XVII. tétel (Vázlat) József Attila (1905-1937) - Életrajz 1905.ápr.11-én született Budapest külvárosában. (Április 11. - A költészet napja.) Apja szappanfőző munkás volt. - 1908-ban kivándorolt Romániába. - (A család azt hitte, hogy Amerikába megy.) Anyja Pőcze Borbála - szabadszállási parasztlány. A 3 éves Attila kishúgával nevelőszülőkhöz került Öcsödre. 7 éves korában került vissza Pestre, ahol a külvárosi proletárgyerek csavargó életét élte. 1919 végén anyja meghalt és sógora, dr.Makai Ödön vette pártfogásába. Makón járt gimnáziumba. Itt kezdődött el költői pályája is. 17 éves korában a Szegeden élő Juhász Gyula segítségével megjelent 1.verseskötete, a Szépség koldusa. József Attila egy ideig a szegedi egyetem magyar-francia szakos hallgatója volt. 1925-ben Bécsbe, 1926-ban pedig Párizsba ment. 1927-ben tért haza, a pesti egyetem hallgatója volt. Innentől kezdve már többnyire foglalkozás és állás nélküli költő. 1930-ban bekapcsolódott az illegális kommunista párt munkájába. Itt ismerte meg Szántó Juditot, aki több évre élettársa lett. 1935-től lappangó idegbetegsége többször is előtört. 1936-ban az induló folyóiratnak, a Szép Szónak lett a társszerkesztője. 1937-ben betegsége egyre jobban elhatalmasodott, nővérei vették magukhoz balatonszárszói nyaralójukba. Itt lett öngyilkos, egy tehervonat elé ugrott. - Verseskötetei : - Szépség koldusa (1922) Az érzelmi forrongásainak korszakát élő fiatalembert mutatja, érződik rajta a Nyugat költőinek hatása. - Nem én kiáltok (1925) Expresszionista. Kozmikus világszemlélet. - Nincsen apám, se anyám (1929) Lázadás, népiesség és szürrealizmus. - Döntsd a tőkét, ne siránkozz (1931) Agitációs versek. - Külvárosi éj (1932) Gondolati költemények. - Medvetánc (1934) Gondolati költemények. - Nagyon fáj (1936) Egyes versei félelmetesen pontos kórképet nyújtanak állapotáról. 1. kérdés Egy szabadon választott vers elemzése - Óda elemzése - Óda (1933) - Egy rövid szerelmi fellángolás kapcsán írta ezt a művet a költő. - A valóságból vett helyzetképpel indul, megteremtve az emlékezés szituációját. - Ez a vízió csupa mozgalmasság. - A látomástól felizgatottan tör elő a szenvedélyes vallomás, az érzelmek kiáradása. - A vallomásban hangot kap a magánytól való rettegés, mintha szeretett lénytől való elszakadás félelmét erősítené az egymástól távol eső rímek is. - A hatalmas ellentéteknek is nagy szerepe van abban, hogy a nagy távolságokat összekötő képek a szubjektív érzést a világmindenség kozmikus színterébe vetítsék. - A 3.rész hasonlatai az összetartozás fontosságát hangsúlyozzák. Az egymáshoz közelkerülő rímek mintha a beszélő és a szeretett lény között meglévő távolságot akarnák betemetni. A világot átfogó figyelem megáll egy emberi részleten és ez a kép átvezet a következő részhez. - A 4.rész voltaképpen egy biológiai vízió. A költő a test belső mechanizmusát a világmindenség képeivel rajzolja körül. (Ez irodalmunkba eddig költőietlennek számított.) József Attila ezt az alantasnak tartott témát is a költészet magasába emeli. - Az 5.részben az elragadtatott hangvételű, hatalmas látomás után a beszélő ismét visszatér a múlékony emberi lét világába. - A hatalmas feszültségek a mellékdal tiszta egyszerűségében oldódnak fel. A költemény zárlata a lét bonyolult szövevényéből a mindennapi élet képeihez vezet. 2. kérdés A létösszegző versek jellemzői - (IV-es TK. 264. oldal) - Utolsó alkotói korszak (1935-1937). - A betegsége felülkerekedése. - Politikai környezet (fasizálódás). Magány, állandó (belső) öntudat. - Meg kell találni a bűnt, amit elkövettem. - 3 téma : - Szerelem. - Közéleti versek. - Létösszegző versek. - Kijelentések (végérvényes). (Szentencia.) Múlt idő. - Helyzetrögzítés. (A saját helyzetét próbálja megfogalmazni egyszerűen.) - Önmegszólítás. E/1 , E/2 pl.: - Karóval jöttél, nem virággal - Talán eltűnök hirtelen - Íme, hát megleltem hazámat - Tudod, hogy nincs bocsánat - Végül - Kész a leltár