Örkény István (1912-1979)

Élete:
 - Budapesten született, jómódú, zsidó származású gyógyszerészcsaládba
 - A 30-as évek közepétől ír
 - 1942-ben munkaszolgálat > szovjet frontra viszik > hadifogság
 - 1946 karácsonyán érkezett haza
 - Bár fiatalkori munkáiban erősen érvényesül a groteszk szemlélet, a
   leggroteszkebb élmény a kör, a háború hatására írt prózában és drámában
   érzékelhető:
    - Emlékezők
    - Lágerek népe
    - Voronyezs
 - Szabadidejében állandóan írt
 - 1956-60 > nem publikálhat
 - 60as években talál igazán magára: élesen látó, intellektus szemszögéből
   mutatja meg az élet groteszk helyzeteit:
 - Kötetei:
    - Jeruzsálem hercegnője (1966)
    - Nászutasok a légypapíron
 - 1967-ben bemutatják a Tóték-at, s ezzel egyik évről  a másikra befutott
   íróvá vált
 - 1973-ban Kossuth-díjat kapott

Tóték:
 - 1964
 - Közvetlen a háború után keletkezett
 - Front és fogolytábor élményei
 - Tóték a szolgalelkűség és a lázadás groteszk képe
 - A zsarnok csak az áldozat szerepét elfogadók révén válhat zsarnokká
 - Cipolla őrnagy:
    - Szembefordul a környezetével
    - Családtagokat fordít szembe egymással
    - Aki az első pillanatban meghunyászkodik, azt nem bántja
    - Aki megpróbál ellenállni, azt megtöri
 - Fő alapkonfliktus: őrnagy kisebb (fizikailag) Tótnál
 - Tóték alkalmazkodnak, de a családfő a legnehezebben
 - Az egész környezet deformálódik
 - A látszat ellenére felfordul a  világ, senki sem azt teszi, amit kellene
 - Ide érkezik az őrnagy:
    - Deformálódott személyiség
    - Ő is áldozat, de nem lehet sajnálni
    - Piheni jött, de nem képes rá
 - 2 cselekmény:
    - Itthon
    - A fiú élete leveléből, sürgönyökből
 - Kulcsszerep a postásnak (csak jó híreket továbbít)
 - Tóték azért alkalmazkodnak, hogy fiúknak jó legyen
 - A halálhír sürgönyét Tóték nem kapják meg, különben nem vállalták volna
 - Groteszk a postás, a helyzet, mert mást tud az olvasó és mást a szereplő
 - Tóték cselekedete hősi áldozatvállalás
 - Groteszk: esztétikai értékminőség; két érték keveredése
 - Sapkalehúzás: nevetséges és megalázó
 - Nem Tótékat, hanem a világot ítéljük el
 - A kívülálló számára a világ rendje helyreállni látszik a rossz
   elpusztulásával > valóságban nem így van, hiszen a Tót család
   visszafordíthatatlanul megváltozott
 - Az őrnagy túlfeszíti a hírt > magányos ellenálló megöli
 - Erőszak erőszakot szül > erőszakot használó diktatúrát csak erőszakkal
   lehet megállítani
 - Értelmezési szintek:
    - 2 társadalmi réteg összeütközése: falusi idill ? katonatiszt
    - Hatalom ? áldozat (szegény emberek, Ivan Gyemiszovics)
    - Fasizmus ? kiszolgáltatott kisember
 - Háború lelki pusztító hatása:
    - Közvetlen: őrnagy
    - Közvetett: család
 - Tóth - őrnagy:
    - Vitathatatlan tekintély saját posztjukon
    - Képtelenek kompromisszumot kötni
    - Azonos jellem:
      - Felcserélhetőek lennének, csak a szituáció miatt nem
 - Groteszk: az olvasó már az elbeszélés elején megtudja: a fiú halott > a
   család áldozatvállalása teljesen értelmetlen
 - Az abszurd az élet valóságos helyzeteiben jelentkezik