24. tétel Az avantgárd irodalmából Az avantgárd A 20. század első évtizedeinek újító jellegű művészeti irányzatai. Avantgárd = előőrs, élcsoport, különlegesség Valamennyi fontosabb irányzat esztétikai, filozófiai elképzelésekkel rendelkezik, ezeket programokban fogalmazzák meg. Választ keresnek ember és ember, ember és társadalom viszonyára. Kulcsszó: új, újítás. Kubizmus (cubus=kocka): Franciaország, festészet. "A természetet a henger, a gömb és a kúp formáiból kell alakítani, s az egészet távlatba állítani úgy, hogy egy-egy tárgy vagy sík valamennyi oldala a központ felé fusson." (Paul Cézanne) Pablo Ruiz Picasso: Avignoni kisasszonyok, Guernica Geometrikus szerkezet hangsúlyozása, a tér és az idő újszerű megragadása. Szimultán technika: a térben és időben egymástól távol álló dolgokat helyez egymás mellé párhuzamosan. Montázs: hasonló a szimultánhoz. Futurizmus (futuro=jövő): Olaszország. Nem csupán művészeti, hanem társadalmi reformokat is akar. Képviselőik felismerik a modern nagyvárosi élet és a technikai fejlődés okozta minőségi változásokat. Kulcsszó: változtatni, újat hozni. Elvetik, tagadják az eddigi művészeteket, szakítanak vele. 1909. Marinetti - a futurizmus megalapítója A mozgás, a sebesség szépsége, az erő, a merészség, a lázadás szerepe. A múzeumok, könyvtárak értékeinek tagadása, a nagyváros világának bemutatása. 1912. A futurista irodalom technikai kiáltványa A mondatszerkezet szétrombolása, főnévi igenevek használata, melléknevet elvetik. Dinamizmus, szimultanizmus. Szabadvers és képvers. Műfaj: varieté (tömeg, mozgás, látvány). Majakovszkij: Pofon ütjük a közízlést! (Parancs a művészek hadseregének) "A zene a zörejek művészete:" (Russolo) Dadaizmus: Svájc (vezetője Tzara). A legélesebben tagadja a múltat. 1919. Dadaista kiáltvány - tagadás, meghökkentés, botrány, tiszta lappal indulás A véletlenszerűen egymás mellé kerülő szavak művészete, az értelemtől teljesen függetlenített esztétika, amely nem akar szép, dallamos, ritmikus lenni. Expresszionizmus (=kifejezés): Németország. Az emberre hat a társadalom. A művész belső élményeit akarja kivetíteni. Azokra az érzésekre figyel, amelyeket a külvilág jelenségi idéznek fel benne. Az embertelen, széthulló világban magára maradó, meggyötört ember ábrázolása (a háború hatásai). Szürrealizmus (=valóság feletti): Franciaország. Az ember belső világának a vizsgálata és kivetítése. Nagy szerepe van az álomnak és a képzeletnek. A század többi részében is hat. "Szép, mint a varrógép és az esernyő találkozása a boncasztalon." Breton - szürrealista kiáltvány - merész, különleges, szokatlan képalkotás, szabad képzelettársítás, asszociáció (önműködő írás) Henry Bergson időelmélete, Freud Guillaume Apollinaire (1880-1918) Az avantgárd mozgalmak egyik legkorábban fellépő s legjelentősebb alkotója. Sokan hatnak rá: Picasso, Marinetti. A szürrealizmus előfutára lett a Teiresziász emlői (1917) című művével. Házasságon kívüli gyermek, bejárta Európa városait. Párizsba költözése után találta meg modern hangját (Szeszek, 1913). 1916-ban megsebesül, leszerelték, ismét alkothatott. Utolsó művei a Kalligrammák (képversek) kötet, melyben van A megsebzett galamb és A szökőkút című vers is. 1918-ban influenzában hal meg. Égöv (1912) Eredeti címe: Kiáltás. Összegző költemény: elfordulás a régi világtól és új lehetőségek keresése. Programadás, visszatekintés az eddigi életről, munkásságáról. Újfajta világszemlélet. A vers jelen ideje egy kora reggeli, párizsi séta. Emlékképek: történelem, vallás, mitológia. Látomások, álomszerűség, szimultán technika. Szakítás bizonyos mértékig a múlttal, az új akarása (az értékeket nem tagadja meg), a vallás időszerűségének megfogalmazása. Madár - látomás, vízió. Földrajzi utazás. Tragikus hangú zárókép.