IRODALOM - 1. TÉMAKÖR Balassi Bálint 1. Életrajz (1554 - 1594) Balassi Bálint - egy észak-magyarországi főnemesi család elsőszülött fia - 1578-ban huszonnégy esztendős, teljesen vagyontalan, politikailag gyanús, házassági tervei nem sikerülnek. Műveltségével, páratlan nyelvtudásával - a magyaron kívül nyolc nyelven beszélt: latinul, olaszul, németül, lengyelül, törökül, szlovákul, horvátul és románul -, katonai képességével nem tud mit kezdeni. Ekkor ismerkedett meg egy magas rangú katonatiszt és kormányférfiú nála idősebb, unatkozó feleségével, Ungnád Kristófné Losonczi Annával. Ez a viharos szerelem azonban nem oldotta meg a költő egzisztenciális problémáit. A hadnagy és századparancsnok Eger várába jelentkezett szolgálattételre, s itt működött 1582-ig, amikor duhaj és kicsapongó élete miatt lemondtak további szolgálatairól. Losonczi Anna megneheztelt rá, nőügyei és szerelmi botrányai pedig már a bécsi kormányhivatalokat foglalkoztatták. Balassi ekkor egy huszáros házassági csínnyel igyekezett életét rendbe hozni, 1584 karácsonyán feleségül vette a hajdani egri hősnek, Dobó Istvánnak akkoriban megözvegyült Krisztina leányát, s egy katonai akcióval hozományként elfoglalta Sárospatak várát. Ebből azonban országos botrány lett: Sárospatak ugyanis királyi vár volt, ráadásul a házasfelek között oldalági rokonság állt fenn, így a házasságot érvénytelenítették. Ugyanakkor családi birtokaiból is végleg kiforgatta nagybátyja és gyámja, Balassi András. Az időközben megözvegyült Losonczi Annát ezután ismét ostromolni kezdte szerelmével, házassági ajánlataival, ő azonban kikosarazta a csélcsap kérőt. Így 1589 szeptemberében - egyedül, kísérő nélkül lóra ül és Lengyelországba lovagol, azzal áltatva magát, hogy a küszöbön álló lengyel-török háborúban fog katonáskodni. A háború nem tör ki, ő viszont Debno várában megismerkedik egy újabb szépasszonnyal, Szárkándy Annával, akivel boldog szerelemben él vagy fél esztendeig. Innen a Keleti-tenger partjára utazik, egy jezsuita kollégiumban időzik - a válási perpatvar során ugyanis katolikus hitre tért - majd 1591-ben hazatér Magyarországra. Bor- és lókereskedéssel foglalkozik és 1593- ban, amikor kitör a tizenöt éves háború, fegyvert fog, a török ellen. Régi családi birtokait is visszafoglalja a töröktől. Esztergom ostromakor hal meg 1594. május 19-én. Egy ágyúgolyó roncsolja szét a lábát. 2. Életműve Balassi életútja és személyisége bármilyen lapos közhelynek tűnhet ez, borzasztóan izgalmas, ellentmondásos, sokféle. Kétarcú jelenség ez a költő, főúri családból származik, beleszületik minden jóba, amibe csak beleszülethet egy főrend, gyermekkorában kiváló neveltetésben részesül, Bornemissza Péter - aki maga is remek költő, széles műveltségű humanista prédikátor - neveli. Később Európa-szerte a legjobb iskolákba járatják. Széleskörű műveltségre tesz szert, hihetetlen tudást halmoz fel ifjúkorában, a magyar nyelven kívül nyolc nyelven beszél, olvas. Saját művészetében, saját verseiben is sokszor vesz át idegen költőktől, legfőképpen korának humanista, reneszánsz költőitől. Ez az egyik arca Balassinak. A másik egy gátlástalan, erőszakos, önmagát mérsékelni nem tudó ember, aki az élet minden területén érvényesíteni próbálja az akaratát, ha másképp nem megy, erőszakkal. Jobbágyait megkínoztatja, ha éppen úri kedve megkívánja, gátlástalanul kirabolja a vétlen és ártatlan polgárokat és szemet vet a feleségeikre. Kora híres botrányhőse, akinek nőügyeitől, kicsapongásaitól zeng az ország. Rosszhíre Bécsbe is eljut, és nem kevés szerepe van ennek abban, hogy apja után, akit koholt vádakkal tartóztatnak le, ő sem lesz a bécsi udvar kedvence, bár mindent elkövet ennek érdekében, például áttér a katolikus hitre. Ez tehát a másik arc, és valahogy nehezen összeegyeztethető a kettő. Nem volt szerencsés ember, egész sorsában volt valami tragikum, amit Babits Élet és Irodalom című kötetének Balassa - ő így írja - esszéjében fogalmaz. A szerencsétlenség sorozat azzal kezdődik, hogy apja kegyvesztetté válik az udvarnál, ennek következtében később nagybátyja kiforgatja a vagyonából és a főrendű, gazdag ifjúból földönfutó lesz, aki vagy a végvári harcokban zsoldos katonaként tartja fönt önmagát, vagy a legkülönbözőbb dolgokat csinálja, például lókupeckedéssel foglalkozik. Egyre züllöttebb életet él, egyre lejjebb kerül, míg aztán halála is szerencsétlen, egy eltévedt ágyúgolyó találja el, valószínűleg vérmérgezésben hal meg. Nem éri meg a negyven évet sem. Klasszikus az a felfogás, hogy három csoportra oszthatjuk a műveket: . a vitézi énekek (Egy katonaének, Az végek dicsérete) . szerelmi költészet (Ahogy Júliára talála, így köszöne neki) . istenes versek Valószínű, hogy Balassi ciklusban, kötetben gondolkodott, tervezett egy olyan kötetet, amelynek bizonyos darabjai elkészültek, más darabjai nem. A hármas szám szimbolikus jelentése borzasztóan fontos volt, a középkori irodalom hagyományát Balassi átveszi. Dante kapcsán biztos sokan olvastak már erről. A hármas szám megjelenik a Balassi strófában, amit ő alkotott meg, mely szerkezetéből kiderül, hogy a hármasságra épül, hiszen hármas egységekből építkezik. Érdemes beszélni a verskompozícióról. Volt egy felfogás, amely szerint Balassi éppen a verskompozícióban volt gyenge, ezt később nagyon sokan cáfolták, és azt bizonyították, hogy éppen a kompozíció volt a legfőbb erőssége. Körülbelül huszonhat olyan verse van, ahol a kompozíciót a hármasság határozza meg, ezeket hárompillérű verseknek szoktuk nevezni. Voltak, akik megpróbálták összeállítani Balassi verseinek keletkezési időrendjét, kronologikus rendjét, Hozzá kell azonban tenni, hogy keletkezésük időrendje vitatható. Stílus szempontjából, nyelvezet szempontjából is megközelíthető a költő műve. Egészen biztos, hogy Balassi az első kiemelkedő, magyar nyelven író költő, hiszen a reneszánsz korábbi szakaszában, amit Mátyás-kori humanizmusnak nevezünk élt Janus Pannonius, aki, mint tudjuk nem magyarul írt. Nyelvezete a mai olvasó számára talán egy picit nehézkes, de gondoljunk bele, hogy ez a reformáció kora utáni időszak közvetlenül, amikor a magyar nyelv még friss, alig-alig alakult még ki az irodalmi nyelv, ehhez képest teljesítménye egészen kiváló. 3. Balassi Bálint: Egy katonaének A XVI. század gazdag irodalmi életének legnagyobb teljesítménye Balassi Bálint költészete. Őt tekinthetjük a magyar nyelvű irodalom első klasszikusának, világirodalmi szintű költőjének: tehetségével és kitűnő formaérzékével múlta felül kora átlagköltőit. Ízig-vérig reneszánsz egyéniség volt. Életének mindegyik jelentősebb eseménye hozzátartozik a reneszánsz kor világához: a vitézkedés és a szerelem, a versírás, a felekezetváltoztatás vagy a házasság. Stílusának jellemző sajátosságai a harmóniaigényéből fakadnak: fő témája a szerelem. A reneszánsz minden ismérve kimutatható költeményeiben: főleg szerelmi és katonadalaiban az eszményítés-költészete. Ő szólal meg verseiben először magyarul, s katonaköltő lévén nála szerepel először az "Édes hazám gondolata". Legfontosabb forrásai: a reneszánsz sajátosságokat szolgáltató európai humanista szerelmi költészet, a közvetlen magyar költészeti előzmény s a kódexirodalom. Verseit ciklusokba rendezte, összefüggésrendszerré formálta. Minden a tudatos szerkesztés következménye. Balassi eredetiségével, a reneszánsz stílusjegyek alkalmazásával mindannak az összefoglalója, amit a magyar költészet a középkorig produkált. A haza eddig hiányzott Balassi szótárából, a szülőhaza csak 1589 után szépül "édes hazává", "jó Magyarországgá", most mikor hazátlanná vált és bujdosnia kellett. (A tatárok elleni hadjárat hírére Lengyelországba bujdosott.) A búcsú, az emlékezés és a visszatekintés az ihletforrása az Egy katonaének: In laudem confiniorum (A végek dicsérete) című versnek. Balassi a XVI. századi históriás énekek epikus anyagát olvasztja lírává, s emeli fel a tudós reneszánsz költészet szintjére. A korabeli európai humanista poézisben az effajta vitézi ének ismeretlen volt, csak a mi irodalmunkban lett, lehetett lírai témává a hazáért és a kereszténységért vívott önfeláldozó harc. A vers felépítésében a mellé- és fölérendeltség, a harmónia és a szimmetria reneszánsz rendje érvényesül, uralkodó szerkesztési elve a hármas szám. Szerkezete: "hárompillérű verskompozíció": . 1. versszak: A végbeli élet dicsérete. A költemény címzettjei a vitézek (nemcsak róluk, hanem hozzájuk is szól a költemény). . 2-4. versszak: Első strófa állítását igazolja, részletezi: megjeleníti a végvári élet mozzanatait. Érzelmi érvekkel akar meggyőzni e élet szépségéről. . 5. versszak: A katonaéletet a kor legmagasabb eszményének rangjára emeli, a vitézek erkölcsi magatartásáról beszél. . 6-8. versszak: Mozzanatos képek peregnek a katonaéletből, vitézi élet árnyoldalai kerülnek előtérbe. Önfeláldozó sors képe jelenik meg, mely dicséretessé teszi a végbeliek példáját. . 9. versszak: Nagy erejű érzelmi kitörés, a költő áldása és búcsúja. Balassi egyik legáltalánosabbnak tekinthető kompozíciótípusa a hárompillérű versszerkezet, amelyben az első, a középső és az utolsó versszaknak van kiemelkedő jelentősége. Első: intonálás, felvillantja a gondolati tartalmat. Középső: eszmei súlypont, magába sűríti a gondolati tartalmat. Utolsó: összegzés, lezárás, visszautal a lényegre. A középső szakaszok érvelések, a gondolati tartalmat konkretizálják.