XVI. tétel

              A) Magyarország élelmiszeripara, állattenyésztése
    B) A foglalkoztatási szerkezet és a gazdasági fejlettség összefüggése
                        C) Energiaforrások szerkezete

Az élelmiszeripar az ipari termelésből 10%-kal részesedik. Jelentős gondja:
tőkehiány, piacvesztés, állami támogatások csökkenése.
Malomipar: Ferenc József korában élte virágkorát, ekkor a világon is
jelentős volt a kapacitása. Első sorban a fogyasztó és termelő területeknél
összpontosul, úgymint Budapest, Nyíregyháza, Szolnok, Szeged.
Cukoripar: Hatvan, Kaba, Szolnok, Ercsi, Kaposvár, Sárvár.
Konzervipar: Nyíregyháza, Nagykörös, Kecskemét.
Növényolajipar: Budapest, Martfű, Nyírbátor.
Dohányipar: Eger, Pécs, Debrecen.
Állattenyésztés: nagyobb a termelési értéke, mint a növénytermesztésnek.
Sertés tenyésztés (Magyarországon ez a legjelentősebb): mindenütt, de
legfőképpen az Alföldön.
Szarvasmarha (pirosas tarka a legelterjedtebb): Dunántúl, Kis-Alföld,
Szatmári-síkság.
Juh (főleg a gyapjújáért tartják): Nagykunság, Hortobágy.
Baromfi: a gépesített brojler csirketenyésztés a legelterjedtebb, Komárom-
Esztergom-megye, Alföld. A libát és a kacsát főleg a májáért tartják.
Ló: visszaszorulóban van, elsősorban versenyzésre tartják, Hortobágy,
Bábolna, Mezőhegyes.
Tejipar: főleg megyeszékhelyeken jelentős, de van, ahol kifejezetten
jelentős, pl. Budapest, Veszprém, a sajtgyártás Zalaegerszegen, Répcelakon,
Veszprémben a legjelentősebb.
Húsipar: húsfeldolgozás Budapest, Baja, Szekszárd, Kaposvár, Pápa. A
szalámigyártás fontos területei Budapest (Hercz), Szeged (Pick); Gyulán,
Békéscsabán a kolbászgyártás a jelentős, ezek fontos kiviteli cikkek.

Foglakoztatási szerkezet: az aktív keresők milyen arányban vállalnak munkát
a fő gazdasági szektorokban, lásd. 9/A tételt. (Tk. 127. o.) A
világgazdaság vezető szektora ma a szolgáltatás.

A. (Tk 147. o.) A világ energiaigényét megsokszorozta az ipar  fejlődése  és
   az urbanizáció felgyorsulása. Az elmúlt  50  évben  meghatszorozódott  az
   energiafelhasználás. Módosult  az  energiafelhasználás  szerkezete,  1966
   előtt a széné a vezető szerep, '66 után fokozatosan nőtt a szénhidrogének
   felhasználása a '70-es évekig, ekkor következett be az árrobbanás.  Ekkor
   nőtt  meg   a   szerepük   az   alternatív   energiahordozóknak   és   az
   atomenergiának.