24. tétel
                          Az avantgárd irodalmából



Az avantgárd
A 20. század első évtizedeinek újító jellegű művészeti irányzatai.
Avantgárd = előőrs, élcsoport, különlegesség
Valamennyi fontosabb irányzat esztétikai, filozófiai elképzelésekkel
rendelkezik, ezeket programokban fogalmazzák meg. Választ keresnek ember és
ember, ember és társadalom viszonyára. Kulcsszó: új, újítás.

Kubizmus (cubus=kocka): Franciaország, festészet. "A természetet a henger,
a gömb és a kúp formáiból kell alakítani, s az egészet távlatba állítani
úgy, hogy egy-egy tárgy vagy sík valamennyi oldala a központ felé fusson."
(Paul Cézanne)
Pablo Ruiz Picasso: Avignoni kisasszonyok, Guernica
Geometrikus szerkezet hangsúlyozása, a tér és az idő újszerű megragadása.
Szimultán technika: a térben és időben egymástól távol álló dolgokat helyez
egymás mellé párhuzamosan.
Montázs: hasonló a szimultánhoz.

Futurizmus (futuro=jövő): Olaszország. Nem csupán művészeti, hanem
társadalmi reformokat is akar. Képviselőik felismerik a modern nagyvárosi
élet és a technikai fejlődés okozta minőségi változásokat. Kulcsszó:
változtatni, újat hozni.  Elvetik, tagadják az eddigi művészeteket,
szakítanak vele.
1909. Marinetti - a futurizmus megalapítója
A mozgás, a sebesség szépsége, az erő, a merészség, a lázadás szerepe.
A múzeumok, könyvtárak értékeinek tagadása, a nagyváros világának
bemutatása.
1912. A futurista irodalom technikai kiáltványa
A mondatszerkezet szétrombolása, főnévi igenevek használata, melléknevet
elvetik.
Dinamizmus, szimultanizmus. Szabadvers és képvers.
Műfaj: varieté (tömeg, mozgás, látvány).
Majakovszkij: Pofon ütjük a közízlést! (Parancs a művészek hadseregének)
"A zene a zörejek művészete:" (Russolo)

Dadaizmus: Svájc (vezetője Tzara). A legélesebben tagadja a múltat.
1919. Dadaista kiáltvány - tagadás, meghökkentés, botrány, tiszta lappal
indulás
A véletlenszerűen egymás mellé kerülő szavak művészete, az értelemtől
teljesen függetlenített esztétika, amely nem akar szép, dallamos, ritmikus
lenni.
Expresszionizmus (=kifejezés): Németország. Az emberre hat a társadalom. A
művész belső élményeit akarja kivetíteni. Azokra az érzésekre figyel,
amelyeket a külvilág jelenségi idéznek fel benne. Az embertelen, széthulló
világban magára maradó, meggyötört ember ábrázolása (a háború hatásai).

Szürrealizmus (=valóság feletti): Franciaország. Az ember belső világának a
vizsgálata és kivetítése. Nagy szerepe van az álomnak és a képzeletnek. A
század többi részében is hat.
"Szép, mint a varrógép és az esernyő találkozása a boncasztalon."
Breton - szürrealista kiáltvány - merész, különleges, szokatlan képalkotás,
szabad képzelettársítás, asszociáció (önműködő írás)
Henry Bergson időelmélete, Freud

Guillaume Apollinaire (1880-1918)
Az avantgárd mozgalmak egyik legkorábban fellépő s legjelentősebb alkotója.
Sokan hatnak rá: Picasso, Marinetti. A szürrealizmus előfutára lett a
Teiresziász emlői (1917) című művével. Házasságon kívüli gyermek, bejárta
Európa városait. Párizsba költözése után találta meg modern hangját
(Szeszek, 1913). 1916-ban megsebesül, leszerelték, ismét alkothatott.
Utolsó művei a Kalligrammák (képversek) kötet, melyben van A megsebzett
galamb és A szökőkút című vers is. 1918-ban influenzában hal meg.

Égöv (1912)
Eredeti címe: Kiáltás.
Összegző költemény: elfordulás a régi világtól és új lehetőségek keresése.
Programadás, visszatekintés az eddigi életről, munkásságáról.
Újfajta világszemlélet.
A vers jelen ideje egy kora reggeli, párizsi séta.
Emlékképek: történelem, vallás, mitológia.
Látomások, álomszerűség, szimultán technika.
Szakítás bizonyos mértékig a múlttal, az új akarása (az értékeket nem
tagadja meg), a vallás időszerűségének megfogalmazása.
Madár - látomás, vízió.
Földrajzi utazás.
Tragikus hangú zárókép.