkal, sőt bűnökkel (vagyonát árulásnak köszönheti, gyilkos) Azonban ekkor megtudja, hogy halál vár rá (3-szor hajol meg neki a kereszt-> anticipáció) Ennek ellenére sem menekül el, vállalja a sorsát, és így a mű végére félisten lesz belőle. Nem fog rajta a kard, végül egy távolról kilőtt golyó öli meg. - A mű paradoxona, hogy Zrínyi azzal, hogy meghal, legyőzi a halált: - Halálával Jézushoz hasonlóan megváltja népét - Neve példaként marad a következő nemzedékek előtt (A XVII. századnak, a dédunoka korának) - Az eposzi kellékek barokkosítása - Invokáció: a múzsa helyett Szűz Máriához szól - Propozíció: Vergiliust idézi - Enumeráció: a 2 sereg leírását egymástól messzi helyezi el, így nem annyira feltűnő a számbeli különbség (magyarok 5. ének, törökök 9. ének) - Anticipáció: előre sejtetés A mű elején Zrínyi imája; a csata előtt Gabriel újra figyelmezteti: ma meghalsz) - Barokk jellemzők a szerkesztésben - Változatosság követelménye - Felváltva látjuk a török és magyar tábort - Kisebb-nagyobb összecsapások felváltva - Felváltva magánélet, közélet - Török és magyar szerelem - Földi és égi leírások - Halálok leírása: Arany János gyűjti össze, hogy hányféle halálnemet í le Zrínyi, de nincs közte két egyforma. 1 közös van bennük, hogy a törökök, mindig arccal lefelé, a magyarok arccal fölfelé maradnak a földön. - Gyönyörködtetés (merabiblia) - Lírai részek - "Szörnykatalógus" - Erő - Eposzi hasonlatok: - a természetből emeli ki képeket: vihar, zápor, tenger stb. - állatok tulajdonságait adja a hősöknek: farkashoz, bikához, oroszlánhoz, bivalyhoz hasonlítja őket - Lezárás - peroratio(=utóhang) a kötet utóhangja: a hírnévről elmélkedik. Harci dicsőségétől vár hírnevet, nem írói munkásságától.