A 20. sz.-i regény változásai







első regények: lovagregény, középkor
pikareszk regények: reneszánsz
romantika: 19. sz. idején kerül előtérbe, realista regény, tört-,
  kalandregények



Realista regény


Gyulai Pál: első kritikai realista regény: Egy régi udvarház utolsó gazdája
Kemény Zsigmond
Stendhal, Dosztojevszkij, Tolsztoj, Balzac

Cselekmény: nem annyira kalandos, változatos, fordulatos, de még mindig van
  jól körülhatárolható cselekménye (ok-okozati összefüggésben követik
  egymást)
Jellemábrázolás: valóságos, tipizált
  - valósan fölfogható személyiség - lélektan
  - tetteinek van oka, háttere
  - lehetőségekhez mérten életszerű, alapos v. elnagyolt (adoma figura is
    van)
Tér és idő szerkezet: valóságos, konkrét
  - megtalálható, racionális helyszín
  - idő: a történetbe elhelyezkedő - hétköznapi ideje van
Elbeszélői pozíció: azt az érzetet kelti, hogy a világ történészete
  megragadható  ez elmesélhető (nagy mesélő kedv)
  - háttér: a világ megismerhető
  - regény feladata: a világ bemutatása olyannak amilyen, a lehető
    legtágasabb szinten
  - Balzac: Emberi színjáték
  - mindent tudó - omnipoteus - értékel, irányít, összegez, alakítja a
    regény világot


    20. sz.-i regény


általános kételkedés a világ megismerésében
  - önmaguk megismerhetősége  jellemek
  - nem hisz abban, hogy a világról adható átfogó kép  szűkösebb kép, a
    világ kis szeletét mutatja be


Cselekmény: nincs törekvés a világ történetekben való elbeszélésre
  1. intelektualizálódás: világot, embert mélyebb, tudati voltában akarja
    megmutatni
    - gondolatok, meditáció (cselekmények helyett)
    - emlékezésláncolatok, filozofikus kérdésfelvetés pl.: Thomas Mann: A
       varázshegy
  2. szubjektivizálódás: külső cselekmény helyett a szereplők belső
    történése
    - érzelmi, lelki változás
    - a regényben oksági kapcsolatok helyett a tudat működésének logikája
       meghatározó
  2.1. tudatregények: a világ eseményei, történések egy szereplő tudatán
    keresztül nyilvánulnak meg
    - logika, szervezőelv van, rendezett
    - Az eltűnt idő nyomában
    - Dosztojevszkij: Feljegyzések az egérlyukból
  2.2. tudatfolyam regény: szétesőbb, sokáig nem vehető észre vagy nincs
    összerendező logika
    - Faulkner: A hang és a téboly
    - ugyanazok az események több szereplő belső gondolatai által
    - mikor-ki gondol, nehezen beazonosítható
Jellemábrázolás: nincsenek megismerhető; jó és rossz emberek  nem tipikus,
  valószerű jellemek, általában felfoghatók
  - általában az emberi jellemről ír, nincs neve
  - nem racionális történések, nincsenek körülhatárolható figurák
  - nem ad az életüknek, tettüknek okot, értelmet
Tér szerkezet:
  - nem konkrét és kézzelfogható  leszűkített (szobára)
  - álomszerű, nem valós
  - mobil tér: a szoba összemegy, kitágul, áthelyeződnek a dolgok
Idő szerkezet:
  - szubjektív idő: belső élmény
  - objektív idő: külső
Elbeszélői pozíció: háttérbe szorul, hős, szereplőnek átadja a helyét
  (E/1.) vagy azonosul vele E/3.-ben