21/ a


                             Az ókor irodalmából


                             "...én sose tudnék
              mást, ami inkább édes a szívnek, látni hazámnál"



     Mutassa be az ókori eposz műfaji sajátosságait az Odüsszeia alapján

                             Homérosz: Odüsszeia


 - A trójai háború egyik görög  hősének,  Odüsszeusznak,  Ithaka  királyának
   Ithakába való hazatéréséről, annak viszontagságairól szól.
 - A háború után 10 évvel járunk, de a mű  mindössze  40  napot  dolgoz  fel
   jelen időben. (Az események többi részét elbeszélésekből  és  utalásokból
   tudjuk meg)
 - 12000 hexameterből áll, 24 énekre oszlik.
 - Írója az Iliászt tartotta mintának. > sorátvételek, szerkezeti egyezések,
   egységes nyelv
 - A két eposz kiegészíti egymást, az Odüsszeia nem ismétli az Iliászt. (Pl.
   a trójai faló története csak az Odüsszeiában jelenik meg).

   A szereplőkről

    - A mű főhőse Odüsszeusz.
    - A mű középpontjában a tapasztalt, művelt férfi (Odüsszeusz) áll.
    - Odüsszeusz a  kor  ideálja,  embereszménye:  okos,  kíváncsi,  művelt,
      találékony, és mellesleg erős, bátor, jó harcos.
    - Odüsszeusz már nem csak felvállalja a sorsát (mint Akhilleusz),  hanem
      alakíthatja is.

   Az istenekről

 - Az istenek szerepe, beleszólása az emberek életébe az Odüsszeiában sokkal
   kisebb, mint az Iliászban volt. Továbbra  is  alakítják  valamennyire  az
   emberek életét, de már nem olyan drasztikusan, nem megváltoztathatatlanul
   - inkább szemlélők, mint irányítók.
 - Az emberi élet fő alakítója, a Végzet már nem  istenekként  jelenik  meg,
   hanem az emberek jellemében, lelkében rejtezik.

   Szerkezet

 - Az Odüsszeia szerkezete sokkal bonyolultabb, mint az Ilíászé. (időben  és
   térben több mindent foglal magába, a mese nagyobb szerepet kap)
 - A mesés és a földrajzi jelleg keveredik a műben. Távoli  világokat  mutat
   be, melyek között van valós is
 - Az Iliász lineáris időkezelése helyett az Odüsszeiában a  cselekmény  két
   szálon indul meg egyszerre.
 - I.-IV. ének: Thélemachia
      - A főszereplő Thélemakhosz,  Odüsszeusz  fia,  aki  apja  keresésére
        indul
      - Odüsszeuszt csak közvetve, más szereplők által ismerhetjük  meg,  ő
        még nem jelenik meg.
      - Ebben a részben ismerjük meg  az  ithakai  állapotokat,  továbbá  a
        hűséges feleség, Pénelopé és fia, Thélemakhosz alakját
    - V.-VIII. ének: Ogügié és Szkhénia szigeteken
      - A Thélemakhiával egy időben történik
      - Hermész azzal az isteni paranccsal indul  Kalüpszó  nimfához,  hogy
        engedje szabadon Odüsszeuszt, akit  immár  7  éve  tart  "szerelmes
        fogságban" Ogügié szigetén.
      - Odüsszeusz bárkát ácsol, és 20 nap után Szkhéria szigetére érkezik,
        a phaiákok hazájába.
      - A phaiákok királya vendégül  látja  Odüsszeuszt,  s  lakoma  közben
        Démodokosz a trójai háborúról énekel. (> a trójai faló története)
      - Odüsszeusz megismerkedik Nauszikaával, a phaiák királylánnyal.
    - IX.-XII. ének: Odüsszeusz kalandjai
      - A jelen idejű cselekménysorból átlépünk a múltba.
      - Odüsszeusz elmeséli a phaiákoknak kalandjait (időrendben)
      - Tíz kaland:
         - 1. Feldúlják a kikónok  városát,  de  kapzsiságuk  miatt  többen
           elesnek.
         - 2. A lótuszevők szigete.
         - 3. A küklopszok szigete. Polüphémosz megvakítása.
            -  Ezt  a  részt  részletesen  taglalja,  mivel  ez   indokolja
              Poszeidón   haragját.   (a   küklopszok   ugyanis   Poszeidón
              tengeristen gyermekei)
            - Ez a  rész  az  okosság  és  találékonyság  nyers  erőszakkal
              szembeni eredményességét szemlélteti.
         - 4. Aiolé nevű sziget (Aiolosz isten szigete).  Bőrtömlőbe  zárva
           megkapja a tengeri viharok szelét  a  szelek  királyától,  de  a
           kapzsi társak kibontják a tömlőt, s így  újra  messze  sodródtak
           Ithaka partjaitól.
         - 5. Télepülosz, a lasztrügónok városa.
         - 6. Ajajé szigete, Kirké istennő 21  hajóst  sertéssé  változtat.
           Hermész   segítségével   töri   meg   Odüsszeusz   az    istennő
           varázserejét, aztán még 1 évig Kirkénél vendégeskednek.
         - 7. Alvilágjárás (neküia)
            - A teljes XI. ének.
            - Leszáll az alvilágba, hogy Teiresziásztól jóslatot kérjen.  >
              megtudja, hogy a hazaút nem lehetetlen,  csak  lelküket  kell
              megfékezniük.
            - Találkozik édesanyjával > értesül az ithakai állapotokról.
            - Az Alvilágból visszatérve újból hajóra száll, de előbb  Kirké
              elmondja neki, milyen veszélyek várnak rá az úton.
         - 8. A Szirének éneke.  Csak  Odüsszeusz  hallgathatja  végig  (az
           árbochoz kötözve), társai fülét viasszal tömi el.
         -  9.  Út  Szkülla  és  Kharübdisz  között.  Odüsszeusz  tudatosan
           feláldozza hat társát, hogy a többit megmentse.
         -  10.  Thrinakié  szigete.  Az  emberei  mohóságukban  hat  napig
           lakomáznak Héliosz napisten marháiból. > Újból tengerre szállván
           vihar pusztítja el a hajót, csak O. menekül meg egy  deszkán,  s
           jut Kalüpszó szigetére.
    - XIII.- XXI. ének:
      - Újból visszatérünk a jelenbe
      - Összekapcsolódik a két eszményszál, Odüsszeusz hazatér Ithakába, de
        még le kell számolnia felesége kérőivel
      - Vén koldussá változik Pallas Athene segítségével, s így lopódzik be
        palotájába > "Megméri" az embereket, hogy ki hű hozzá  a  108  kérő
        elleni harcban
      - Íjászverseny
      - A kérők és az árulók szolgák kegyetlen lemészárlása
      - Találkozik édesapjával és feleségével > idill
      - A kérők rokonainak bosszúját Palasz athene közbenjárása fékezi  meg
        (deus ex machina)