16/ a

                                Juhász Gyula

                            "Magyar volt, költő:
                             Átkozott, áldott!"

   Juhász Gyula emberi, költői portréja szabadon választott versek alapján
                          Juhász Gyula (1883-1937)

Élete:
 - Apja korán meghalt
 - Félt attól, hogy örökli apja betegségét (gyenge idegrendszer)
 - Magányos
 - Anyjával szoros kapcsolata volt
 - Érettségi után papnak készült, de abbahagyta
 - Pest => egyetem => magyar-latin szakon végzett
 - Máramaros szigetre küldték tanárnak
 - Nagyvárad => Piarista gimnázium
 - Múzsa: Sámány Anna
 - 1911: felmondanak neki, Makóra kerül
 - 1906: 1. öngyilkossági kísérlete
 - 1929-ig 9x kezelték a Szegedi Idegklinikán
 - A tipikus művészsorsot örökíti meg
 - Művészként nem tudta formálni a világot
 - Nem vett részt az I. világháborúban (alkalmatlan volt)
 - 1929: kitüntetés
 - 1937: öngyilkos lesz

Milyen volt:
 - 1912
 - Elképzelt szerelem utózöngéje
 - Visszaemlékezés
 - Elvesztett szerelem
 - Bús, borongós, melankolikus
 - Felteszi a kérdést, hogy milyen, de nem emlékszik rá, csak foszlányok
   maradtak
 - Nyár > pozitívum, boldogság
 - Szeme = égbolt
 - Megpróbálja  a természetből visszaidézni a nő alakját
 - Hasonlít Petőfi: Minek nevezzelek című művéhez
 - Keresztrímek: ABAB
 - Szabályos, kötött forma
 - Minden versszak egy mondat
 - Nincs metafora halmaz
Anna örök:
 - 1926
 - Ima a nőhöz
 - Legjelentősebb + leghíresebb verse
 - A régmúltra emlékszik vissza
 - A nő képe megfakult már
 - Fájdalmas volt, hogy felidézte a nőt
 - "Ma már..." > jelenre utal
 - azt mondja, hogy elfelejtette, de ezt mégis cáfolja
 - A leghétköznapibb dolgokon is uralkodik
 - Isteni magaslatokba emeli a nőt

Verssorozata:
 - 1. Önarckép:
    - 1911
    - Egészséges gondolatok (testi adottságairól szól)
    - Két nagy sötét szemét a csillagokkal azonosítja
 - 2. Önarckép:
    - 1918
    - Elvágyódás motívuma
    - A valóság negatív fogalom
    - Az "áldott semmibe" vágyódik
    - Az idő nem számít > "veszteg alszanak a homokórák"
 - 3. Önarckép:
    - 1919
    - Összetört élet
    - A múlton ábrándozik
    - A jövőt mutatja
 - 4. Önarckép:
    - 1924
    - Végleg megtört > meghajol a sors előtt
    - Harcol a világi hatalmakkal
 - 5. Önarckép:
    - 1931
    - "tiszta" pillanatában írta
    - Nem használta ki az életet
    - Eltávolodik a valóságtól
    - Nem akart élni, de muszáj volt
 - 6. Önarckép:
    - 1933
    - Levél imitáció
    - Belebújik más ember (van Gogh) bőrébe > "Fehér, csöndes palota"