20. tétel Az antikvitás irodalmából A görög színház és dráma A görög dráma eredete vallásos szertartásokhoz, elsősorban Dionüszosz ünnepéhez kapcsolódik. Dionüszosz a bor, a szőlő, és mámor istene. 50 fős kórusok ditülanoszokot (kardalokat) énekeltek. Kardalok tagolják a drámát: tragédia (Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész) és komédia (Arisztophanész). Ezekben a dalokban Dionüszosz mitikus sorsa jelent meg. Theszthisz - a karvezető kivált a karból és önálló részletet elmondott az isten életéből Aiszkhülosz - kettő színész(kar szerepe csökkent, párbeszéd a középpontban Szophoklész - három színész, díszletezés Dráma témája: trójai, mükénéi, thébai mondakör Minden év március, áprilisban drámaversenyek. 3 nap: első nap kivitték Dionüszosz szobrát a városból, 2. nap tragédiák, 3. nap komédiák bemutatása. 10 bíró hirdetett ítéletet. Aki nem tudta megvenni e jegyeket, annak az állam kifizette. Férfi szereplők, maszkokban. Színház: domboldalra építették, 20-30000 férőhely. Középen orkhesztra (tánctér) - kórus. Följebb volt a színpad, igen keskeny volt 2-3 szereplő fért el rajta( nem mozogtak sokat. Tér-idő-cselekmény egysége (Arisztotelész: Poétika) Szophoklész drámái 3 színész, 15 fős kórus, 120 darab, 24 győzelem, thébai mondakör Antigoné (Kr.e. 440) Előzménye: Oidipusz halála, fiai megölik egymás a trónért való viszályban, Kreon lesz a király Színhely: Thébai, a királyi palota előtt, egyetlen tér Időtartam: néhány óra Cselekmény: egyetlen eseménysor, cselekményszál Műfaj: tragédia, mely egyetlen konfliktus köré épül. A valóságos tettek a színpadon kívül zajlanak, ezeket az őr, hírnök mondja el. Kardalok szerepe: tagolja (elválasztja és összekapcsolja) a drámát, az író véleményét mondja el, erkölcsi törvényeket hirdet Szerkezet: - expozíció (Antigoné elhatározása) - bonyodalom (Kreon megtiltja Polineikész holttestének az eltemetését) - Cselekmény kibontakozása: Iszméné meghajlik, Antigoné szembeszáll vele - Tetőpont: Kreon halálra ítéli Antigonét, Teiresziász és Kreon találkozása - Megoldás: Kreon összeomlása