3/ a

                            Csokonai Vitéz Mihály

                       "A természet majd az értelemmel
                          Bölcsebbé tesz engemet."

    A felvilágosodás eszméinek művészi megjelenése Csokonai Vitéz Mihály
                                költészetében
                      Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805)

Élete:
 - A felvilágosodás korának legnagyobb magyar költője
 - Debrecenben született
 - Apja borbély és seborvos volt, korán meghalt
 - Anyja diákok étkeztetésével tudta fenntartani a családot
 - Tanulmányait a debreceni kollégiumban kezdte, majd jogot tanulni ment
   Sárospatakra
 - Tudott latinul, franciául, németül, görögül, ismerkedett az angollal, a
   héberrel és a perzsával
 - Megismerkedett Vajda Juliannával (Lilla), akit a szülei máshoz adják
   feleségül
 - Bekerült a csurgói gimnáziumba helyettes tanárnak
 - 1804-ben meghűlt, örökölt tüdőbaja súlyosabbá vált
 - 1805-ben meghal

Az estve:
 - 1794
 - Klasszicista vers:
    - 2 alapvető rész:
      - Leírórész
      - Tanító, elmélkedő rész
 - Rousseau felfogását követi > mindenki egyenlőnek születik, csak a
   társadalom határozza meg, hogy milyen lesz. A természeti idillt hirdeti.
 - Leírórész:
    - Az est hangjaival kezdődik
    - A hangulat melankolikus, nyugodt, bágyadt, édesbús
    - A táj nyugodt, szép, kiegyensúlyozott
    - Csokonai hangulata párhuzamba vonható a természet hangulatával
 - Átvezető rész:
    - A természet és a költő ellentétbe kerül egymással
    - A költő a társadalommal is ellentétben van
    - A természet és a társadalom is ellentétben van
 - Tanító, elmélkedő rész:
    - Költői kérdéssel indul > A szabad ember miért tette saját magát rabbá?
    - Leírja a magántulajdon kialakulását
    - Szembeállítja a múltat a jelennel. A múltat tagadva mutatja be, ezzel
      fokozva a feszültséget. A jelen igazságtalan, rossz, nincs egyenlőség
      > kialakultak a szegények és a gazdagok. A múltról egy dolgot állítva
      mond el: az emberek tudtak mértéket tartani
    - "Mindenki jónak született, rosszá csak a társadalom teszi." (Rousseau)
    - Negatív képet fest le a társadalomról >  mindössze a levegő, a
      holdvilág és a madarak éneke maradt meg mindenkinek.
    - Mindezekkel szembeállítja a gazdagok fárasztó bálozásait
    - A természeti jogokat szembeállítja a társadalmi változásokkal
    - A társadalom elkezd a saját törvényszerűsége szerint működni, ez a
      működés igazságtalan
 - Megtalálható benne a szentencia (az antiköltők mondásainak, tanításainak
   részletező kifejezése) és a piktúra (a természet, tájak, évszakok és az
   emberek leírása)

Konstancinápoly:
 - Voltaire egyházellenességét csipkelődően szellemes gunyorossággal hirdeti
 - Elképzelt Kelet színpompás leírása
 - Leírás áthajlik a valláskritikába
 - A vers végén megjelenik a felvilágosodás általános győzelmének hite
 - Első harmada tartalmazza a piktúrát: a tenger felől indul, kívülről és
   úgy közeledik a városhoz, a végén újra kitágítja a teret (a térbeli
   rendező elvet követi)
 - A második résznél szentencia (elmélkedő rész), az időbeli szerkesztési
   elv a fontos: jelen > múlt > jelen > múlt

A tihanyi Ekhóhoz:
 - 1803
 - Az eredeti vers már 1796-ban elkészült > A füredi parton > nem Lilláról
   volt benne szó, hanem Rozáliáról, akit Rózsinak/Rózsának becézett. Rózsi
   halála után, Lillával való megismerkedése után átdolgozta a művet
 - Kevert műfajú > elégikus óda + dal
    - Óda: van megszólítottja
    - Elégia: hangneme elégikus
    - Dal: énekelhető, a versszakok végén lévő két soros refrén is ezt
      erősíti
 - 1. versszak:
    - Még reménykedik, hogy megtalálhatja a szerelmet
 - 2. versszak:
    - Ellentét:
      - Szerelmesek ? Csokonai
      - Vigadozás ? szomorkodás
    - Megszólítja a Nimfát és kéri, hogy helyette próbálja meg megoldani a
      problémáját
 - 3. versszak:
    - Természet ? társadalom (emberek)
    - A természet megértő, támogatja Csokonait
    - A társadalom kirekeszti és kicsúfolja Csokonait
 - 4. versszak:
    - Csalódott a legjobb barátaiban is, bár ő hűséges volt
 - 5. versszak:
    - Mindenki elhagyta, senki sincs aki foglalkozzon vele
 - 6. versszak:
    - Lilla:
      - Az utolsó remény is elhagyta
      - Behódolt a szülői akaratnak, a szokásoknak
      - Csokonai nem haragszik rá
 - 7. versszak:
    - Egy remetelakba akar menni, kivonulni a társadalomból, hogy nyugta
      legyen
 - 8. versszak:
    - Rousseau-hoz hasonlítja a saját sorsát
    - "Ember és polgár leszek" > a saját lelkében és nem a társadalomban
 - 9. versszak:
    - Majd a természet fogja megtanítani mindazt, amit kell, tapasztalatok
      útján
 - 10. versszak:
    - Nem pompás temetése lesz majd
    - A sírja az erdő közepén lesz majd
    - Az utókor tisztelni fogja őt