22. tétel
                           A romantika irodalmából








A romantika

18. század végétől - 19. század közepéig
Klasszicizmus((szentimentalizmus)(romantika(realizmus
Klinger: Sturm und drang (Vihar és előretörés, dráma) irányzatot teremt
Jellemzői:  természetszeretet,  szabadságvágy,  népiesség,  nemzeti  jelleg,
zseni kultusza
Goethe, Schiller
Romantika: román (regény) szóból, irodalom(zene, festészet, szobrászat
Forrása: illúzióvesztés és kiábrándulás, amely  a  francia  forradalom  után
hatotta át Nyugat-Európa népeit, illetve csalódás  a  polgári  társadalomban
(Anglia, Franciaország)
Jellemzők:
    - a művész teljes szabadsága, az egyéniség kultusza
    - felszabadulás a klasszicizmus hirdette  szabályosság  és  megkötöttség
      alól
    - a költő próféta szerepe
    - bizonyos mértékű múltba (nemzeti múlt) fordulás (Kölcsey, Vörösmarty)
    - eredetiség
    - népi kultúra, népi művészet
    - a kelet színes világának megidézése
    - fantasztikum
Schlegel használta először a romantikus költészet kifejezését.
Műfajok: verses regény, ballada, drámai költemény
Különleges élethelyzetek, fordulatos cselekmény, váratlan események.
Ellentétes  jellemek  és  egy  jellemen   belüli   ellentétek,   eszményítés
(Tatjana, Noémi)
Stílusbeli jellemzők: ünnepélyesség, festőiség, zeneiség
Építészet: középkor megidézése (neogót, neoromán)
Szobrászat: érzelmek, indulatok, történelmi témák  (Delacroix:  A  villámtól
megvadult ló)
Festészet: drámai helyzetek, eltérő színek.

Alexander Szergejevics Puskin (1779-1837)
Gazdag, előkelő, arisztokrata család, dédapja néger,  hamar  kibontakozik  a
tehetsége
1820-as években dekabrista mozgalom(száműzik
1826-ban visszatér, de cenzúrázzák műveit, párbajban lelövik
Jevgenyij Anyegin
1823. Visinyov - 1830. Borgyino (1833. megjelenés)
Téma:  egy  kiábrándult  nagyvilági  nemesember  és  egy  vidéki   nemeslány
szerelmi története a XIX. század első felének orosz nemesi társadalmában.
Műfaj:  verses  regény  (verses  forma,  a  költő  sok   lírai,   személyes,
önéletrajzi részletet sző hősének sorsába, történetébe), Byron
Mondanivaló: a  költő  azt  akarta  bemutatni,  hogy  a  19.  századi  orosz
feudalizmus világában az uralkodó osztály értékes, jó szándékú tagjai  is  -
határozott, értelmes életcél hiányában - felesleges emberekké válnak.
Realista vonások: társadalom, fővárosi élet, a  Puskin  korabeli  vidéki  és
nagyvárosi nemesség, Anyegin lelki fejlődése.
Romantikus vonások: téma (szerelem);  Anyegin  (tehetséges,  de  cselekvésre
képtelen); Lenszkij (álmodozó); Tatjana (az eszményi orosz nő)
"Az orosz élet  enciklopédiája"  (Belinszkij,  a  19.  század  első  felének
legnagyobb kritikusa)
Jevgenyij  Anyegin:  jószándékú,  tehetséges,  kiábrándult  előkelő   fiatal
nemes, a "felesleges ember".
Tatjana Lann: vidéki nemeslány, romantikus hősnő, az orosz nő eszményképe
Tatjana dajkája: az orosz  nép  képviselője,  Puskin  gyermekkorának  kedves
dajkája
Lenszkij:  fiatal  költő,  romantikus  álmodozó,   Anyegin   barátja,   Olga
vőlegénye
Olga: Tatjana húga, Lenszkij menyasszonya; N. herceg: Tatjana férje