17/ a József Attila "Te jól tudod, a költő sose lódít: az igazat mondd, ne csak a valódit," József Attila ars poeticája szabadon választott versek alapján József Attila (1905-1937) Élete: - 1905. április 11-én született Budapesten - Apja szappanfőző munkás, 1908-ban kivándorolt Amerikába, valójában azonban csak Romániáig jutott el. - Anyja Pőcze Borbála szabadszállási parasztlány. - Attilát kiskorában Öcsödre adták nevelőszülőkhöz, 7 éves korában került vissza Pestre, ahol csavargó életet élt. - 1919-ben anyja meghalt, dr. Makai Ödön vette Attilát pártfogásába. - Makón járt gimnáziumba. - 17 éves korában jelent meg első verseskötete, Juhász Gyula segítségével. - Egy ideig Szegeden volt egyetemista magyar - francia szakon. - 1925-ben Bécsbe utazott. - 1926-ban sikerült Párizsba is kijutnia. - 1927-ben érkezett vissza Magyarországra, egy ideig állás nélkül volt. - 1930-ban bekapcsolódott az illegálisan működő Kommunista Párt munkájába. Itt ismerkedett meg Szántó Judittal, aki néhány évig élettársa is volt. - 1935-től lappangó idegbetegsége egyre többször tört elő, az orvosi kezelések nem segítettek rajta. - 1936-tól a Szép szónak a társszerkesztője. - 1937-ben egy tehervonat halálra gázolta Kötetei: - 1922: Szépség koldusa - 1925: Nem én kiáltok - 1929: Nincsen apám, se anyám - 1932: Tiszta szívvel Klárisok Medáliák Külvárosi éj - 1934: Medvetánc - 1936: Nagyon fáj Szerelmek: - Vágó Márta: jómódú család lánya, de az apuka feltétele: 1 évig Angliában kell tanulnia lányuknak. Ezalatt az egy év alatt József Attila, aki kívánta a szeretetet, leveleiből a diszharmónia tükröződik, nem tudja megemészteni, hogy nincs vele. - Szántó Judit: ő bírta a legtöbb ideig ezt az anyai szeretetet, később könyvet is írt József Attiláról, szerelmükről. - Kozmutza Flóra: később Illyés Gyula felesége. Modern nő. Diplomás, tanult, a Gyógypedagógiai Főiskola igazgatója volt. Flóra szeretett volna segíteni József Attilán. Legutolsó csalódását József Attilának Flóra jelentette. Tiszta szívvel: - 1925 - Magányos vers - 2 rész: - 1-3. versszak: - 13 tagadószó > dacot fejez ki - Panaszokat sorol fel, melyek a kortársakra is vonatkoznak - Pörgős, lendületes, erőteljes, nyugtalan - 4. versszak: - Nincs tagadószó - Csak a költőre vonatkozik - Beletörődő, lecsillapodott (beletörődött fájdalmába) - Balladára emlékeztet: - Felkötés > Villionnál fordul elő - Lelkileg teljesen egyedül maradt, elvesztette a hitét - Nincs biztos pont az életében - Hiányzik az életéből a boldogság, a szerelem - Visszautal gyerekkorára: éhezett - Csúcs és mélypont (nyíltan, kertelés nélkül kimondja): "Ha kell embert is ölök" - Erős társadalombírálat - A költő kívül rekedt a társadalmon - József Attila lázad még a halál ellen is - Negatív versnek is szokták emlegetni Thomas Mann üdvözlése - 1937 - Konkrét találkozás élménye a vers > Thomas Mann felolvasókörúton volt - József Attila a humanizmust fogalmazza meg, melynek egyik képviselője Thomas Mann - Thomas Mannt bölcs felnőttként, az embereket oktalan gyerekeknek jeleníti meg - A költőnek azt kell leírnia, ami igaz, és nem azt, amit a rendszer megkövetel - Az ember egyedül nem érhet el semmit, összefogás szükséges - Meg kell látni a valóságot - Thomas Mannak el kell mondania a jót is és a rosszat id - Kosztolányi halálát és betegségét - Az emberek félve teszik fel a kérdést: Mennyi új eszme jön még, amit rájuk kényszerítenek? - Kételkedik benne, hogy minden a régi marad - A nemeknek nem szabad felcserélődniük, a nőknek továbbra is gyengédnek kell maradniuk, de főleg embereknek kell maradni - Felszólítja Thomas Mannt, hogy meséljen, a nép majd hallgatja, de lesz olyan, aki csak annak fog örülni, hogy láthatja Ars poetica: - 1937 - Ars poetica = kötői hitvallás - Németh Andornak ajánlotta (író, kritikus, a Szép szó egyik alapítója) - Szép szóban jelent meg - A fasizmus előretörése "kényszerítette" a mű megírására - A vers kezdete paradox - Nem akar álomvilágban élni - A költő az öncélú költőket ítéli el - Az aktuális hatalmat szolgáló, és magukat szerekkel és szesszel kábító költőket ítéli el - József Attila felsőbbrendűnek tartja magát - Nem csak létszükséggel kell foglalkozni (E/2, de önmegszólítás is) - Társadalombírálat - Felajánlhatnak neki bármit, nem fogja szolgálni a hatalmat - Véleményét megerősíti: "Nincs alku" - Kimondja, amit gondol, nem hallgathat, épít az értelemre (J.A. hisz abban, hogy az emberek egy része még nem adta meg magát a szürkeségnek) - A 10. versszak nyílt szembeszállás a fasizmussal - Már az azonos oldalon állók is egymást kezdik el bántani - 11. versszak: összefoglalás, erős bizakodás Hazám: - 1937 - A mű hét szonettből áll, a szerkezete három részre osztható. - I. rész: - 1. szonett - Bevezetés - A költő itt az ország helyzetét akarja bemutatni. - Megszemélyesítést használ: "tapsikolnak a jázminok" - A szép tájjal állítja szembe a "nemzeti nyomor"-t - II. rész: - Tárgyalás - A mű leghosszabb része (2-6. szonett) - A 2. szonettben a költő az ország bajairól ír. - "Ezernyi fajta népbetegség" - így kezdődik a hosszú felsorolás, ami az olvasóban lázító hatást kelt. - A költő szíve mélyéből tör ki a felkiáltás: "Föl kéne szabadulni már!" - A 3. szonettben a parasztság helyzetét mutatja be. - A földművelők élete nehéz, hiszen a földesúr sok esetben elűzi őket otthonról. - A választások idején karhatalom kíséretében mennek szavazni: "Cicáznak a szép csendőrtollak" - A 4. szonettben az úri Magyarország egyik nagy problémájával, a tömeges kivándorlással foglalkozik. - A költő hangulatfestő kifejezést használ: "kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk". - Az 5. szonett a munkások helyzetét ecseteli, akinek körülményeik nyomorúságosak. - A költő joggal kérdezi: "miért nem a munkás védelmére gyámolítják a gyáripart?" - A munkabérről gúnyosan jegyzi meg: "kuncog a krajcár: ennyiért dolgoztál, nem épp semmiért". - A 6. szonett leírja, hogy az országban a rettegés légköre uralkodik: "Fortélyos félelem igazgat" - A hatalmon lévők erőszakkal és megtévesztéssel uralkodnak. - A költő joggal bírálja azokat, akik egyénileg akarnak kiemelkedni. - III. rész: - 7. szonett - Befejezés - A költő minden elmaradottsága ellenére szereti szülőföldjét. - "Édes hazám, fogadj szívedbe" - ez a kérése igen megható. - József Attila félti az országot egy még rosszabb sorstól: a hitleri uralomtól: "Adj magyarságot a magyarnak hogy mi ne legyünk német gyarmat." - A vers nagyszabású áttekintést ad az ország állapotáról. - Leírása valósághű. - A költő nemcsak a jelenről ír, hanem a jövőről is. Előre látja, hogy népünk felszabadul. - Akkor majd a "hozzáértő dolgozó nép okos gyülekezete" fogja intézni az ország ügyeit. Ez eredetileg Széchenyi mondása volt; ebből is látszik, hogy a költő mennyire tisztelte a magyar múlt haladó hagyományait.