19/ a A mai magyar irodalomból I. "...nem feledhetsz, nem menekülhetsz, - bárhova kerülj!" Illyés Gyula írói és költői portréja szabadon választott művek alapján Illyés Gyula (1902-1983) Élete: - Felső Rácegrespusztán született - Iskolái: Dombóvár, Pest - Illegális munkásmozgalmi tevékenység > várható letartóztatás > 1921-ben Párizsba ment - 1926-ban hazajön - 1928-tól a Nyugat munkatársa > Babits, Szabó Lőrinc, József Attila - Részt vesz baloldali szervezkedésekben - Foglalkoztatják a nemzeti gondok is - "Magyar Csillag" szerkesztője - Népi írók mozgalmának vezető alakja, legfőbb küldetésének a szociális reformok kiküzdését, parasztság szociális felemelését tartja Koszorú: - 1970 - Himnusz az anyanyelvhez - Az anyanyelv története egyúttal a magyarság története is - Daktilus ereszkedő ritmusa - Éles áthajlások: szinte úgy fonódnak együvé a sorok, mint a koszorút alkotó ágak - Sok írásjel > magyar nyelv kifejező erejének változatossága - Indítása: vészhelyzet > a koszorú azt illeti, aki elfojtva, megalázottan, a talaj szintjén, fű között, a gazban él - Hangsúlyos a konokul ismétlődő most helyzete lesz, a történelem és a jelen a hajszálgyökér motívumában egyesül - A vers záró részében a költő lesz a középponti alak. Önértékelése tudatos és pontos - Ami elismerést a költő - azaz az anyanyelv művésze - kap, azt magát az anyanyelvet illeti. - A költővé nevelő anyanyelv és az emberré nevelő édesanya játszik át egymásba, mivel az anyanyelvre az édesanya tanít meg Egy mondat a zsarnokságról: - panaszáradat - nincs tagolva, folytonos, mert ebben élnek; nem lehet levegőt venni - egy gondolat, egy mondat - sok áthajlás > enjambment - 1950 > 50-es évek személyi kultusza - mindenben és mindenkiben ott van a zsarnokság - politikai történet a II. világháború után - puskacső, börtön, vallatószoba, vádbeszéd > ZSARNOKSÁG - lelki terror > hogyan nyomorították meg az embereket, abszolút fenyegetettség, telefon lehallgatások - a szobrok is a fenyegetettséget sugallják, mert abban a korban születtek - mindig meg kell gondolni, hogy mit mond az ember, hisz a falnak is füle van - az óvodásokat is úgy nevelik, hogy gondolják meg mit és hogyan mondanak - "szögesdrót" > vasfüggöny, koncentrációs táborok - akik régen barátok voltak, azok egymást kerülik már, hisz nem tudni, hogy ki a besúgó - vallatás ? vallomás - saját álmai sem szabadok - zsarnokságot megszemélyesíti. De nem konkrét ember - ég > tisztaság, bár a zsarnokság bekeríti - csillag > aknamező - minden egy színpad, mindenki megjátssza magát, mindenki színészkedik - kutya > ember legjobb barátja, de benne sem lehet megbízni - az embernek nem lehet célja, mert a zsarnokság irányítja - az ember nem csak alá van rendelve, hanem ő maga is teremti a zsarnokságot "ő les, hiába futnál, fogoly vagy, s egyben foglár;" - a legkisebb atomjáig beleivódik az emberbe - az ő agya is ekörül forog - az emberi dolgok átalakultak benne - reménytelen ellenállni - nem lehet menekülni, mindenki "lánc" tagja lesz - a végén bevonja a saját költészetét is - ha meghal a verseit is rossz célra használják fel Bartók: - Központi vonulata a zene - Arról szól, hogy a művésznek mit kéne befejeznie - Vannak, akik Bartók zenéjét "hangzavarnak" tartják, de Illyés szerint szép, értékes a zenéje - "hirhedett" > Vörösmarty Lisz Ferenchez c. művére utal vissza - Negatív töltetű szavak idézőjelben > ezek nem az ő véleményei - Bartók zenéje sokak szerint csak zörej, de azért ilyen, mert a motívumokat életből veszi > a világ sem harmonikus, ezért a zene sem az - Picasso művei is kaotikusak voltak a világ borzalmai miatt - "példamutató ikerpár" > Kodály Zoltán és Bartók Béla - Kodály a zene segítségével segített kifejezni az emberek érzelmeit - A zene segítségével az embereknek sikerült valamennyire elfeledni a borzalmakat - 3. zenéjét orvoslásnak tartja (megszólítja E/2-ben) - Hangszerrel ki tudja fejezni az emberi érzéseket Puszták népe: - 1936-ban jelent meg nyomtatásban - Népi írók mozgalmának egyik elindítója - Íróknak két csoportja van: - Népi írók - falu, puszta bemutatása - Urbánus írók - városról írtak - A mű korábban megjelent a Válasz című lapban folytatásosan - A mű történekkel körbeszőtt pontos leírása a népekről, állataikról - Általános dolgozókról beszél, általában a pusztán élők sorsáról - Egyéni sors bemutatása - Visszaemlékszik saját gyerekkorára - Reális képet mutat be a pusztán élőkről: nem sajnálja, nem nézi le őket - Bemutatja saját és szülei életét + közös és saját gyerekkorát - Visszatér felnőttként, újra megnézi, amiket gyerekkorában látott - Fokozatos romlást vesz észre - Leírja a pusztán élők napjait: vasárnap = ünnep - Elfogadott dolog, hogy a nőket 30-35 éves korukig verték - Részletesen ír a gyereknevelésről - Pusztán élők nyelvhasználata: - Durva kifejezések - Szitkozódások, istenkáromlások - Vallást sem tisztelték - Az 1930-as években a pusztákon élők sorsán akar Illyés változtatni - Betegségek, gyógyítási módszerek megéneklése - Családjában vallási ellentétek: apja (katolikus) ? anyja (református) > Illyés kettősségben nevelkedett - Kérdéssel zárul: Hogyan viszonyul Illyés a néphez?